Előfizetés

Orbán elhagyni készül az Európai Néppártot

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.12.07. 17:55

Fotó: JOHN THYS / AFP
Orbán Viktor levelet írt Manfred Weber frakcióvezetőnek, amelyben a Fidesz és az EPP közötti kapcsolatok lazítását kezdeményezi.
Új típusú együttműködést javasol a Fidesz EP delegációja és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciója között Orbán Viktor abban a levélben, amelyet Manfred Weber frakcióvezetőnek írt. A Népszava birtokába jutott irományban a kormányfő arra hivatkozik, hogy a nézet- és érdekkülönbségek, valamint a kommunikációs problémák elkerülése érdekében a jövőben fűzzék lazábbra a fideszesek és a néppártiak kapcsolatait. Orbán szerint ez megoldás lenne arra a problémára is, hogy miközben a Fideszt “közös akarattal” felfüggesztették a pártcsaládban, tagjai mégis a néppárti frakcióban maradhattak. Ezt a kérdést sohasem vettük elő és tárgyaltuk meg alaposan, húzza alá levelében a pártelnök-miniszterelnök. Orbán Viktor egy olyan együttműködési formulát javasol, mint amilyen 1999-2009 között az EPP-sek és a brit konzervatív párt EP-képviselői között állt fenn. Ebben a tíz évben a szigetországiak a néppárti frakcióhoz külső szövetségesként csatlakoztak, abban egy külön csoportot alkottak. Akkoriban a politikai csoportot Európai Néppárt és Európai Demokraták Képviselőcsoportjának (EPP-ED) nevezték, az utóbbi a tory pártiakat jelölte. A brit konzervatívok azonban csak úgy tudtak kapcsolódni a kereszténydemokraták frakciójához, hogy nem voltak tagjai egyetlen európai pártcsaládnak sem. Vagyis az Orbán által javasolt partnerséget csak olyan képviselők ápolhatnak az EPP európai parlamenti csoportjával, akik nem tartoznak az Európai Néppárthoz. Tehát a Fidesznek előbb ki kéne lépnie a kereszténydemokraták politikai közösségéből ahhoz, hogy EP-képviselőik együttműködési megállapodást köthessenek a frakcióval. Arról nem is beszélve, hogy a csatlakozásnak szigorú feltételei vannak, például egyet kell érteni az EPP által vallott demokratikus értékekkel, a jogállami normákkal. EP források szerint a Fidesz elnöke által írt levél nem más, mint annak burkolt bejelentése, hogy a párt a kereszténydemokrata pártcsalád elhagyására készül.

Polt Péter a rendőrségre bízza, gyanús-e műsorpercenként egymilliót fizetni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.07. 16:17
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az állami tulajdonú Antenna Hungária korábban hasonló feladatra is ilyen nagyságrendű megbízást adott ugyanannak a cégnek.
Feljelentésként értékeltem, és a Budapesti-Rendőr-főkapitánysághoz továbbítottam – írta immár nem először Polt Péter legfőbb ügyész Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.  Az ügyészségi portálon olvasható levélváltásból kiderült, ahogy az ellenzéki képviselő, a 24.hu egyik novemberi cikkére hivatkozva kérdezte a magyar ügyészség vezetőjétől: 
„Lehet színlelt szerződés a Digitális Akadémia munkacímen futó 250 millió forintos szerződés, melyet az Antenna Hungária kötött a Magno Studio Kft.-vel?”

A portál ugyanis arról írt, hogy az alapvetően földfelszíni sugárzással, illetve műsorkészítéssel is foglalkozó állami cég egy 50 epizódos, részenként bruttó 5 perces műsor elkészítésére kötött 250 millió forintos szerződést Magno Studióval idén augusztusban. A cég korábban is kapott megbízást az Antenna Hungáriától: Az 5 perc angol TV című műsor elkészítéséért 240 millió forintot fizetett ki nekik az állami tulajdonú műsorszóró. A 24.hu hosszas levelezés, majd közérdekű adatigénylés után tudhatta csak meg, hogy az alapvetően földfelszíni sugárzással, illetve műsorkészítéssel is foglalkozó állami cég mire is költi a közpénzt.
Polt Péter csak annyit jegyzett még meg a válaszában, hogy a nyomozó hatóság feladata annak megítélése, hogy a Vadai Ágnes kérésében, azaz a feljelentésben foglaltak „bűncselekmény gyanúját keltik-e, és emiatt nyomozás elrendelésének van-e helye?”

