Mindig volt valamilyen kézműves tevékenység, amivel foglalkoztam, régebben gyöngyöt fűztem, illetve kipróbáltam a papírfonást, majd több mint egy évvel ezelőtt jött velem szembe egy könyvszobor az interneten. Nyomban keresgélni kezdtem, hogyan lehet ilyet készíteni. Voltak régi könyveim, amelyeket már nem olvastam, így azokon kezdtem gyakorolni. Miután elsajátítottam az alapokat, és kipróbáltam több elérhető mintát, saját ötletek megvalósításába fogtam – kezdte lapunknak beszámolóját nem mindennapi hobbijáról a Darija Books létrehozója. A közgazdász végzettségű Nagy Helga a szabadidejében hódol az egyszerűnek korántsem tűnő könyvszobrászatnak.
A „book folding” kifejezés külföldön nem újkeletű tevékenységet takar, ám hazánkban kevésbé ismert, mint az alkotó elmondta, munkáit látva sokan megjegyzik, még nem láttak hasonlót, noha Magyarországon sem ő az első, aki ezzel foglalkozik. – Nagyon vegyesek a reakciók, általában tetszik a technika az embereknek, de vannak, akik azt mondják, tönkreteszem a könyveket, nem tisztelem őket. Ám erről szó sincs, leselejtezett, kidobásra ítélt könyvekkel dolgozom: olyan darabokkal, amelyeket könyvtárakból, antikváriumokból, időnként hagyatékból ajánlanak fel, másként bezúznák őket. Én leginkább csak újrahasznosítom a könyveket. Volt olyan könyv is, amit 1999-ben ajándékozott valaki egy könyvtárnak, de a címkéje szerint egyszer sem kölcsönözték ki: huszonegy évig volt a polcon, mégsem érdekelt senkit. Miután könyvszobor készült belőle, valaki könyvespolcának díszévé vált – részletezte.
A technika, mely főként a lapok hajtogatásán és bevágásán alapul, valódi türelemjáték, és nem kevés precizitást igényel, olykor akár milliméterenként kell bevágni a papírt – tudtuk meg Nagy Helgától. Elengedhetetlen hozzá egy jó minőségű, többszáz oldalas, kellő vastagságú lapokkal rendelkező könyv, néhány pontos eszköz és egy jó adag lelkesedés. Utóbbi nélkül nem is menne, hiszen mint mondta, egy egyszerűbb minta elkészítése három-négy órát vesz igénybe, de olykor tizenöt-húsz is eltelik, mire befejez egy összetettebb szobrot. Számára ez elsősorban mégis kikapcsolódás, gyakran hosszú munkanapok után ül le hajtogatni. – Végtelen a lehetőségek tárháza, szinte mindent meg lehet valósítani – felelte a kérdésre, milyen minták jelenhetnek meg könyvszoborként. Főleg alkalmakra keresik meg egyedi kérésekkel: neveket, hobbikat, filmek, sorozatok jelképeit, azokban előforduló kifejezéseket is megalkotott már a speciális technikával. Egy cég például azzal fordult hozzá, készítse el egy kolléga portréját, és a vállalat logóját – ez kihívást jelentett, ám ettől csak izgalmasabbá vált szerinte a feladat.
Habár nem tervezi, hogy a könyvszobrászat a főállásává válik, az alkotó nyitott az új lehetőségekre. Ahogy a Darija Books nevet egy éjjel megálmodta, úgy az is megfordult már a fejében, hogy nyisson egy kis boltot azonos név alatt, ahol különféle kézműves dísztárgyak, és könyvszobrok kapnának helyet. Megjegyezte, találkozott már olyan szoborral, amelyet ő is művészeti alkotásnak vélt – időnként kiállításokat is rendeznek egyes alkotók munkáiból –, önmagára nem művészként, inkább hobbi könyvhajtogatóként tekint. A kísérletezés, az új minták megalkotása, és főként az inspirálja, hogy megmentheti a könyveket az enyészettől, amelyek aztán az ő kezei alatt új életet nyerhetnek.
