A K-vonal

Egy statisztikai szakfolyóiratban arról olvashattunk, hogy a felgyorsult és információkkal túlcsordulásig telt világban minden eddiginél nagyobb szükség van a tudnivalók tömör, gyorsan áttekinthető, ugyanakkor korrekt megjelenítésére. Ami érthető is, hiszen az emberek szeretnek gyorsan olvasni, különösebb fejtörés nélkül hozzájutni bizonyos értesülésekhez, ezt elősegítendő pedig 200 esztendeje egyre gyakoribbá váltak a grafikus ábrázolások - bár arról nem készültek felmérések, hogy ezeket mennyire tudja a nagyközönség megemészteni.

Az elemzők kedvenc témája volt a járvány második hullámának hajnalán, szeptember első napjaiban, hogy a tavaszi, páratlanul mély recessziót követően milyen alakzatot képezve „pattan vissza” a makrogazdaság. Azon hamar túltették magukat, hogy itt a gyors „V”-ről vagy „U”-ról szó sem lehet, az egyenes vonalakból álló betűk halmaza azonban meglehetősen korlátozott. Ám az MNB stábjának tagjai – röpke gondolkodás után – túllendültek ezen a megoldhatatlannak tűnő gondon, s a napokban megjelent Pénzügyi stabilitási jelentésükben akként látják gazdaságunk mögöttünk hagyott hónapjait, hogy „a felívelés (...) az ágazati érintettséggel párhuzamosan szegmentált (széttagolt), „K” alakú lehet: míg egyes szektorok profitálnak a megváltozott fogyasztói magatartásból, addig mások tartós sokkot szenvedtek el.”

Nem kell azonban aggódnia annak, aki nem tudja elképzelni ezt a „K” alakú görbét, mert ez bizony annyira egyedi, mint maga a járvány, amely – szigorúan gazdasági értelemben – ki tudja, még mit rejteget a bugyrában. Ez a „K” ugyanis vészjósló: a felfelé igyekvő karja ugyan a kilábalás útját lenne hivatva mutatni, ám a támasztékul szolgáló pár a leszakadás irányába tart, ráadásul ez a hosszabb. Amíg a nyertesek a digitális cégek, az online kereskedelem és az egészségügyi cikkek gyártói, forgalmazói, addig a vesztes oldalon a turizmust találjuk.

A jegybank szerint a „hitelmoratóriumban lévők anyagi lelehetőségei (az átlagnál) rosszabbak. A moratóriumot választó háztartások 53 százalékának 300 ezer forintnál alacsonyabb a jövedelme, a moratóriumot igénybe vevők 41 százaléka maximum egy keresővel rendelkezik.” Az MNB-nél az érintett hitelek 5-10 százalékát tekintik finoman szólva sérülékenynek. Ők azok, akik a moratórium védőhálójának lebontását követően 90 napot meghaladó késedelembe eshetnek, fokozva a hitelezési feltételeiket egyébként jogosan szigorító bankok fejfájását. A célzottan meghosszabbított moratórium miatt a jövő év első felében még nem várható a rossz hitelek számának megugrása, ám a jegybanknál is tudják, hogy ezt követően az átmeneti törlesztési nehézség „egyeseknél tartós fizetésképtelenséggé alakul”, amivel a moratóriummal nem élők is szembesülhetnek.

A mai adósok kétségtelenül jobb helyzetben vannak, mint korábbi devizahitelesek, de azért remélik, nem járnak úgy, mint Kafka A per című regényének főszereplője, K. úr, aki folyamatosan igyekszik elhúzni a perét. Vagyis menteni az életét, esetünkben az adósságát – sikertelenül.