Uniós pénzekért lobbizik Budapest és Varsó

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.12.07. 15:44

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Míg a lengyel és magyar kormányfő a vétóban fogott össze, addig Varsó és Budapest ellenzéki főpolgármestere az unió alapértékeinek védelme mellett állt ki.
Közös levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez a budapesti és a varsói főpolgármester a magyar és a lengyel kormány vétója nyomán előállt uniós patthelyzet miatt. Karácsony Gergely és Rafal Trzaskowski azt kérik, hogy városaik akkor is hozzájuthassanak az uniós források legalább egy részéhez, ha Magyarországot és Lengyelországot kizárják a helyreállítási alapból. 
„Magyarország és Lengyelország kormánya ismét megmutatta, hogy semmibe veszi uniónk központi értékeit. Elutasította a jogállami feltételrendszert, és ezáltal blokkolta az EU következő többéves költségvetését, benne a létfontosságú COVID-19 helyreállítási segélyt. E két kormány a migráció-ellenes ideológia és a nacionalista retorika leple alatt egy olyan politikai rendszert próbál védeni, amely osztatlan hatalomra, jogosulatlan kiváltságokra és teljesen manipulált nyilvánosságra alapul”

– írja közös levelében Karácsony Gergely és Rafal Trzaskowski, amelyet összesen 249 magyar valamint lengyel önkormányzat támogat.

A főpolgármesterek hangsúlyozzák, több millió magyar és lengyel polgár nevében elítélik Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki miniszterelnökök vétóját, támogatják a jogállami biztosítékok bevezetését, valamint garantálják az EU-s források felhasználásának ellenőrzését, hogy ezek a források valóban a köz javát, és ne antidemokratikus és korrupt érdekeket szolgáljanak. A két városvezető továbbra is bízik benne, hogy kormányaik végül visszakoznak és elfogadják az eredeti költségvetési javaslatot és alávetik magukat a jogállami mechanizmusnak, de azzal is tisztában vannak, hogy „immár valós alternatíva egy Magyarország és Lengyelország nélkül tető alá hozott kormányközi megállapodás a helyreállítási alapról”. Erre a nem kívánatos esetre ajánlanak egy lehetséges megoldást, amely részben lehetőséget adna a levelet aláíró több tucat városnak a fejlődésre, másrészt hatékony eszközt adna az unió kezébe az egyre autoriterebb irányba elmozduló kormányok ellen. 
Azt javasolják az Európai Uniónak, hogy a két vétózó országnak biztosított forrásokból hozzon létre egy Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapot a magyar és lengyel önkormányzatok számára, amelynek révén a sikeresen pályázó önkormányzatok fenntartható és szociálisan igazságos válságkezelő programokat indíthatnának.

A két vezető szerint Európa nem hagyhatja, hogy az egyre autoriterebb kormányok túszul ejtsék a jövőnket. A magyar és lengyel önkormányzatok mindenesetre készen állnak arra, hogy ebben a harcban konstruktív szerepet játsszanak támogatva az unió törekvéseit. Rafal Trzaskowski a levelet bemutató nemzetközi sajtótájékoztatón többször is nyomatékosította: a lengyel kormány vétója, nem a lengyel nép vétója, sok millió lengyel nem ért ezzel egyet. Azt is hangsúlyozta, hogy a lengyel önkormányzatoknak szükségük van ezekre a forrásokra a különféle szociális és válságkezelő programjaikhoz. A varsói polgármester szerint a lengyel miniszterelnök vétója mögött nincs semmi stratégia, értelmetlen hazardírozás. Karácsony Gergely viszont lát vezérlőelvet az Orbán-kormány cselekedete mögött. Budapest főpolgármestere szerint elég egy pillantást vetni az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéseire és észrevenni, hogy milyen elől áll a korrupciós listán Magyarország. Ha a kormány az uniós forrásokat nem tudja saját céljai és érdekei szerint használni, illetve nem oszthatja szét a hozzá hű oligarchák között, akkor nem is kér belőle. Karácsony szerint ez rendkívül veszélyes taktika ilyen mély válság idején. Budapest vezetője minden uniós döntéshozó számára szeretné egyértelművé tenni: az önkormányzatok egyrészt hatékonyabban használják fel az uniós forrásokat, mint a kormány, másrészt garantálják az uniós értékrend érvényesülését, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.  Karácsony szerint a külön pályázati forrás létrehozása mellett az uniónak ragaszkodnia kellene a partnerség elvéhez, miszerint az uniós források meghatározott részét csak az önkormányzatokkal egyeztetett célokra, a települések bevonásával költhetik el a tagországok. Orbán Viktor miniszterelnök vétója miatt több mint 200 milliárd forint értékű forrást veszíthet el Budapest.