Előfizetés

Ez lesz a kegyelemdöfés az amerikai moziknak?

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.12.05. 09:00

Fotó: CLAY ENOS/COLLECTION CHRISTOPHEL / AFP
A Warner az összes 2021-es mozis megjelenését a premierrel egy időben elérhetővé teszi az HBO Maxon – legalábbis az Egyesült Államokban.
Bombaként robbant a tengerentúli sajtóban a hír, hogy az egyik legnagyobb klasszikus hollywoodi stúdió, a Warner az összes 2021-es mozis megjelenését a premierrel egy időben elérhetővé teszi az HBO Max nevű platformon egy hónapig az Egyesült Államokban. Aztán leveszik onnan, és mintha létezne a megjelenési ablak, amit éppen megszüntettek, hogy később valamikor ismét elérhető legyen. Hogy világos legyen a döntés súlya: nem streamingre vagy karantén idejére készült „limitált” filmekről van szó, hanem olyan nagy büdzsével készülő produkciókról, mint a Denis Willeneuve rendezte, nagyrészt Magyarországon forgott Dűne, a Démonok között harmadik és a Mátrix negyedik része, melyek a pre-covid érában dollármilliárdokat fialtak volna a mozikban, mielőtt tovább léptek volna a Home Entertainment felé. A szakemberek véleménye markánsan eltér a Warner lépése kapcsán, de abban nagy az egyetértés, hogy mindenki csak találgat a rendkívüli üzleti modell kapcsán. Egyesek teljesen logikus reklámfogásnak tartják és az értelmi szerzőként a WarnerMediát jelölik meg, ami nagy összegeket fordít arra, hogy beszálljon a streaming piacra. Ezért is indították el HBO Max nevű szolgáltatásukat, mely a „mozicsatorna” kontentje mellett extra néznivalókat is kínál az amerikai előfizetőknek: a tulajdonos más tévécsatornáit (CNN, Cartoon Network és a TNT), illetve a New Line Cinema és a Warner Bros. mozis katalógusát. A döntés előfutáraként a Wonder Woman 1984 kapcsán alkalmazott modellre is felhívták a figyelmet: sok hónapos huzavona után úgy döntöttek, hogy december 25-én bemutatják a Wonder Woman 1984-et az HBO Maxon és az amerikai mozikban is ugyanazon napon. Sok olyan országban, ahol nem elérhető az HBO Max, a film premierjét egy héttel korábban, december 16-án tartják mozikban, már ahol persze nyitva lehetnek. Magyarországon a kormány még nem döntött a járványügyi szigorítások kapcsán, hogy mi lesz december 11-e után, de például Szlovákiában biztos az enyhítés, a karácsonyi szezonban nyitva lesznek a mozik, míg például Olaszországban nemrég jelentették be, a hatósági zárlat januárig elhúzódik. Ez a modell érthető volt a Wonder Woman 1984 esetében, de az, hogy a teljes 2021-es line up megy a felhőbe, az már teljesen átformálja a forgalmazási piacot. Ann Sarnoff, a WarnerMedia igazgatója a The Verge-nek azzal indokolta a lépést, hogy az amerikai mozik idén nagyon kevés ideig működtek és 2021-ben is csökkentett kapacitással fognak majd csak üzemelni. Az egyik vezető mozilánc, az AMC igazgatója, Adam Aron úgy reagált, hogy a Wonder Woman 1984 esetét megértették, kivételesnek tartották, de a mostani lépésnek nagyon nem örülnek. A szakember úgy látja, a Warner a mozis profitjukat akarja beáldozni annak érdekében, hogy a HBO Max szolgáltatást erősítse, mely elemzők szerint nem hozza a várt előfizető számokat – ezt az is alátámasztja, hogy éves előfizetés-akciót hirdettek a bejelentéssel. Adam Aron hangsúlyozta: a mozipiacnak is komoly kárt okoz a WarnerMedia, ezt pedig nem fogják engedni és azonnali tárgyalásokat követelnek, különösen, hogy karnyújtásnyira vagyunk a covid-vakcinától. A másik nagy amerikai láncot, a Regalt tulajdonló Cineworld – nem mellékesen ehhez a cégcsoporthoz tartozik a magyar piacvezető Cinema City is – közleményben úgy fogalmazott, hogy olyan művekről döntött a Warner, melyek mozikba készültek, oda valók és természetesen ők is tárgyalni szeretnének a megjelenési ablak visszaállításáról. Kérdés: érint ez minket? Az illegális piacot tekintve mindenképp: ha a mozis premierek streamelhetők lesznek 4K UHD felbontásban Amerikában, akkor azok rögvest csemegék lesznek a torrent oldalakon. Az általunk megkeresett hazai mozisok derűlátók e-téren: a Cinema City PR és marketing igazgatója szerint a látványfilmeket továbbra is nagyvásznon fogják nézni. A legális hozzáféréseket tekintve sem minden tét nélküli a helyzet: Andy Forssell, az HBO Max Global vezetője ugyanis bejelentette a lisszaboni Web Summit konferencia csütörtök esti panelbeszélgetésén, hogy 2021 második félévében megkezdődik az HBO európai streaming szolgáltatásainak, azaz a Go-nak a HBO Max-ra való átállása – a pontos időpont még nem publikus. Mindenesetre a magyar filmrajongók jól járnak: benne leszünk az első körben, hiszen azon európai országok közé tartozunk, ahol a HBO önálló brandként van jelen. Az HBO Magyarország PR managere, Pinczés Ádám az átállás kapcsán úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a lineáris csatornák nem változnak, az HBO Go azonban, mint brand az HBO Max megérkezésével egy időben kivezetésre kerül majd. Arra a kérdésre, a magyar Max verzió miben lesz azonos vagy más, mint az amerikai, csak annyit árult el: új platform lesz, számos friss funkcióval, ám a részleteknek még nincs itt az ideje. Pinczés Ádám azt megerősítette: a csütörtökön bejelentett hibrid (mozis és HBO Max azonos idejű premierje) csak az Egyesült Államokban lesz érvényes, nemzetközileg ezek a filmek továbbra is mozis forgalmazásba kerülnek.

