Előfizetés

„Egyszemélyi a párt” – Nem változtatnak a politikai stratégián

Kósa András Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.12.04. 07:00

Fotó: DAINA LE LARDIC / Európai Parlament
Sorozatban szállítják a fideszes politikusok a botrányokat, de több elemző is úgy véli, ezek nincsenek hosszú távú hatással a Fidesz megítélésére.
Annyira egyszemélyi a párt, hogy amíg Orbán Viktor nimbusza személyesen nem lesz érintett egy ügyben, a Fidesz szavazói biztosan kitartanak majd, kisebb veszteségként betudva az esetleges fideszesek lebukásait – erről beszélt a Népszavának Szichler Patrik, a Political Capital elemzője. Szerinte függetlenül attól, hogy Orbán Viktor tudott-e vagy sem Szájer József politikailag veszélyes életviteléről, a pártvezető olyan erős, hogy nem fog megkérdőjeleződni pozíciója, hozzáértése. Szichler Patrik – és ezt hasonlóan látja Nagy Attila Tibor politikai elemző is – úgy véli, hogy a közelmúlt nagy botrányainak (itt az adriai hajóúton szexvideóban szereplő Borkai Zsolt győri polgármester, a pedofílbűncselekmény miatt elítélt Kaleta Gábor diplomata és a luxusjachtozáson lencsevégre kapott Szijjártó Péter külügyminiszter ügyeit említették) nincs hosszú távú hatása a Fidesz megítélésére, és elképzelhető, hogy a Szájer-sztorival is így lesz. Nagy hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Fidesz kommunikációja azért is veszélyes, mert nagyon magas erkölcsi mércére helyezték a pártot, aminek nehéz megfelelni.  Mikecz Dániel, a Republikon Intézet elemzője szerint sem olyan súlyú botrány Szájeré, amelynek önmagában hatása lehet a 2022-es választásokra, de a fideszesek urizálása (ő Orbán Ráhel esküvőjét és Rogán Antal helikopterezét említette) olyan toposszá válhat, ami már a választók kollektív tudatában is rögzül. Ez folyamatosan rombolhatja a Fidesz konzervatív önképét, ráadásul az ellenzék is mindig számon kérheti majd a kormányon. Mikecz szerint a Fidesz, valamint a kormányzás szervezetileg annyira Orbán Viktor személye köré épül, hogy amíg ő képes győzelemre vezetni a pártot, pozícióját aligha kérdőjelezik meg. – A Fidesznek nyilván kedvezőtlen a Szájer-botrány, de egy több mint tíz éve kormányzó párt esetében természetes, hogy felbukkannak ügyek, melyek kedvezőtlenül hatnak a támogatottságra, a kérdés mindig az, hogyan reagálnak ezekre – mondta lapunknak Deák Dániel. A kormányközeli XXI. Század Intézet szakértője szerint a Borkai-, és a Szájer-ügyben is azt látjuk, hogy „Orbán Viktor világos morális testtartás mutatva" egyértelművé tette, hogy az ilyen cselekedetek nem férnek össze a nemzeti oldal értékeivel, az ilyen embereknek nincs helyük a Fideszben. – „Ez egyértelműen megkülönbözteti a jobboldalt a baloldaltól, ahol még egy »drogozós« videó után is mentegették a kispesti szocialistákat” – mondta Deák Dániel, aki szerint a baloldal ugyanakkor érthető módon igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy a jobboldali politikusok hamis módon képviselik saját értékeiket. „Az elkövetkező napokban a nemzeti oldalnak egyértelművé kell tennie, hogy ez nem igaz, minden célkitűzésük mögött egyértelmű politikai meggyőződés áll”. – Ha ez sikerül, akkor a Borkai-botrányhoz hasonlóan a mostani eset sem fog maradandó károkat okozni a Fidesz népszerűségén – vélte az elemző. Hajdu Nóra, az IDEA Intézet munkatársa szerint viszont lehet maradandó hatása a botrányoknak, hiszen mind a Borkai-ügy, mind a „jachtozás”, mind Szájer József lebukása a Fidesz énképét erodálja mindenki számára nagyon is közérthető módon: hiába állítja a párt a konzervatív, visszafogott életmódot a középpontba, tagjai nem így élnek. Hogy 2022-ig tartó hatásuk lehet-e, az persze nagyban függ majd attól, mennyire kezeli jól a kormány a járványhelyzetet és a gazdasági viszszaesést, de – Hajdu szerint – „enyhén szólva ez is kihívásokkal küzd”. Erre az eleve kiélezett helyzetre rakódhatnak még rá a botrányok. – Nem véletlen, hogy ha csak enyhén is, de ősz óta folyamatosan csökken a Fidesz népszerűsége – mondta. Érezhették a bajt a párt vezetésében is, hiszen maga Orbán Viktor adta meg most az iránymutatást, pedig „ő ritkán szokott megszólalni fideszes politikusok kezének elengedésekor”. Függetlenül attól, hogy a Szájer Józseffel Brüsszelben történtek elbizonytalaníthatják a Fidesz táborát, semmilyen indok nincs arra, hogy a Fidesz kommunikációja és a politikai stratégiánk változzon a jövőben – erről beszélt a botrány kapcsán a Népszavának a kormányzati kommunikáció egyik vezetője. Forrásunk szerint ennek oka az, hogy a magyar társadalom több mint 90 százaléka kifejezetten a hagyományos családmodell híve. Szerinte „meg kell előzni, hogy a választásokig még hasonló ügyek előkerüljenek”. Ennek meg kell történnie akár úgy is, hogy néhány embernek szólnak, hogy „légy szíves, lépj hátrébb egyet”.

