Előfizetés

Töredeznek a világ legnagyobb jéghegyének szélei

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.03. 17:35

Fotó: Joshua Stevens / NASA Earth Observatory
A hullámok és a melegedő víz miatt apró tömbök szakadnak le róla.
Az A68a nevű jéghegyről készült nagyfelbontású felvételeken repedések látszanak, amelyek arra utalnak, hogy a világ legnagyobb jéghegyének szélei töredeznek. A hullámok és a melegedő víz által állandó támadás alatt álló jéghegyről számos apró tömb szakad le – olvasható a BBC hírportálján.
Az A68a 2017-ben vált le a Déli-sarkvidékről, és az Atlanti-óceán déli részén lévő Déli-Georgia-sziget felé tart. Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának.
Az új, részletes felvételt a San Franciscó-i Planet cég készítette a jéghegyről a Föld körül keringő, SkySats nevű űrszondaflottájával, amely 50 centiméteres részletességgel képes megfigyelni a Föld felszínét.
A 150 kilométer hosszú jéghegyről tiszta felvételt készíteni nagy kihívás, mivel felette gyakran felhős az ég. Vasárnap azonban sikerült felvételt készíteni róla.
Az A68a, amely felülről úgy néz ki, mint egy ujjal mutató kéz, 4200 négyzetkilométer területű és több száz milliárd tonna súlyú. Ám mivel viszonylag kis – 200 méter vagy annál is kisebb – mélységre merül, ez azt jelenti, hogy mielőtt megfeneklene, egészen a sziget partjáig sodródhat.
A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. Nagy a veszélye annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. 
A pingvineknél és a fókáknál ugyanis kulcsfontosságú, hogy mekkora távolságot kell megtenniük a táplálékért az alatt az időszak alatt, amíg utódaikról kell gondoskodniuk. Ha túl sokáig elmaradnak, utódaik éhen halhatnak. 2004-ben, amikor az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a szigeten.
 Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, lehetséges, hogy elkerüli az ütközést. Peter Fretwell, a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) távérzékelési és térképészeti szakembere úgy véli, hogy bármilyen forgatókönyv elképzelhető.

Hamarosan kiolvadhat egy 74 éve gleccserbe zuhant repülőgép

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.03. 16:12

Fotó: Peter Klaunzer / MTI/EPA
A jégtömegek gyorsabban siklanak a völgy felé, mint eddig hitték.
Egy kutatócsoport számításai szerint már a következő évben felszínre kerülhetnek annak az amerikai katonai repülőgépnek a roncsai, amely 1946-ban zuhant le a svájci Gauli-gleccseren. 
A Dakota C-53 Bécsből Pisába haladt, a rossz látási viszonyok miatt az Alpok fölötti ködben eltévedtek, majd a tomboló hóvihar miatt kényszerleszállást hajtottak végre a több mint 3300 méter magas gleccseren. A gép kettétört, de a rádió épségben maradt, így a csak kisebb sérüléseket szenvedett pilótát és 11 utasát négy nap után egy, az első svájci légimentésnek tartott, bravúros akciónak köszönhetően kimentették. A gép azonban eltűnt. Néhány része 2012-ben kezdett kibukkanni a jég alól.  
A Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) és a Zürichi Egyetem tudósai a svájci katonasággal és a Spiez Laboratórium szakértőivel közösen jégmintákban radioaktív anyagokat keresve megállapították, hogy a roncsok hamarosan felszínre kerülhetnek.
Az Egyesült Államok és Oroszország 50-es és 60-as évekbeli atomfegyvertesztjei radioaktív nyomokat hagytak hátra a gleccserjégben. Ezek a maradványok segítették a tudósokat a jég kormeghatározásában és abban, hogy rekonstruálják a gleccser mozgását. 
Gauli-gleccser
Fotó: Shutterstock
Számítógépes modellek segítségével kiszámították, hol kell a katonáknak a gleccsert megfúrniuk, hogy kinyerjék a hidegháború korából származó jeget. A gleccser összesen 200 pontján csaknem fél tonnányi jeget vizsgáltak meg radioaktív elemek után kutatva.
Guillaume Jouve, az ETH és a Zürichi Egyetem kutatója szerint a radioaktív anyagokkal való szennyezettség két – 1957-es és 1962-es – csúcspontja jól észrevehető. Ezt követően, 1963-ban a szennyeződés hirtelen megszakadt.
Az adatok segítségével a szakértők finomítani tudták a Gauli-gleccser áramlási modelljét. Eszerint a jégtömegek gyorsabban siklanak a völgy felé, mint azt eddig hitték.
A tudósok eredményeikről a The Cryosphere című tudományos folyóiratban számoltak be.

Több helyen tovább romlott a levegőminőség

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.03. 14:42
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Három településen veszélyesnek minősítették a magas szállópor tartalom miatt.
Tovább romlott a levegőminőség a Sajó völgyében – tájékoztatott a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) csütörtökön. Azt írták: a magas szállópor-koncentráció miatt veszélyes a levegő minősége Kazincbarcikán, Putnokon és Sajószentpéteren. 
Négy településen – Miskolcon, Nyíregyházán, Salgótarjánban és Tökölön – egészségtelennek számít a levegő.
Emellett további tizennégy településen – köztük Budapesten – kifogásolt a levegőminőség az NNK levegőhigiénés értékelése alapján.
Kiemelték: veszélyes levegőminőség esetén a gyermekek, a várandós kismamák, az idősek, a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők kerüljék a szabadban történő tartózkodást, töltsék idejüket beltéren.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy rossz levegőminőség esetén a légzőszervi betegségben szenvedők tünetei súlyosbodhatnak. Ebben az esetben az érintettektől azt kérik, forduljanak orvoshoz, és javasolják, hogy mindig legyen kéznél a készenléti gyógyszer (például inhalátor).
A meteorológiai előrejelzés alapján az ország keleti, észak-keleti országrészében nem várható javulás, a szálló por koncentrációja továbbra is magas marad – tették hozzá.
Az NNK azt is megjegyezte, hogy a levegőminőség alakulását jelentősen befolyásolja a meteorológiai helyzet és a földrajzi elhelyezkedés, azonban a légszennyezés mérséklésével mindenki tehet a helyzet javításáért.