Előfizetés

Nőtt a bér, nőtt a feszültség

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.12.08. 07:30

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
„Megalázó” – így értékelte egy ápolónő az egészségügyi szakdolgozók fizetésemelését. Átlagosan bruttó 30-55 ezerrel kapnak többet, miközben tombol a járvány és közeleg a szolgálati jogviszony.
Ezekben a napokban érkezik meg az ápolók novemberi, 20 százalékkal megemelt fizetése – írta közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma a hétvégén, ám az érintettek, ettől korántsem lettek elégedettek. A több lépcsős emelésről ugyanis másfél éve született megállapodás, azóta pedig több lényeges körülmény is megváltozott. Megjelent például az új szolgálati jogviszony, és vele az a fenyegetettség, hogy az egészségügyi dolgozók elvesztik másodállásaikat, amiből eddig fenn tudták magukat tartani. Emiatt lehetnek olyanok, akik végeredményben több jövedelmet veszítenek, mint amennyivel nő az alapbérük. Feszültséget kelt az is, hogy míg az orvosok jelentős béremelést kaptak a szolgálati jogviszonyból fakadó munkakörülmény-szigorításért, a szakdolgozóknak nem jár pluszkompenzáció. Túl azon, hogy ezt kifejezetten bántónak tartják, ez azzal is jár, hogy a bérolló még nagyobbra nyílik az orvosok és a szakápolók között. Ez pedig már a napi munkában is feszültséget okoz. – Van olyan nővér az osztályunkon, akik kerek perec megmondta a főorvosnak, hogy mostantól végezze maga a saját munkáját, ha már januártól másfél milliós lesz a bére. Mert ő ugyan mostantól nem fogja – érzékeltette a helyzetet egy ápolónő, s magyarázatként hozzáfűzte: – Az osztályon sok orvosi feladatot az ápolók végeznek, ők kérik például a diagnosztikai vizsgálatokat, kötik be az infúziót, vezetik le az orrszondát. – Az orvos naponta a reggeli kis viziten és a heti két-háromszori nagyvizitre jön oda, mégis ők kapják a nagy fizetést. Megalázó az, ami most velünk történik – panaszolta egy másik ápoló, aki egy nagy kórház belgyógyászatán dolgozik. A tárca hétvégi közleménye szerint 2010 óta 100-200 ezer forinttal nőtt a szakdolgozók bére, és az övé éppen nettó 100 ezerrel lett több, miközben három műszakban dolgozik. – Éveket tanultam, mire intenzíves szakápoló lettem, ám ezt mindössze, havonta 4800 forintos pótlékkal honorálja a rendszer – mondta. A megkérdezettek szerint tovább rontja a hangulatot, hogy a legfrissebb vészhelyzeti rendelkezések miatt még föl sem mondhatnak. – Keserű szájízt okoz, hogy a most novemberi 20 százalékos emelés, valójában csak 16,5 százalék – mondta a Népszavának Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke. – Ennek az a magyarázata, hogy nem a múlt havi bérre emelték rá a húsz százalékot, hanem a 2019-es bruttó bérekre. A mostani emelés bruttó 15 ezer és 75 ezer forint közötti többletet jelent. A legnépesebb fizetési kategóriában bruttó 30-55 ezerrel visznek haza többet a dolgozók, mint egy hónappal korábban. Az egyik lapunknak nyilatkozó ápolónő 41 éves munkaviszonnyal nettó 370 ezer forintot kap. Ő így értékelte ezt az összeget: „Ahhoz képest, hogy ezalatt a 41 év alatt magas lett a vérnyomásom, és ízületi kopásokat, gerincsérvet szereztem a betegágyak mellett, nem sok.” – Valóban nagyon kevéssel lett több az ápolók bére – erősítette meg a nővérek panaszait Soós Adrianna, az Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Hozzátette: míg eddig az orvosi és a szakdolgozói bérek között 300 ezer forintos különbség volt, januártól ez akár milliós is lehet. Ráadásul, akik novemberben covid fertőzéssel otthoni karanténba szorultak, meglehetősen nehéz karácsony elé néznek. Az ilyen helyzetekre járó, 100 százalékos táppénzt csak nagyon körülményes, bürokratikus ügyintézéssel hetekkel később folyósítják. „Itt állnak családok a karácsony előtt úgy, hogy decemberben gyakorlatilag fél fizetést kapnak.”

Sok kis emelés a kevés fizetésen

Az egészségügyi szakdolgozók bére rendkívül alacsony volt, így az utóbbi évek több kisebb mértékű emelése sem rendezte a fizetési viszonyokat. A szaktárca most is emlékeztetett, hogy az ápolók fizetése 2016-ban 26,5, 2017-ben 12, 2018-ban pedig 8 százalékkal nőtt. 2019 júliusában újabb négylépcsős béremelési program indult, amelynek részeként tavaly először 8, 2020 januárjától 14, most novembertől pedig 20 százalékkal emelkedett az ápolók bére, a következő állomás pedig 2022 januárjában lesz, amikor további 30 százalékkal nő majd a fizetésük. A szaktárca szerint a béremelésre 2016 és 2019. között összesen 143 milliárdot fordított a kormány, idén pedig 82 milliárd költ erre.

