Minden felmérés egybehangzóan azt jelzi, hogy a vasárnapi romániai parlamenti választást a jelenleg kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyeri meg, annak ellenére, hogy támogatottságát hónapról-hónapra csökkentette a járványkezeléssel való lakossági elégedetlenség. Ha az előrejelzések igaznak bizonyulnak, akkor egyetlen párt sem szerez abszolút többséget, a PNL koalícióra kényszerül.
Klaus Johannis államfő és Ludovic Orban miniszterelnök liberálisai több mint egy éve, a megnyert 2019. májusi európai parlamenti választás óta próbálták kicsikarni az előrehozott voksolást, sikertelenül. A PNL tavaly novemberben egy sikeres bizalmatlansági indítvánnyal ugyan megbuktatta Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) kormányát, de Ludovic Orban azóta is kisebbségi kormánnyal áll az ország élén.
A különböző irodák felmérései között ugyan jelentős különbségek vannak, de a trend azonos. Az összesített előrejelzések középarányosa szerint a PNL végez az élen, várható eredménye 25-28 százalék közötti. Második helyre futhat be a PSD 21-24 százalék közötti eredménnyel, szoros versenyben a rendszerkritikus új erővel, az USR-PLUS-al, amelyet 20-23 százalék között mérnek. A 3 százalékos hibahatár melletti felmérések szerint a kampány véghajrájában sokat erősödött a két ex-miniszterelnök, Victor Ponta és Calin Popescu Tariceanu utolsó percben fuzionált liberális-szociáldemokrata pártja, a Ponta vezette Pro Romania, amely októberben még bejutási küszöb alatt mozgott, december elején viszont már 7 százalékon. Az RMDSZ eredménye megjósolhatatlan, mert egyes felmérések küszöb alatt, 4,7 százalékon jelzik, mások szerint viszont épp átlépi a bejutáshoz szükséges 5 százalékot. Mivel az országos felmérések általában nem pontosak a kisebbségi alcsoport tekinteében, rendre alul mérik a magyar pártot, így valószínűsíthető, hogy az RMDSZ ezúttal is bejut a bukaresti parlamentbe.
Traian Basescu volt államfő 2014-ben alapított Népi Mozgalom Pártja (PMP), amely az évek során egyre inkább a szélsőjobb térfélre sodródott, vélhetően parlamenten kívüli párttá válik, miután a közvélemény-kutatások kampányfinisben 3 százalék körül mérték.
Az egyik legtekintélyesebb román iroda, az IRSOP szerdán közzétett felmérése szerint egyre szorosabb a verseny, az RMDSZ pedig jó eséllyel a mérleg nyelve lehet, amennyiben sikerül átlépnie a bejutási küszöböt. Ez a felmérés is az élen, 33 százalékon mérte Ludovic Orban PNL-jét, a szociáldemokratákat, a PSD-t 30 százalékon, az USR-PLUS szövetséget viszont már jócskán leszakadva, csupán 17 százalékon. Ez azért nem különösebben meglepő, mert a viszonylag új, 2015-ben alakult rendszerkritikus erő, a Mentsétek meg Romániát (USR) és a még újabb, 2018 decemberében bejegyzett PLUS (amelynek első embere Dacian Ciolos ex-miniszterelnök, az Európai Parlament liberális Renew Europe frakcióvezetője) a tényleges megmérettetéseken rendre rosszabbul szerepel, mint a felmérésekben. Ez utóbbi forgatókönyv szerint a PNL és az USR-PLUS megszerzi ugyan a mandátumok 50 százalékát, de a kormányalakításhoz még valakire szüksége lesz, aki minden bizonnyal, nem Victor Ponta balközép pártja, hanem az Európai Néppárt tag jobbközép RMDSZ lesz. A magyar párt hajlandó a kormányzati együttműködésre, ezt Kelemen Hunor pártelnök közölte is.
Csakhogy igen sok még az ismeretlen az egyenletben, ahhoz, hogy biztosabb előrejelzéseket adjon ki bárki. Mindenekelőtt a választási részvételi hajlandóság nagy talány, csupán annyit valószínűsít mindenki, hogy alacsony lesz, még az utóbbi választások eleve alacsony szintjéhez képest is. (Romániában, 2008 óta, amióta az elnökválasztást leválasztották a parlamenti választásokról, a részvételi hajlandóság egyre csökkent. A helyhatósági választásokon is nagyobb a részvételi arány.) De hogy kinek fog kedvezni ez, még kiszámíthatatlan. Vélhetően elsősorban a bizonytalanokat tántorítja el a részvételtől, de a biztos szavazótáborok hajlandóságát is átírhatja a koronavírus járvány. Az utóbbi időben kezdett megfordulni a trend a vidék és a nagyvárosok tekintetében, utóbbiak javára. A PSD szavazótábora a legöregebb és leginkább vidéki, az idősebb korosztály járványtól való jogos félelme pedig a szavazókedvet is alááshatja a párthűség dacára. A másik szilárd szavazóbázissal rendelkező párt az RMDSZ. A magyar képviselet javára szól az etnikai kritérium, ám ellene az, hogy a magyarok közül is elsősorban az idősebb, főleg vidéki szavazók körében magasabb az RMDSZ-re való szavazási hajlandóság. Nem véletlen, hogy az erdélyi történelmi egyházak püspökei, és ezúttal a leköszönt Jakubinyi György római-katolikus érsek utóda is nyíltan kampányol az RMDSZ mellett, részvételre buzdítva.
De hadrendbe álltak az Orbán-kormány nemzetpolitikai illetékesei – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár buzdítása kiemelt helyet kap a kampányban. Szijjártó Péter személyesen jelent meg a kampányban részvételre buzdítva és további gazdaságfejlesztési támogatásokat ígérve. Ezúttal sem maradt el a 2014-es nagy RMDSZ-Fidesz kiegyezés óta minden választáson kötelező módon előkerülő Orbán Viktor-Kelemen Hunor közös fotó, amin a magyar miniszterelnök szavazásra buzdít, és az erős bukaresti parlamenti jelenlét fontosságát hangsúlyozza. Arra már egyáltalán nem emlékeztetnek a zömében vagy magyar kormányközeli, vagy RMDSZ tulajdonba/felügyelet alá került erdélyi magyar médiák, hogy ugyanez a Fidesz gépezet még a 2012-es parlamenti választásokon is az RMDSZ ellenében kampányol Tőkés László és Szász Jenő Fidesz segítséggel létrehozott pártjai mellett, egyáltalán nem aggódva az erős magyar bukaresti képviseletért. 2007 októberében, az első romániai EP választás véghajrájában még Kelemen Hunor, aki akkor az RMDSZ második embere, ügyvezető elnöke, egyben kampányfelelős volt, nagyon másképpen vélekedett Orbán, Kövér és társaik Tőkés László melletti korteskedéséről. Sajtótájékoztatón azt mondta: A magyarországi politikusok ne avatkozzanak be az erdélyi magyarság ügyeibe, mert amikor a magyarországi politika közbelépett a határon túli magyar ügyekben – jobb- vagy baloldalról –, az a megosztást szolgálta. A 2012-es parlamenti választás idején pedig a már Kelemen vezette RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter Kövér Lászlóhoz intézett nyílt levelében azt kérte, Magyarország ne szóljon bele az erdélyi magyar pártok választási versenyébe, jelezve, hogy az RMDSZ a Fidesz befolyásolását „határozottan elutasítja”.