Kultúra a karanténban

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.12.04. 11:30

Fotó: SZALAY ZOLTÁN / FORTEPAN
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Orwell színpadon

George Orwell 1948-ban írta meg kultikus 1984 című disztópiáját, amely a 36 évvel későbbi jövőben játszódik. 2020-ban, az Örkény István Színház '84 című darabjának bemutatójakor pont 36 évvel leszünk a regény fiktív kora után. Mikó Csaba drámájának másik különlegessége, hogy az amúgy sokszereplős történetet ezúttal három kiváló színész játssza el: a főhős, Winston Smith szerepében Bajomi Nagy György, szerelme, Julia szerepében Zsigmond Emőke, míg a mindent látó O’Brien alakításában Mácsai Pál lép a színpadra. A rendező a koreográfusként is ismert Widder Kristóf. Jegyvásárlás: eszinhaz.hu, Előadás kezdete: 20.00

Moholy-Nagy dokumentumfilmen

Noha a Moholy-Nagy Lászlóról készült új dokumentumfilm nemzetközi bemutatója 2021-ben lesz, december 4-én a A Los Angeles-i Megyei Múzeum (LACMA) jóvoltából egyszer ingyen is megtekinthetjük. Sőt a filmvetítés után magával a rendezővel nézhetünk meg egy rövid beszélgetést. Moholy-Nagy, a magyar származású művész kísérleti fotográfus, grafikus, fémműves és befolyásos tanár volt egy személyben. 1937 után tíz évet töltött Chicagóban – a mostani film erre az időszakra fókuszál úgy, hogy az archív anyagok mellett kortárs képzőművészeket is meginterjúvol azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással volt rájuk Moholy-Nagy életműve. Csatlakozás a lacma.org oldalon

