Előfizetés

Korrupciós vádak a kukakoncesszió ellen

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.12.03. 16:26

Fotó: Népszava
A hulladékipar piaci szereplői szerint az Orbán-kormány koncessziós terve az önös magánérdekeket szolgáló állam tankönyvi példája. 30-40 ezer munkahely került veszélybe.
Az állam foglyul ejtésének tankönyvi példája az a terv, amely szerint a kormány koncesszió keretében egyetlen cégnek kívánja átadni a hazai hulladékipar szinte egészét – áll a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) által jegyzett Zöld Ipar Magazin minap megjelent kiadói véleménycikkében. A törvénymódosító csomag nem esett át érdemi társadalmi, szakmai egyeztetésen: maguk is csak november 25-én szereztek róla tudomást, amikor az anyag megjelent a Parlament honlapján. Rögzítik: a kormányjavaslat szerint első körben államosítanák a lakosság és a cégek által elkülönítve gyűjtött, valamint a termékdíjas, illetve a gyártói felelősség alá tartozó hulladékok gyűjtését, szállítását, előkezelését, közvetítését, kereskedelmét és kezelési átadását is. Ezeket aztán az állam „átadná” a pályázaton kiválasztott jövőbeni koncesszornak. (Megjegyzendő: a leendő cég ezen kívül is szinte minden hulladékgazdálkodási tevékenységet – így a lakossági hulladék begyűjtését és feldolgozását is – átvenné, de a HOSZ az ezen kívüli, piaci alapú tevékenységeket képviseli.) A majdani koncesszor közvetítőként megkapná a tervezett visszaváltási rendszer hulladékait is. Így a lakosság és a vállalkozások elesnének a tulajdonjogtól, miközben fizetési kötelezettségük megmarad. Az átruházott közvetítői feladatok a cikk szerint tételesen ellentmondanak az uniós jognak. A tervezett mesterséges monopóliumban a leendő koncesszor megkötés nélkül, önkényesen választhat magának alvállalkozókat, akár lefölözve azok szűk hasznát is. Ez ellenszolgáltatás és kártérítés nélkül ellehetetlenítheti az ágazat eddig hatékonyan működő magánszereplőit. A települési hulladék-közszolgáltatáson kívüli piacon jelenleg 750 kereskedő és 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes folytat éles versenyt, 30-40 ezer embernek adva munkát. Elképzelhetetlennek tartják, hogy egy monopolrendszer ennél hatékonyabb lehet. Hasonló koncesszióra világszerte nem találtak példát, amit az indítványban hangoztatott környezetvédelmi, illetve „körforgásos gazdasági” célok nem igényelnek. A tervezetben nem szerepel olyan közérdek, ami indokolná egy teljes iparág felszámolását, az értékes hulladékok elvételét. A terv nem számol a versenypiacot megszüntető monopólium árfelhajtó, hatékonyság-csökkentő, tevékenységeket elsorvasztó, az államot függő helyzetbe hozó hatásával sem – írják. A kormány a javaslatban kilátásba helyezett állami támogatás révén mentesítené a leendő koncesszort az üzleti kockázattól. Ez az államnak a szakirodalomban „state capture”-nek nevezett foglyul ejtése. Miközben a leendő koncesszor csak nyerni tud, egy teljes iparág piaci működése szűnne meg, illetve a monopolcég tisztességtelen versenyelőnyre tenne szert az esetleg megmaradó, de kiszolgáltatottá váló versenyszereplőkkel szemben. A tervezet a hangzatos környezetvédelmi érdekek helyett kizárólag a leendő koncesszor terjeszkedését, piacszerzését, gazdasági céljait szolgálja – állapítják meg. Szerintük mindez a szabad vállalkozás, a tulajdon, a tőke és szolgáltatás szabad áramlása, az áruk mozgása és a letelepedési szabadság aránytalan korlátozásával jár, ami alapvető jogot sért. Lapunk megkeresésére Borosnyay Zoltán, a HOSZ ügyvezetője a megjelenteket nem kívánta kommentálni. Mindazonáltal megjegyezte: szervezetük javaslatokat fogalmaz meg a kormány számára annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási ágazat „egészséges működőképessége és versenyképessége fennmaradjon”. Az előterjesztő, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter éves parlamenti meghallgatásán a javaslatot azzal indokolta, hogy az iparágban az állam szerepének csökkentésével fokoznák a piacosítást. Lapunk megkeresésére a Mol úgy fogalmazott, hogy vizsgálják a tervezetet és keresik a bővítési lehetőségeket. Egyébként a Mol is HOSZ-tag.

