Korrupciós vádak a kukakoncesszió ellen

A hulladékipar piaci szereplői szerint az Orbán-kormány koncessziós terve az önös magánérdekeket szolgáló állam tankönyvi példája. 30-40 ezer munkahely került veszélybe.

Az állam foglyul ejtésének tankönyvi példája az a terv, amely szerint a kormány koncesszió keretében egyetlen cégnek kívánja átadni a hazai hulladékipar szinte egészét – áll a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) által jegyzett Zöld Ipar Magazin minap megjelent kiadói véleménycikkében. A törvénymódosító csomag nem esett át érdemi társadalmi, szakmai egyeztetésen: maguk is csak november 25-én szereztek róla tudomást, amikor az anyag megjelent a Parlament honlapján.

Rögzítik: a kormányjavaslat szerint első körben államosítanák a lakosság és a cégek által elkülönítve gyűjtött, valamint a termékdíjas, illetve a gyártói felelősség alá tartozó hulladékok gyűjtését, szállítását, előkezelését, közvetítését, kereskedelmét és kezelési átadását is.

Ezeket aztán az állam „átadná” a pályázaton kiválasztott jövőbeni koncesszornak. (Megjegyzendő: a leendő cég ezen kívül is szinte minden hulladékgazdálkodási tevékenységet – így a lakossági hulladék begyűjtését és feldolgozását is – átvenné, de a HOSZ az ezen kívüli, piaci alapú tevékenységeket képviseli.)

A majdani koncesszor közvetítőként megkapná a tervezett visszaváltási rendszer hulladékait is. Így a lakosság és a vállalkozások elesnének a tulajdonjogtól, miközben fizetési kötelezettségük megmarad. Az átruházott közvetítői feladatok a cikk szerint tételesen ellentmondanak az uniós jognak.

A tervezett mesterséges monopóliumban a leendő koncesszor megkötés nélkül, önkényesen választhat magának alvállalkozókat, akár lefölözve azok szűk hasznát is. Ez ellenszolgáltatás és kártérítés nélkül ellehetetlenítheti az ágazat eddig hatékonyan működő magánszereplőit. A települési hulladék-közszolgáltatáson kívüli piacon jelenleg 750 kereskedő és 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes folytat éles versenyt, 30-40 ezer embernek adva munkát. Elképzelhetetlennek tartják, hogy egy monopolrendszer ennél hatékonyabb lehet. Hasonló koncesszióra világszerte nem találtak példát, amit az indítványban hangoztatott környezetvédelmi, illetve „körforgásos gazdasági” célok nem igényelnek. A tervezetben nem szerepel olyan közérdek, ami indokolná egy teljes iparág felszámolását, az értékes hulladékok elvételét. A terv nem számol a versenypiacot megszüntető monopólium árfelhajtó, hatékonyság-csökkentő, tevékenységeket elsorvasztó, az államot függő helyzetbe hozó hatásával sem – írják.

A kormány a javaslatban kilátásba helyezett állami támogatás révén mentesítené a leendő koncesszort az üzleti kockázattól. Ez az államnak a szakirodalomban „state capture”-nek nevezett foglyul ejtése. Miközben a leendő koncesszor csak nyerni tud, egy teljes iparág piaci működése szűnne meg, illetve a monopolcég tisztességtelen versenyelőnyre tenne szert az esetleg megmaradó, de kiszolgáltatottá váló versenyszereplőkkel szemben.

A tervezet a hangzatos környezetvédelmi érdekek helyett kizárólag a leendő koncesszor terjeszkedését, piacszerzését, gazdasági céljait szolgálja – állapítják meg. Szerintük mindez a szabad vállalkozás, a tulajdon, a tőke és szolgáltatás szabad áramlása, az áruk mozgása és a letelepedési szabadság aránytalan korlátozásával jár, ami alapvető jogot sért.

Lapunk megkeresésére Borosnyay Zoltán, a HOSZ ügyvezetője a megjelenteket nem kívánta kommentálni. Mindazonáltal megjegyezte: szervezetük javaslatokat fogalmaz meg a kormány számára annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási ágazat „egészséges működőképessége és versenyképessége fennmaradjon”.

Az előterjesztő, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter éves parlamenti meghallgatásán a javaslatot azzal indokolta, hogy az iparágban az állam szerepének csökkentésével fokoznák a piacosítást.

Lapunk megkeresésére a Mol úgy fogalmazott, hogy vizsgálják a tervezetet és keresik a bővítési lehetőségeket. Egyébként a Mol is HOSZ-tag.