Mészöly konferencia

Mészöly Miklós születésének 100. évfordulójára és a centenáriumi évre készülve a Mészöly Miklós Egyesület „Pannon próza?” című online konferenciáját az író Közép-Európa-gondolatának, illetve a dél-dunántúli tájegység által ihletett „pannon próza” koncepciójának szenteli. Mészöly pályájának delén túljutva, az 1979-es Szárnyas lovak című kötettől ismét vált: az ekkor induló évtizedes szöveguniverzumot tekinti az irodalomtörténet – az író terminusával – pannon prózának. Mészöly legfőbb ambíciója ekkor a regionális és családtörténeti múlt megírása egy félig történelmi, félig imaginárius mitológia kidolgozásának segítségével, melynek „főszereplője” a térség: Dél-Dunántúl, Kárpát-medence, Közép-Európa. Zoom link a „Pannon próza?” esemény Facebook-oldalán

Kedvenc szavaink a fővárosról

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2020.12.04. 11:00

A nők által beküldött történetekben a Peti szó került elő legtöbbször, míg a férfiaknál a kislány volt az első számú kulcsszó.
Melyik szó jut eszünkbe leginkább Budapestről: a Duna, a presszó, a kissrác, a vonat, a nagymama, vagy épp a gyönyörű? A 2014-ben indult 100 szóban Budapest történetíró pályázat résztvevőinek az említett kifejezések biztosan. Az irodalom és a városi lét összefonódását elősegítő projekt beérkezett pályaműveinek közel hatszázezer szavát egyedi nyelvészeti eljárásokkal elemezte nemrégiben a Crow Intelligence, a főváros turisztikai szervezete, a Budapest Brand Zrt. megbízásából. Közel kétezer férfi és több mint négyezer női szerző – kétharmaduk budapesti, kisebb hányaduk nem a fővárosban él – írását vizsgálták. Az elemzések alapján kiderült, mely évben milyen kifejezések domináltak: míg 2020-ban a maszk lett az év történeteinek legtöbbet említett szava, addig 2019-ben a nagymama és a nagypapa is bekerült az első öt kulcsszó közé. S 2018-ban a történeteket az M3-as metró felújítása is elérte: második helyen a metrópótló, negyedikként a metró végzett. A leggyakoribb témák a helyszínek és épületek, városi barangolások, nevesített közterek, korosztályok, tömegközlekedés és a gasztronómia voltak. A konkrét fővárosi helyszínek közül a Duna került ki elsőként, ezt a körút, blaha és a rakpart követték. Megfigyelték azt is, mennyiben hasonlítanak a budapestiek és a nem a fővárosban élők leggyakrabban használt kifejezései a történetekben: az első mindkét helyen a Budapest szó lett, míg a harmadik helyen a vonat szerepelt. Mindkét esetben gyakran fordult elő konkrét fővárosi helyszín, így Óbuda vagy a Duna, az absztrakt kifejezések közt a gyönyörű szó volt a közös metszet. Nemi szempontokat is megvizsgáltak: a nők által beküldött történetekben a Peti szó került elő legtöbbször, míg a férfiaknál a kislány volt az első számú kulcsszó. A nők által leggyakrabban használt harminc kifejezés elemzése esetén nagyobb arányú volt a tényszerű, konkrétumra való utalás: Zoli, Béla, kolléga, barátnő, kissrác, rendőr, presszó, Európa. Míg a férfiaknál inkább az absztrakt, érzelmeket sugalló, kapcsolatokat jelző kifejezések voltak meghatározók: szeret, illat, mosolyog, kedvenc, hős, anyuka, apuka, nagymama. A kedvenc szavak egyedi animációs videóban is megelevenednek az énbudapestem YouTube csatornáján. Az idei pályázat nyertes szövegeit budapest.in100words.eu/hu oldalon lehet elérni.