Schmidt Mária közalapítványából is távozik Szájer

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány honlapjának tanúsága szerint a kuratórium tagja Szájer József is, aki – vagyonnyilatkozata alapján – ebbéli tisztsége után javadalmazásban részesül. Szájer József közismert okokból lemondott európai parlamenti mandátumáról, és azt is bejelentette, hogy kilép a Fideszből. Kérdést küldtünk a Schmidt Mária nevével fémjelezett közalapítványnak, azt tudakolva, hogy kuratóriumi tisztségétől is megvált-e, ha igen, indokolta-e döntését. A lapunknak adott válasz szerint „Szájer József a közalapítványban betöltött kuratóriumi tisztségétől megvált. Döntését nem indokolta”. Farkas Ciprián, Sopron kormánypárti polgármestere a közösségi oldalán csütörtök délelőtt adta hírül: „Szájer József levélben hozta tudomásunkra, hogy lemond Sopron városától kapott díszpolgári címéről. A döntését tudomásul vettük és elfogadtuk. Az erről szóló határozat a veszélyhelyzet miatt polgármesteri hatáskörben született meg.” CZ. G.

Lengyel-magyar orgiák

A brüsszeli orgia főszervezője a lengyel Onet hírportál szerint azt állítja, hogy rendszeresen megfordultak korábbi bulijain politikusok, gyakrabban a lengyel konzervítív kormánypártból (PiS), illetve magyarok. David Manzheley szerint Szájer Józsefen kívül kilenc másik magyar politikus is részt vett már általa szervezett bulikon, ep-képviselők és hazaiak is. Állítólag azért vettek részt az orgiákon, mert hazájukban politikailag nem felvállalható pártjaik miatt identitásuk. Csütörtökön az Onetnek megerősítette a rendőrség, hogy Manzheley lengyel állampolgár, akit több ügyben is keresnek a lengyel hatóságok.

