Előfizetés

Magyarázzák a kukaterveket

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.12.09. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Palkovics László éves meghallgatásán hosszan védte korrupciógyanús hulladékreform-elképzeléseiket és - szintén bírálatok kereszttüzében álló - klímavédelmi ötleteiket.
A legnagyobb élelmiszerkereskedelmi egységekben akár 2-5, a közepesekben egy automatában lehetne visszaváltani 2023 közepétől - első körben - a műanyag- és üvegpalackokat, illetve fémdobozokat - derült ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap a Parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti éves meghallgatásán kivetített egyik diából. A kisebb élelmiszerüzletekben "kézi berendezések" állnának rendelkezésre. Ezután két ütemben bevonnák a rendszerbe a társított, rétegzett italkartonokat és a használt sütőolajat is. Eme anyagokat a tevékenységét szintén 2023-tól kezdő hulladékkoncesszor gyűjtené be és válogatná le, amit aztán már alapanyaggyártóknak adna el. A csomagolótermékek - meg nem jelölt mértékű - visszaváltási díját a vevők fizetnék meg a termék megvásárlásakor, majd kapnák ismét kézhez visszaváltáskor. Mindezek pénzügyeit - a "kereskedőkön keresztül" - egy úgynevezett Nemzeti Elszámolóház intézné. (Szakmai körökben korábban több száz forintos visszaváltási díjról is hallottunk. Ugyanakkor ez önmagában visszavetheti az áruk iránti keresletet is. Így legutóbb forrásaink termékenként néhány tíz forintos visszaváltási díjat neveztek észszerűnek.) A tárcavezető - a számos képviselői felvetés nyomán - hosszas magyarázkodásra kényszerült a tervezett, szakmai szervezetek által korrupciógyanúsnak ítélt hulladékkoncessziós rendszer létjogosultságát illetően. Palkovics László igyekezett cáfolni néhány, lapunkban szintén megjelent szakmai aggályt. Céljuk, hogy "piacosítással" csökkentsék az állam szerepét és a működtetés veszteségeit. Közölte: az új koncesszor elsősorban a hulladékbegyűjtést és -előválogatást venné át. Úgy véli, utóbbi, reményei szerint nyereséggel végezhető tevékenység legalábbis ellensúlyozhatja előbbi - főképp a "rezsicsökkentett" hatósági árak miatt - várható veszteségeit. (Arról nem ejtett szót, hogy a terv biztosítja a koncesszornak esetleges veszteségei ellentételezését közpénzből.) A miniszter hangsúlyozta, hogy a hulladékhasznosítást - legalábbis jelen állás szerint - nem bíznák a koncesszorra, de a többi feladatát is bízhatja alvállalkozókra. (A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége szaklapjában megjelent véleménycikk többek között arra figyelmeztetett, hogy a leendő koncesszor önkényesen szabhatná meg az általa fizetendő díjakat és partnereit, ami szerintük a feldolgozók létét, 30-40 ezer ember munkáját is veszélyeztető kiszolgáltatottságot eredményezhet.) Palkovics László, illetve a rákövetkező, ugyane témáról szóló napirend keretében Hizó Ferenc közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár egyaránt cáfolták, hogy ne lenne hasonló nemzetközi példa. Igaz, a helyettes államtitkár is csak romániai "koncessziókat" említett. Hizó Ferenc a rendszer működőképességének biztosítékának tartja a közműhatósági felügyeletet is. Palkovics László megemlítette, hogy az illegális hulladéktelepek felszámolására az idei 13 milliárd forint után a kormány jövőre 15 milliárdot szán. Országtisztító "projektjük" keretében már több ezer tonna, illetve köbméter illegális hulladékot szedtek össze vasúti, közúti és más állami kezelésű területekről. (Igaz, az illegális hulladék nagyságrendje millió tonnás.) Emlékeztetett az ezzel kapcsolatos jogszabályi szigorításokra és az egyszer használatos műanyagok jövő év közepi betiltására is. A tárcavezető hosszas energetikai bemutatójából nem derült ki, hogy Orbán Viktor az Európai Tanács e heti ülésén megvétózza-e a 1990-hez képest 40-ről 55 százalékra emelt 2030-as üvegházgáz-kibocsátáscsökkentési célt. Szavai szerint Magyarország számára "technikailag nem feltétlenül probléma" az új érték elérése. Bár ez számításaik szerint 1500 milliárddal 2800 milliárdra növeli a beruházási szükségletet, ezek többnyire megtérülhetnek. Ugyanakkor Magyarország változatlanul tárgyalási feltételül szabja, hogy a többi tagállam is vállaljon legalább 40 százalékot. (Mindazonáltal kivetített diája panaszosan kiemelte, hogy az Európai Tanács e héten végső - egyhangú - döntést tervez.) Mindezek nyomán 2021 elejére csúszik a 2050-es, teljes kibocsátásmentesség elérését vázoló, ez év végére ígért Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kidolgozása. Ezen túlmenően ismert programjaikat mutatta be. Változatlanul - szakmailag többször cáfolt érvekkel - kiállt a szélerőműtelepítés ellen és a Paks 2-es atomerőmű-bővítés mellett. (A bizottságot vezető LMP-társelnök, Schmuck Erzsébet emlékeztetett, hogy utóbbi, orosz fejlesztés "mintájának" tekintett belorusz erőmű az átadását követően többször is meghibásodott, ráadásul utóbb a reaktor közelében.) Palkovics László nem tagadta a hazai víziközművek egyre sürgetőbb felújítási szükségletét, de ennek kapcsán főképp "stratégiaalkotásról" számolt be, illetve az előzetes állapotfelmérés szükségességét hangsúlyozta.

