kiskereskedelem;sertés;baromfi árak;

Olcsóbb a pulykahús, de az ágazat bajban van

A koronavírusjárvány és a madárinfluenza újbóli felbukkanása miatt érdemi kormányzati segítség nélkül sok baromfiipari vállalkozás mehet csődbe és több ezren veszíthetik el megélhetésüket. Viszont így most olcsóbb a pulyka.Koronavírus járvány, a madárinfluenza újbóli felbukkanása állítja szinte megoldhatatlan feladat elé a hazai baromfiágazatot. Érdemi kormányzati segítség nélkül sok vállalkozás mehet csődbe és több ezer ember veszítheti el a megélhetését.

Az egyre vékonyabb pénztárcájú fogyasztóknak jó hír, hogy karácsonykor a tavalyinál olcsóbban juthatunk egyebek mellett pulykahúshoz is. Az átvételi árak az előző évhez képest 10-12 százalékkal mérséklődtek, miközben a takarmányárak típustól-összetételtől függően 12-15 százalékkal emelkedtek. A kiskereskedelmi termelői átadási árak átlag 10-50 százalékkal csökkentek – közölte a Népszavával Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke.

Az elmúlt időszakban a termelők túltartásra kényszerültek, ami szintén növelte a költségeket. A vállalkozások árbevétele idén összességében 10-15 százalékkal csökken. Így még az ünnepi kereslet nagyjából 10 százalékos növekedése sem jelent megoldást a termelőknek. Az is kérdés, tartható-e az utóbbi években elért keresletnövekedés. A magyarok tavaly már személyenként 4 kiló pulykahúst fogyasztottak.

A vásárlási körülmények a járványhelyzettől függnek – jelentette ki lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Januártól októberig 3 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom. Ez visszafogottabb a tavalyinál, még a tavaszi vásárlási hullámmal együtt is. A szakember decemberben az előző két hónaphoz képest növekedésre számít.

Márpedig nem kis összegről beszélünk: míg az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd, addig feldolgozott termékekből 70-80 milliárd forint.

A járvány második hulláma sokkal mélyebb válságot okozott, mint az első. A pulykaágazatot is munkahelymegtartó támogatásokkal, a bér- és járulékteher átvállalásával, valamint adócsökkentéssel kellene segíteni. Ha ez elmarad vagy késik, a baromfiipar nem képes önerőből túlélni – közölte Horváth Lajos, a Magyar Pulykaszövetség elnöke. Ezért levélben és szóban is az Agrárminisztériumhoz fordultak. Reménykednek a kedvező válaszban, hisz a baromfiipar mintegy 60 ezer főt foglalkoztat. Ebbe az ágazatot kiszolgáló vállalkozások, mint például a vitamin- és technológiaforgalmazók, vagy a takarmánygyárak munkavállalói bele sem számítanak. A növénytermesztők is jelentős forgalomkieséstől tartanak, hisz a baromfiágazat a legnagyobb takarmányfogyasztó. A brojlertenyésztők után a második helyen a pulykások állnak.

Tavasszal a mezőgazdaság egésze 25 milliárd forintos munkahelymegőrzésre fordítható kormányzati támogatást kapott. Bár a válságban minden forint számít, kérdés, ez az összeg elegendőnek bizonyult-e a teljes ágazat számára - jegyezte meg Csorbai Attila. A szakember szerint minden, a vendéglátó- és szállodaiparnak, vagy épp a közétkeztetésnek szállító iparágak – így a baromfitenyésztők is – további segítségre szorulnak.

Ez már csak azért is sürgető, mert a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag összeomlott a – szaknyelven Horecának hívott – szállodák, éttermek és kávéházak rendszere. A pulykatermelők bevételének több mint fele a vendéglők, szállodák vásárlásaiból származott. Irányukba 60-80 százalékkal csökkentek az eladások.

A termelők az éves 96-98 ezer tonna pulykahús 40-50 százalékát külföldön értékesítették. A térség országai mellett a fő felvevőpiacokra – Ausztriába, Németországba, Svájcba és Olaszországba – szállították a főleg filézett pulykamellet és felsőcombot. Csakhogy a koronavírus és a madárinfluenza-járvány miatt kialakult helyzetben a kivitel is 60-80 százalékkal zuhant.

Az ágazaton az sem segített, hogy szeptemberben a madárinfluenza miatt a legtöbb jelentős ázsiai piacon, például Japánban, Dél-Koreában, illetve Dél-Afrikában is feloldották a magyar baromfitermékeket sújtó behozatali tilalmat. Ennek ellenére idén biztosan nem lesz meg a 35-30 milliárdos kivitel.

A piaci szereplők az eladatlan készleteket lefagyasztották. Így a hús másfél-két évig is eltartható. Ám már egy év után is, különösen ha közeledik a szavatossági idő lejárta, csak jóval az eredeti ár alatt adhatók el – jegyezte meg Horváth Lajos. Ez szintén növeli a termelők veszteségét.

Bőség után hiányA baromfiágazat termeléscsökkenése miatt a jövő év második negyedében akár hiány is kialakulhat - vélik a szakemberek. A brojlercsirketenyésztők 9-10 hetes átfutási idővel számolhatnak. A pulyka, amellett, hogy takarmányozása drágább, a keltetéssel együtt 24 hét után kerülhet a vágóhidakra. Ráadásul, míg az ágazatot eddig is sújtotta a munkaerőhiány, nehéz lesz pótolni a válság miatt az állattenyésztésnek kényszerből hátat fordító partnereket, munkavállalókat. Eddig az agrárcégek jó adósnak számítottak a pénzintézeteknél. Elemzők szerint a bankok hitelezési kedve is változhat, ha növekszik a fizetéssel elmaradó mezőgazdasági vállalkozások száma. Az érintettek ezért is várják érdeklődéssel, miként változnak januártól a hiteltörlesztési moratórium szabályai. Csorbai Attila úgy vélte: ha tartós marad a válság, a gazdálkodásnak akár a termelők 20-30 százaléka is búcsút mondhat. Ha egy baromfitelep leáll, nem biztos, hogy a vállalkozó újabb milliókat áldoz az újraindításra. Főleg, ha az első időben még veszteség várható.  A kedvezőtlen folyamatokat jó irányba befolyásolhatná egy gyorsan érkező, érdemi kormányzati segítség. Aggodalomra adhat okot viszont, hogy több uniós tagországban újra megjelent a madárinfluenza. Ha Magyarországon is ismét felüti a fejét a járvány, a koronavírussal és a piaci gondokkal együtt, akár a teljes ágazatot is bedöntheti, és számos hazai baromfitermék eltűnhet a piacról. Ezt a drámai helyzetet csak a termelők és a kormányzat együttműködésével lehet elkerülni - vélik a szakemberek.