Össztűz alatt az önkormányzatok

Doros Judit Szalai Anna Vas András
Publikálás dátuma
2020.12.04. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Az állam egyszerre dézsmálja az önkormányzatok bevételeit és tiltja meg, hogy azok pótolják az elvett pénzeket. Ezzel a lendülettel a Tiborcz-adót is elsöpörték.
– Tiborcz István apósa egy statáriális rendelettel megtiltja a Tiborcz-adó kivetését – írta Facebook-bejegyzésében Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere. Arra reagált ezzel, hogy megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely megtiltja, hogy az önkormányzatok emeljék a helyi adókat, vagy újakat vezessenek be jövőre, így ezzel a nagy értékű ingatlanok tulajdonosait sújtó Tiborcz-adót is megtorpedózta a kormány. Az általános adóemelési-stop sok önkormányzatot hoz lehetetlen helyzetbe: a járvány miatti durva állami elvonások hatására – a gépjárműadónak például a 40 százalékát kell befizetniük a központi büdzsébe – több helyen is adóemeléssel tervezték betömni a költségvetésükön keletkezett lyukakat. – Álljon bele kormány és mondja ki, hogy a Tiborcz-adót nem akarja! Az legalább tiszta beszéd lenne. A fővárosi önkormányzatot másként nem is érinti az adóemelési, illetve adókedvezmény-csökkentési tiltás – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. A fővárosi önkormányzat egyedül az iparűzési adót vetheti ki, ám ennek már korábban elérték a törvényben rögzített 2 százalékos felső határát. Ezt emelte volna meg a főváros fél százalékkal újrakezdési adó néven az öt milliárd feletti árbevételű cégek esetében, de a kormány ettől mereven elzárkózott. Kiss Ambrus szerint a Tiborcz-adó ugyanúgy a társadalmi igazságosságot szolgálta volna, mint az újrakezdési adó. Mert igenis vannak olyan szektorok, például a bankok és a biztosítók, illetve hiper- és szupermarketláncok, amelyeknek nyereséget termelt a járvány. Az ellenzéki vezetésű Szombathelyen a járvány, illetve a kormányzati elvonások 5,6 milliárd forintos költségvetési mínuszt jelentenek. Ennek enyhítésére tervezték az 1000 négyzetméter feletti építmények adójának megemelését, ami nagyjából 150 nagyvállalkozót érintett volna a vasi megyeszékhelyen. – Az építményadó újraszabályozása 603 millió forint adótöbbletet jelentett volna 2021-ben. Így viszont súlyos és nehéz év előtt állunk, minden terület jelentős elvonásokkal számolhat – közölte az önkormányzat. A spórolást az önkormányzat magán kezdi, csökkentik a képviselők tiszteletdíját valamint a városi cégek igazgatótanácsi és felügyelőbizottsági tagjainak díjazását 10 százalékkal. Az önkormányzati reprezentációs keret a felére szűkül, az önkormányzati intézményeknek, cégeknek pedig összesen 2 milliárd forinttal kevesebből kell gazdálkodniuk, mint az idén. Debrecen önkormányzata nem tervezett helyiadó-emelést 2021-ben, ezért semmilyen tekintetben nem érinti a várost hátrányosan ez a szabályozás – közölte Papp László, Debrecen polgármestere. Hozzátette: ők nem az adó mértékének növelésére, hanem az adóbevételek fokozására helyezik a hangsúlyt, ezért fontosak az elmúlt évek gazdaságfejlesztési eredményei. Közel 800 milliárd forint értékű munkahelyteremtő beruházást jelentettek be az elmúlt években, így a város adóbevétele anélkül növekszik, hogy adót kellene emelniük. Szolnokon sem terveztek adókat emelni, sőt – mint Pókász Endre a városháza sajtóreferense lapunknak elmondta – náluk az építményadóból kedvezményre is lehet pályázni. Miskolcon sem tervezett adóemelést az önkormányzat, így ebből adódóan kieső bevétellel sem számolnak. Azt azonban hozzátették: plusz bevételek forrását mindig keresi az önkormányzat, hiszen a költségvetés a megszorítások, elvonások és a járvány elleni védekezés miatt továbbra is szűkös. A kisebb településeket is érzékenyen érint az adók és adókedvezmények befagyasztása. Balatonföldváron például a kommunális adót építményadó váltotta volna, melytől 40 milliós bevételtöbbletet várt volna az önkormányzat.

Tatabányai csapda

Nem terveztek jövőre adóemelést Tatabányán, ám mivel a rendelet kimondja, hogy az érvényben lévő adókedvezményeket is fenn kell tartani jövőre, a város saját nyári, a helyi kisvállalkozásokat és munkahelyeket megmentő döntésének lesz áldozata. – Júliusban a közgyűlés úgy döntött, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került, 2,5 millió forintot meg nem haladó adóalappal rendelkező helyi vállalkozások az idei évre mentesülnek a helyi iparűzési adó megfizetése alól – mondta Varga Máté, az önkormányzat közpolitikai tanácsadója és kommunikációs munkatársa. – A rendelet szerint ezt a jövőre is fenn kell tartanunk, ami nagyjából 108 milliós kiesést jelent majd. Emellett jövőre a kieső adók és elmaradó állami támogatások miatt közel 401 millió forinttal csökken a bevételünk, ráadásul szolidaritási hozzájárulásként az idei 380 millió helyett 1,6 milliárdot kell befizetnünk a központi költségvetésnek. (V. A.)