"A munkahelyek védelme nem a tanárok dolga"

Juhász Dániel Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2020.12.08. 07:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Teljesen megosztott a lakosság annak tekintetében, hogy mennyire lehet hitelt adni a kormány járványügyi statisztikáinak.
A magyar társadalom meglehetősen megosztott annak tekintetében, hogy valóban hasznos-e az érvényben lévő rendkívüli jogrend – derül ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített reprezentatív közvélemény-kutatásából. A relatív többség, 46 százalék támogatja, azonban 40 százalék szerint a kormány különleges jogosítványai csak akkor elfogadhatók, ha valóban a védekezésre használja azt – megjegyezzük, utóbbira nem egy ellenpélda is volt már. Szembetűnő, hogy inkább a kormánypárti válaszadók körében széles a rendkívüli jogrend támogatottsága (63 százalékuk), míg az ellenzéken belül csekély arányban (22 százalékuk) értenek egyet ezzel. Általánosan nézve a magyarok 59 százaléka jól ítéli meg a kormány eddigi járványügyi védekezését, 39 százalék viszont inkább elégedetlen a teljesítménnyel. Ha az egyes intézkedéseket vizsgáljuk, akad olyan, aminek széles a támogatottsága: a magyarok 84 százaléka szerint például jó döntés az este 8-tól hajnal 5 óráig tartó kijárási korlátozás.
Teljesen megosztott a lakosság annak tekintetében, hogy mennyire lehet hitelt adni a kormány járványügyi statisztikáinak. Míg a magyarok 43 százaléka szerint a kormány politikai érdekei szerint befolyásolja az adatokat, amire hivatkozva döntéseket hoz, 44 százalék szerint viszont inkább nincs ilyen befolyásolás. Ennek fényében az is érdekes, hogy Orbán Viktor tegnapi Facebook-os nyilatkozatában is kiemelte: a múlt héten már a legtöbbet tesztelő országok közé tartozott Magyarország, amit a két hete elindított – az egészségügyi, szociális és oktatási szektor alkalmazottait érintő – célzott tesztelés eredményeként mutatott be. Hétfőn összesen 207 ezer új teszt eredményét jelentették le, ez rekord. A sok teszt elvégzésének köszönhetően pedig 7 százalékra csökkent a pozitív esetek aránya, amire október első napja óta nem volt példa.
A célzott tesztelés második hetén is kétezer fertőzött tanárt szűrtek ki. A legnagyobb arányban az általános iskolákban találtak fertőzötteket, a pozitivitás mértéke a második héten 1,91 százalék volt. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmányának tagja szerint nem adnak átfogó képet az eredmények: sok pedagógust nem teszteltek, ráadásul a gyorstesztek a negatív eredmények tekintetében sem pontosak. Az érdekvédő tud olyan kollégájáról, aki a negatív teszt után pár nappal lett rosszul. A miniszterelnök megköszönte a pedagógusoknak, hogy az iskolákban „azért küzdenek, hogy a gyermekek szülei megmenthessék a munkahelyüket”. A PDSZ a köszönetet elfogadhatatlannak és cinikusnak tartja: szerintük a gazdaság és a munkahelyek védelme a kormány, nem pedig a közoktatási intézményekben dolgozók feladata.      Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy sok intézményben gondot jelent a kieső tanárok pótlása. – Van olyan kolléga, aki heti 36 órát tanít. Ez már nem a minőségi oktatásról, hanem a gyermekmegőrzésről szól – tette hozzá Totyik.  Abban mindkét szakszervezet egyetért, hogy ha legalább egy héttel korábban elkezdődhetne a téli szünet, azzal karácsony előtt enyhíteni lehetne a családoknál a fertőzések kockázatát.

Rekordon az ápoltak száma

Hétfőn összesen 116 halálos áldozatról számolt be az Operatív Törzs, illetve 3870 fővel nőtt a fertőzöttek száma. A halálozás napi csökkenése azonban korai ok a bizakodásra, ugyanis rekordot ért el a kórházban ápoltak száma (7932 fő) és a lélegeztetőgépen lévők száma továbbra is magas (674 fő).  

Érvényben maradnak a korlátozások

A jelenlegi kijárási tilalom és szigorú intézkedések január 11-ig érvényben maradnak, ez azt jelenti, hogy este 8 és reggel 5 óra között továbbra is kijárási tilalom van – jelentette be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök. Karácsonykor csak akkor lehet kivételes lazítás, ha a járványügyi adatokban kedvező változás lesz – erről december 21-én döntenek –, de a szilveszter bizonyosan a korlátozások mellett telik majd. A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy „karácsony jövőre is lesz, most az a fontos, hogy mi is legyünk”. Az év hátralévő részét tehát meghatározza majd az éttermek, szórakozóhelyek és kulturális intézmények zárva tartása, illetve a magánrendezvényeken tíz fős gyülekezési szabály is. A miniszterelnök megismételte korábbi kijelentését, hogy „a vakcina belátható távolságban van”, kedden pedig elindul a kormány oltásra való regisztrációs weboldala is.  

Napsütés és eső is jöhet kedden

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.08. 06:21

Fotó: Shutterstock
A hőmérséklet kora délután többnyire 5 és 10 fok között alakul, késő estére 0 és +5 fok közé hűl le a levegő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint kedden sok lesz a felhő, de elsősorban a déli megyékben hosszabb-rövidebb időre kisüthet a nap. Délelőtt északkeleten előfordulhat még elszórtan eső, majd délután a nyugati határvidéken alakulhat ki néhol csapadék. A délkeleti szél megélénkül, néhol ismét megerősödik. A hőmérséklet kora délután többnyire 5 és 10 fok között alakul, késő estére 0 és +5 fok közé hűl le a levegő.