Amikor már maga az állam a maffia

Az állam foglyul ejtése az a társadalmi-politikai jelenség, amelynek során az eseti korrupción túllépve a szervezett alvilág módszeresen próbál befolyást szerezni a közhatalom felső köreiben azért, hogy folyamatos hatással lehessen a törvényalkotásra és ennek révén a saját bűnös érdekeinek megfelelő szabályrendszereket hozzon létre. (Wikipédia)

A kereskedelmi dolgozók zárva tartanának december 24-én

Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.03. 15:32

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Hiába próbálták a kormánynál elérni a kereskedelemben dolgozók, hogy szenteste napján maradjanak zárva az üzletek, így a munkáltatókat próbálják meggyőzni arról, hogy dolgozóikat is megilleti az ünnepre készülődés joga.
Szinte már hagyománnyá válik, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szót emel az üzletek december 24-i nyitvatartása ellen. Mint közleményükben megjegyzik, a kereskedelemben dolgozók képviselete a feladatuk, elsősorban nyilván azért szeretnék, hogy az üzletek zárva legyenek ezen a napon, mert így az általuk képviselt munkavállalók a családjukkal, szeretteikkel tölthetnék ezt a napot. Meggyőződésük, hogy az üzletek 24-i zárva tartása nem csak a kereskedő családok életébe hozhatna pozitív változást – emelte ki Karsai Zoltán, a KASZ elnöke.  A szakszervezet eddigi próbálkozásai nem jártak sikerrel – ismerik el –, hiszen a nagypéntek munkaszüneti nap lett, december 24. azonban továbbra sem fért fel ezen napok listájára. Ezért a szakszervezet taktikát váltott, és az elmúlt 2 évben arra próbálta meg rábírni a munkáltatókat és a törvényhozókat, hogy első lépésként 2 órával rövidítsék meg a boltok nyitvatartását. Tavaly például egy 13 órára időzített késői ebéd mellett érveltek, de ez sem hatotta meg az aktuálisan a kereskedelemmel foglalkozó törvényhozókat. A munkáltatók körében viszont érezhetően erősödik a szolidaritás, így évről évre akad pozitív visszajelzés az e napon történő teljes, illetve korábbi zárást indítványozó törekvéseikre. Például  2017-ben a Penny Market üzletlánc döntött úgy, hogy december 24-én nem nyitja ki üzleteit, a barkácsszektorban tevékenykedő Praktiker pedig 4 éve tartja zárva áruházait ezen a napon. Az elmúlt években a hazai láncok üzleteiben is gyakran döntöttek úgy, hogy 12 órakor bezárják boltjaikat. Az idei évben eddig a Spar kommunikálta nyilvánosan a 12 órakor történő üzletzárást, követendő példát mutatva a piac többi szereplőjének – sorolta az eredményeket a KASZ közleménye. Szeretnénk valamennyi munkáltatót arra buzdítani, hogy értékrendjüktől függően kövessék a fenti példákat – hívja fel a figyelmet Karsai Zoltán. Tegyék meg ezt a munkavállalóiért, ezzel is elismerve példamutató helytállásukat, amit a járvány ideje alatt tanúsítanak – tette hozzá.