Elhajló járványgörbék

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.04. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Időigényes munka az adatokat letisztítani – magyarázta Müller Cecília tisztifőorvos, miért lehetnek ellentmondások a napi statisztikákban.
Mind inkább érzékelhető az a kormányzati szándék, hogy karácsonyra – legalább átmenetileg – enyhítenék a korlátozásokat. Ezt azonban aligha alapozzák meg a járvány egyre brutálisabb adatai. Csütörtökön újra több csúcs is megdőlt, 182 ember vesztette életét, az aktív fertőzöttek száma pedig 159487-ra ugrott. Mindez önmagában fenyegető, ráadásul a hivatalos adatközlésben egymást érik az ellentmondások, nehezen magyarázható tendenciák, ami kétségessé teszi, jól tudjuk-e hol tart a járvány. A kutatókat is megdöbbentette, hogy a múlt hétvégén az újonnan végzett tesztek 40 százalék pozitív lett, majd a hétfőre 62,5 százalékra nőtt ez az arány. Közben a napi tesztek száma felére csökkent. Az is gyanús, hogy a napi gyógyultak száma hétfőn hihetetlenül megugrott, az eddigi legfeljebb 2800 helyett több mint 8200-an győzték le a vírust. Azóta viszont újra csak naponta mintegy ezren gyógyultak meg, csütörtökön 1145-en. A súlyos és furcsa adatok között egy egészen friss is akad: a 94 kórházparancsnok közül 11-en fertőződtek meg koronavírussal. Ez 11,7 százalékos arányt jelent, miközben a hivatalos közlés szerint az egészségügyi dolgozók 3,3 százaléka fertőződött. Mindez azért is különös, mert a kórházparancsnokok részben azt a feladatot kapták, hogy ellenőrizzék a járványügyi védekezés szabályainak betartását az intézményekben. A meglepő adatok jócskán adtak témát az Országgyűlés rendészeti bizottságának is, amelynek csütörtöki ülésén az operatív törzset számoltatták be. Vadai Ágnes (DK), a bizottság ellenzéki alelnöke határozottan jelezte, hogy ezúttal „nem mesét”, hanem konkrét válaszokat szeretne kapni a kérdéseire. Így például arra, lesz-e végre olyan kormányzati oldal, ahol – úgy mint a cseheknél, szlovákoknál – idősoros ábrákat tesznek közzé a járványhelyzetről. Az ellenzéki képviselő annak tisztázását is kérte, hogy egyáltalán kit tekintenek gyógyultnak és kit aktív fertőzöttnek. Müller Cecília országos tisztifőorvos a statisztikákról szólva elismerte, hogy a napi halálozási adatokkal nem az aznap elhunytak számát közlik. Mint mondta, ha meghal egy koronavírus fertőzött, akkor azt a kórháznak negyedórán belül jelentenie kell, bármi is volt a halála oka. „De ezt a fertőző betegeket nyilvántartó rendszerbe is fel kell vinni, ami időbe telik, ha ugyanis például valaki bekerül a kórházba, de olyan rossz állapotban volt, hogy szinte azonnal meghalt, akkor előbb igazolni kell, hogy valóban koronavírusos volt, az adatokat validálni kell, hogy korrekt, megfelelő minőségű adatokat tudjanak rendelkezésre bocsátani.” Mint mondta, ugyanez a helyzet a teszteknél: ha valakit egyszer koronavírusra teszteltek, aztán később akár több tesztre is elmegy, előfordulhat, hogy 5-6 alkalommal is bekerül ugyanazzal a tajszámmal a rendszerbe, ezeket az adatokat le kell tisztítani – magyarázta a tisztifőorvos. „Tehát ez időigényes munka, ezt tudomásul kell venni, mert abszolút mértékben ezzel az adatdobálózással nem jutunk sehova.” Itt érdemes felidézni, hogy bár Müller Cecília közlése szerint is késhetnek, összecsúszhatnak a tesztelési adatok, éppen ő volt az, aki a hét elején számokkal dobálózva sietett bejelenteni: a hétfői adatok szerint magasabb volt a gyógyultak száma, mint az új fertőzötteké. Az adatok szűkössége és kétessége a járványvédekezésben résztvevő egészségügyi szakemberek munkáját is akadályozhatja. Harangozó Tamás (MSZP) a tegnapi bizottsági ülésen egy orvos levelére hivatkozva meg is kérdezte: Miért nem tudják az egészségügyi dolgozók sem például azt, hány szabad ágy van az országban? Erre Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok annyit mondott: „Nem baj az, ha egy intenzíves orvos nem látja az országos kapacitásokat, elég, ha a saját kórházában tudja, mi a helyzet.” Szerinte a kormányzat tudja, hogy az országos adatok nyomán mikor, hol, milyen beavatkozásra van szükség. Úgy vélte, az, akinek szüksége van a munkájához az országos adatokra – példaként a mentőszolgálatot említette –, online tájékozódhat arról, hogy hol van még szabad ágy. A kórházfőparancsnok mindenesetre állította: van elég ágy a covidos betegek ellátására. Mint mondta, az egészségügyi elektronikus térben minden intézmény jelzi a napi telítettségét, ott a saját kórházára vonatkozó adatokat mindenki látja, a nagy egész ismeretére a védekezés irányítóinak van szüksége. A parancsnok beszélt arról is: szerdán 29158 ember feküdt kórházban, közülük 7691 volt igazolt covidos, 1764 fertőzésgyanús beteg pedig még várt a teszteredményére. A járványkezelésre jelenleg 20600 ágyat tartanak fenn, és 643 lélegeztetett beteget ápolnak, összesen 2564 intenzív ágy áll rendelkezésre.