Tovább csúszik a paksi gödörásás, már időpont sincs

Bár a Paks 2-ért felelős miniszter korábban októberre, az állami beruházó pedig novemberre ígérte, még mindig nem nyújtották be a beruházás első mélyépítési engedélykérelmet. Most már a hatóságnak se ígérnek semmit (nekünk meg pláne nem).

Még mindig nem érkezett meg az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) a Paks 2-es gödörásáshoz szükséges első engedélykérelem sem – tudtuk meg a hatóságtól. Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter korábban október elejére ígérte a Paks 2-es erőmű felépítéséhez szükséges gödör kiásásához, valamint a résfalazáshoz szükséges kérelmek beadását. Pedig már ez is komoly vitákat váltott ki. A magyar kormány még a szigorú nukleáris biztonsági szabályokon is lazított azért, hogy a gödröt már a teljes beruházás engedélyezése előtt kiáshassák. Az addigi tilalom eltörlése érdekében még Brüsszelben is előszobáztak. A központi, úgynevezett létesítési engedélykérelmet – amúgy a legutóbbi határidőt ezúttal betartva – június 30-án adták be. Ennek vizsgálatára 12 plusz 3 hónap áll a hatóság rendelkezésére, amibe nem számítanak bele a javítások. Az – egyes atompárti forrásaink szerint is szükségtelen - biztonsági enyhítés lehetővé tette, hogy három hónapra rá beadják a talajmunkák engedélykérelmét is, amit a hatóság három hónap alatt fogadhat el. Bár a szabály ezt valóban legkorábbi lehetőségként említi, Süli János előzetesen többször is azt ígérte, hogy a beadás után három hónappal küldik a gödörásási kérelmet is. A parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti, október közepi meghallgatásán mégse vesztegetett túl sok szót a témára. Eszerint „az őszi időszakban várjuk, hogy az orosz fél az engedélyezéshez kapcsolódó tervdokumentációt elkészítse, és majd az OAH-nak átadva az engedélyt jövő év elején birtokba véve el tudjuk kezdeni a földkitermelést”. Az oroszok felelősségét a miniszter – a kormánykommunikációs kívánalmaknak megfelelően – ezúttal is igyekezett elmosni, e tárgyban változatlanul főleg Brüsszelt kárhoztatva. Igaz, úgymond „a magyar és az orosz félnek is össze kellett szokni”. Egyszersmind érzékeltette, hogy a földmunkálatok fontossága nem csak a Duna, de a jelenlegi nukleáris blokkok közvetlen közelsége miatt is kiemelt. Annál is inkább, mert a mostani atomerőmű alatti talajt nem erősítették meg.

Október végi érdeklődésünk során az OAH részint visszaigazolta, hogy addig nem kaptak gödörásási kérelmet. Akkori tájékoztatásuk szerint e tárgyban voltaképp négy részkérelmet várnak, résfalteszt, teljes résfal, talajszilárdításteszt és teljes talajszilárdítás témájában. Közlésük szerint az előzetes egyeztetések során a magyar állami beruházó, a Paks II Zrt. november és február közöttre ígérte a kérelmek beadását. Ez alapján már akkor felrémlett, hogy a csúszás utólag értelmetlenné teheti az erőltetett előrehaladást célzó, szakmai ellenérzések övezte biztonsági könnyítéseket.

A Paks II Zrt. által korábban kilátásba helyezett novemberi időpontban sem érkezett a témában engedélykérelem a hatósághoz – közölték mostani megkeresésünkre az OAH-nál. Hozzáfűzték: ezúttal új, lehetséges időpontokról sem kaptak hivatalos tájékoztatást. Emlékeztettek: kizárólag a illetékes cég felelőssége, hogy a területelőkészítési kérelmet a létesítésit követő három hónapon túl mikor adja be. Korábban ugyanígy a Paks II. kockázatának nevezték, ha az esetleg kiadott létesítési engedély nem pontosan illeszkedik az azt megelőzően kiadott gödörásási hozzájárulásokhoz. Igaz, ezek később is módosíthatók. (Megjegyzendő, az előrehozott kérelmek a kormányon kívül Fichtinger Gyula OAH-főigazgató szerint sem veszélyeztetik a nukleáris biztonságot.)

Kérdésünkre a hatóságnál azt is világossá tették, hogy a talajelőkészítéshez kapcsolódó első engedély kiadása után az abba foglalt tevékenység megkezdhető, nem kell bevárni a többit. Ez alapján tehát elsőként a „résfalteszt” indulhatna – számításunk szerint legkorábban jövő év márciusában.

A témát – legalábbis a kiadott hivatalos közlemény szerint - nem érintették Orbán Viktor és Alekszej Lihacsov, a kivitelezéssel megbízott orosz állami Roszatom vezérigazgatója közötti tárgyalásokon sem. A közlés alapján – Süli János megnyilatkozásaihoz hasonlóan – olybá tűnik, hogy az egész beruházás fennakadásmentesen halad előre. Mindazonáltal sokak szerint nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen magas szintű találkozóra azért kerül sor, hogy a két fél megállapítsa, minden a legnagyobb rendben. Már csak azért is, mert – akár elejtett megjegyzésekből – számos, az orosz fél felelősségére utaló gond ismert. A kincstári közlés az októberben született kommunikációs panelnek megfelelően a földmunkálatok megkezdését „2021 első felére” teszi. Az erre vonatkozó kérelmek ismert csúszása miatt az utolsó engedélyt májusban adhatják ki. Ha a létesítési engedély vizsgálata során a hatóság nem él a három hónapos hosszabbítással, akkor a biztonsági szabályok könnyítése okozta előny két hónapra szűkül.

Bár a kormány és Süli János a folyamat teljes átláthatóságát hirdette meg, lapunk üggyel kapcsolatos novemberi-decemberi megkereséseire sem a tárca nélküli miniszter hivatala, sem a Paks II Zrt. nem válaszolt.