Rossz hír jött a magyar boltokból

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.12.03. 14:27

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az emberek spórolnak és csak a legszükségesebbre költenek, és ez még így lesz a következő hónapokban is.
Bármennyire is szeretne a piac hinni abban, hogy a helyzet gyorsan javul a kiskereskedelemben, sorozatos negatív meglepetéseket látunk. Októberben is ez volt a helyzet, ugyanis messze a piaci konszenzus alatt teljesített a kiskereskedelem, olyannyira, hogy még a legpesszimistább várakozást is alul múlta az adat. A kiskereskedelmi forgalom volumene ugyanis az előző hónaphoz képest csupán 1,2 százalékkal bővült, így éves összevetésben még mindig 1,9 százalékos elmaradást mutat, szemben az előző hónapban mért 2 százalékkal – írta gyorselemzésben Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A várakozásoktól elmaradó kiskereskedelmi forgalom a lakosság elkölthető jövedelmének csökkenésére, illetve a gazdasági helyzetükkel kapcsolatos romló várakozásokra utal. Idén a magyar gazdaság akár hat százalékot meghaladó mértékben eshet a pandémia miatt és a kilábalás is elhúzódhat. Ráadásul a Covid-19 járvány második hullámában még újabb elbocsátások várhatóak, amely tovább csökkenti a lakosság jövedelemét, ezzel kijjebb tolódhat a  kilábalás gazdasági válságból. A KSH adatai szerint októberben az élelmiszerboltok forgalma 1,2 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban. Csökkentek az eladások a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (0,4 százalék), az iparcikk jellegű vegyes- (2,2 százalék), a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk- (7,2 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (11 százalék) üzletekben, A benzinkutak forgalma 10,5 százalékkal lett kisebb, részint az otthoni munka újabb elrendelése, a kisebb tranzitforgalom és a utazások elmaradása miatt. A lakossági fogyasztói bizalom hiányát nagyon jól jelzi, hogy a gépjármű- kereskedések forgalma 18 százalékkal csökkent – hisz ilyen nagy értékű beruházásokba csak a konjunktúra közepén, tetején vágnak bele a háztartások. Virovácz Péter szerint a mostani csalódást keltő kiskereskedelmi adat egyben azt is jelenti, hogy meglehetősen gyengén indul a negyedik negyedév. Ráadásul az év hátralévő részében a helyzet további romlása várható. A kijárási korlátozások bevezetésével még inkább visszaesik az üzemanyag kiskereskedelem, valamint várhatóan újból romló munkaerőpiaci helyzet miatt erősödik az óvatossági megtakarítás, ami csökkenti a fogyasztási hajlandóságot. Mindezek fényében egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a negyedik negyedévben is érdemben csökken a GDP az előző negyedévhez képest. Az ING Bank jelenleg a kiskereskedelem 2,5 százalékos negyedév/negyedév alapú visszaeséssel számol az év utolsó három hónapjában. Németh Dávid , K&H Bank elemzője szerint már a 2008-ban elmélyülő válság esetén is látható volt, hogy a lakosság a válsághelyzetben elhalasztja a nagyobb vásárlásokat, például a tartós fogyasztási cikkek – műszaki berendezések, háztartási gépek, bútorok – beszerzését. Az előző krízis legsúlyosabb időszakában, 2009-ben például az előző évhez képest a nem élelmiszerek forgalma 9 százalékkal esett vissza. Ennél most jobb a helyzet, nincs ekkora csökkenés. Az elemző szerint a legfontosabb kérdés, hogy az idei karácsonyi szezon hogyan alakul, menyire maradnak óvatosak a vásárlók. Emellett a szektor teljesítményét az idén visszahúzó üzemanyag-forgalom novemberben és decemberben is gyenge lehet, elsősorban a járvány miatti korlátozások és a home office miatt. A mostani kilátások szerint stagnálás várható ebben az évben a kiskereskedelmi forgalomban. Jövőre növekedés jöhet, de ennek mértéke a járványhelyzettől, a munkanélküliség és a fizetések alakulásától függ. Suppan Gergely, a Takarékban elemzője szerint a következő hónapokban mérsékelten javulhat a kiskereskedelmi forgalom. A forgalom növekedését támogatja, hogy az őszi hónapokig egyre többen tértek vissza munkahelyükre, szinte teljes a foglalkoztatás, mintegy 170 ezer egészségügyi dolgozó kapott fél millió forint jutalmat, illetve, hogy jelentős béremelések voltak a közszférában. Ezzel szemben az egyes szektorokban újra bevezetett korlátozások elbocsátásokhoz, bércsökkentésekhez vezethetnek. Idén 0,5-0,8 százalékkal nőhet a kiskereskedelmi forgalom, jövőre pedig a bázishatások miatt is, 6 százalékhoz közeli növekedésre számít a Takarékbank elemzője. A járványhelyzet előtti szintet a jövő év elején érheti el a kiskereskedelem. A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása azonban későbbre várható, amihez elengedhetetlen a társadalmak széles körű átoltottsága, mivel a turizmus és számos más szolgáltatás csak azt követően indulhat újra. 

Maszk nélkül pihenhetnek a kereskedők

 A munkáltató és a munkavállaló megállapodására bízza kormány, hogy miként szabályozzák a bolti eladók maszkmentes pihenő idejét – ez derül ki egy friss kormányrendeletből, miután ennek szabályozását kérték a kereskedelmi szakszervezetek. A jogszabály szerint a pihenésre olyan helyiséget kell kijelölni, ami el van zárva a vásárlóktól, de árut sem tartanak ott, magyarul sok esetben – főként a kis boltoknál – marad az utca, ahol ez megoldható. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ezzel kapcsolatban azt jegyezte meg: a pihenőidőre eddig is lehetőség volt, de csak az üzlethelyiségen kívül. Ugyanakkor, mert a rendelet megállapodáshoz köti a maszkmentes pihenőidő gyakoriságának, időtartamának, helyének kijelölését, annak bevezetése nem kötelező.