Ma is 40 millió ember esik áldozatául a rabszolgaság valamilyen formájának

Erre hívta fel a figyelmet az ENSZ főtitkára. Eközben a COVID-19 járvány a szegénység és egyenlőtlenség új hullámát indítja el.

A rendszerszintű rasszizmus ellen idén kirobbant tüntetések ráirányították a figyelmet a világban lévő igazságtalanságokra, amelyek gyökerei a gyarmatosítás és a rabszolgaság sötét múltjában keresendők – közölte António Guterres a rabszolgaság megszüntetésének világnapja (december 2.) alkalmából közzétett üzenetében. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) becslése szerint ma is több mint 40 millió ember esik áldozatául a rabszolgaság valamilyen formájának, beleértve csaknem 25 millió kényszermunkást. Az etnikai kisebbségek, az őslakosok és a migránsok különösen veszélyeztetettek. A főtitkár a rabszolgaság formái között felsorolta a gyermekmunkát, a munkaerő-kizsákmányolást, az adósrabszolgaságot, az emberkereskedelmet, a kényszerházasságot és a gyerekkatonaságot. A világon 150 millió gyerek dolgozik, minden tíz közül egy. Jellemzően a rabszolgaság fogalomkörébe tartozik az emberkereskedelem is, amelynek a vége prostitúcióra kényszerítés, vagy szervkereskedelem is lehet.

Az ENSZ szerint a rabszolgaság mibenléte, nincs törvényileg meghatározva, gyűjtőfogalom: alapvetően olyan kizsákmányolási helyzeteket jelent, amit az emberek nem tudnak elkerülni fenyegetések, erőszak, kényszerítés, megtévesztés és/vagy hatalommal való visszaélés következtében. 1926 óta több tucat különböző szinteken elfogadott nemzetközi egyezmény létezik, amelyeket a modernkori rabszolgaság elleni harc jegyében fogadtak el.

A COVID-19 járvány a szegénység és egyenlőtlenség új hullámát indítja el, amely milliókat tehet ki a rabszolgaság veszélyének. A pandémia hosszú távú hatásai miatt 2030-ra meghaladhatja az egymilliárdot a mélyszegénységben élő emberek száma a világon – olvasható az ENSZ Fejlesztési Programja tanulmányában. A jelentés három lehetséges forgatókönyvet vázol: a legrosszabb esetben – egy elhúzódó gazdasági válság és lassú kilábalás esetén – 207 millióval nőhet a mélyszegénységben élők száma a következő évtizedben. A Nemzetközi Valutaalap növekedési kilátásain és a jelenlegi halálozási adatokon nyugvó alapforgatókönyv 44 milliós növekedéssel számol. A legoptimistább verzió szerint akár meg is fordítható a jelenlegi trend. A megfelelő befektetésekkel – jóléti programok, zöld gazdaság, digitalizáció, jó kormányzás – túlszárnyalható a világjárvány előtti fejlődési pályája, és akár 146 millióval csökkenthető a mélyszegénységben élők száma.