Megkerülhetetlen erővé váltak a magyar demokraták Romániában

Elvesztette a választásokat Ludovic Orban miniszterelnök pártja, de így is a liberálisok alakíthatnak újra kormányt. A rekordalacsony részvétel ezúttal nem dolgozott a magyar képviselet ellen, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nélkül nehéz kormányt alakítani Bukarestben.

Lemondott pártelnöki és miniszterelnöki tisztségéről egyaránt Ludovic Orban, annak ellenére, hogy úgy tűnt, folytathatja a kormányzást. A kabinet élén az új kormány megalakulásáig Nicolae Ciuca védelmi miniszter áll majd. Orban délután még "magánbeszélgetést" folytatott Klaus Johannis államfővel, miután a román sajtóban olyan hírek szivárogtak ki, hogy az államfő elégedetlen pártja teljesítményével, ezért pedig Ludovic Orbant tartja felelősnek, minek következtében a miniszterelnök azonnali lemondásra kényszerül.

Román idő szerint délután 18 órakor Klaus Johannis köztársasági elnök bejelentette- bár a vasárnapi választást a szociáldemokrata PSD nyerte, az ő értelmezés szerint a választó akarat azt tükrözi, hogy a baloldali párt a jövőben kimaradhat a döntéshozatalból, hiszen a jobbközép pártok összességében többséget szereztek, a 2016-os eredményeikhez képest növelték támogatottságukat, miközben a PSD eredménye jóval a négy évvel korábbi alatt maradt. Egyértelművé tette- jobbközép kormány alakul, a pártokkal való egyeztetés után pedig jelezni fogja, kit kér fel kormányalakításra.

Mindez váratlan fejlemény volt, ám Klaus Johannis nem véletlenül haragudott meg a kampányban végig hűen és nyíltan támogatott Orbanra, mind a választások eredménye, mind a részvétel okot adott erre.

Mindenki alacsony részvétellel számolt ugyan a vasárnapi parlamenti választásokon, a történelmi mélypontnak számító 31,84 százalék azonban mégis döbbenetet keltett Románia-szerte. Ebben nemcsak a koronavírus miatti fertőzéstől való rettegés van benne, hanem a román társadalom általános bizalomvesztése is a demokrácia alapintézményében, a parlamentben. És kétségtelenül a függetlenség látszatára sem adó államfő, Klaus Johannis kampánybeli kijelentése is, miszerint függetlenül a választások eredményétől ő újra Ludovic Orbant fogja felkérni a kormányalakításra. (A választásokat megfigyelő EBESZ is bírálta Johannist a PNL nyílt támogatása miatt.) Mivel az előrejelzések alapján az nyilvánvaló volt, hogy egyik párt sem szerez abszolút többséget, az államfőt pedig ebben az esetben semmi sem kötelezi, és mivel ezt már egyszer Traian Basescu is eljátszotta, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választói el is kényelmesedtek.

A voksolás eredménye ennek ellenére meglepetés volt, a 2019 novemberében bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott, tavaly decemberben még a liberálisok akkori támogatásának (43-44 százalék) felével rendelkező PSD négy százaléknyi előnnyel végzett Johannis és Orban alakulata előtt. A 16 órás összesítés szerint a képviselőházban a PSD 29,71, a PNL 25,8 százalékot ért el, a szenátusban ez az arány 30-26,10 volt. A szociáldemokraták győzelme azonban hiábavaló, kormányt nem tudnak alakítani. A harmadik helyen befutott USR-Plus szövetség 16 százalék körüli eredményével megkerülhetetlenné vált. Noha a liberálisok a kampányban még azt mondták, az Európai Néppárt romániai tagpártjaival szeretnének jobbközép kormányt alakítani, ez még akkor sem lehetséges, ha végül, a külföldi szavazatok segítségével Traian Basescu PMP-je végül átlépi a küszöböt. Az RMDSZ 6 százalék körüli eredménnyel végzett, így a két kispárt nem elegendő a többséghez.

Ám a liberálisoknak sem ígérkezik könnyűnek a kormányalakítás, az USR-Plus máris megnevezte miniszterelnök jelöltjét Dacian Ciolos, a Plus elnökének személyében. Ciolos 2015-ben Victor Ponta bukása után több mint egy évig állt az akkori szakértői kormány élén, jelenleg EP-képviselő, az Emmanuel Macron francia elnök nevével fémjelzett Renew Europe liberális frakció vezetője. Mind Ciolos, mind az épp koronavírusból lábadozó USR elnök, Dan Barna jelezte, szükség van az RMDSZ-re a kormányalakításhoz. A PNL viszont egyelőre nem nyilatkozott. Tény, hogy ha Basescuék nem jutnak be a parlamentbe, akkor RMDSZ nélkül csak kisebbségi kormány alakulhat, de mégha be is jutnak, az abszolút többséghez kellenek a magyar voksok is.

Az idő szorít, december 21-ig meg kell alakulnia az új kormánynak. Az eljárásrend szerint az államfő egyeztet a parlamenti pártokkal, majd ezt követően bejelenti kit kér fel kormányalakításra. A jelöltnek tíz nap áll rendelkezésére kabinetje felállításához, és a parlamenti többség voksainak biztosításához.

Az RMDSZ előzőleg jelezte kormányzati részvételi szándékát, hozzátéve, hogy nem bármi áron. Helyzete azonban kényes – ha ellenzékben marad, akkor a választás meglepetésének számító új szélsőjobb párttal kerül egy platformra, ha belép a PNL–USR-Plus kormányba akkor viszont az európai jogállamisági és vétó vitában Orbán Viktor kormányával kerül szembe.