A világszintű sereghajtók között

Magyarország a két évvel ezelőtti 42., majd a tavalyi 47. hely után idén az 50. helyre csúszott vissza az 57 állam klímavédelmi eredményeit vizsgáló Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóban - közölte az Energiaklub. Míg hét uniós ország - illetve az EU egésze - magas színvonalúnak bizonyult, öt tagállam, közöttük Magyarország, nagyon gyenge minősítést kapott. A magyar kormány rendszeresen akadályozza a klímaváltozás elleni eredményes fellépést segítő nemzetközi célok kitűzését. A napelemek terjedésén kívül érdemi eredményekkel nem dicsekedhetünk, legyen szó akár a takarékosságról, akár a szélerőművekről - véli a környezetvédő szervezet.

Zavaros vízstratégia

M. I.
Publikálás dátuma
2020.12.08. 19:45

Fotó: PATRICK PLEUL/Picture-Alliance / AFP
A kormány úgy fogadta el a vízügyi stratégiát, hogy arról sem a szakmai szervezetekkel, se az érintett településekkel nem egyeztetett, sőt a betekintést is korlátozta.
A jelenlegi vagyon- és díjgazdálkodási keretek között eszköz- és emberierőforrás-oldalról sem biztosítható a hazai a víziközmű-szolgáltatás hosszú távú fenntarthatósága - közölte a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) december eleji, Országos Vízérték és Digitális Vízgazdálkodás című konferenciájukról közzétett összefoglalóban. A rendezvényen Áder János köztársasági elnök a felújítási szükséglet felmérését és a cégek hatékonyságjavítását javasolta. Kovács Károly MaSzeSz-elnök szerint a jelenlegi díjbevételek az 50 éves pótlási szükségletek éves átlagos értékét sem fedezik. Ráadásul ez a szükséglet az elöregedett, jellemzően kistelepülési hálózatokon az átlag 10-40-szeresét is kiteheti. A szervezet átfogó, egységes vagyon- és díjgazdálkodási keretek közötti tervezést, illetve a társadalom széles körű szolidaritására alapozó megvalósítást javasol. A konferencián kiderült, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kidolgozott vízügyi stratégiát a kormány elfogadta. Ennek egyes elemeit később a szakmai szervezetek is megismerhetik. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége külön is nehezményezte, hogy őket nem vonták be a dokumentum előkészítésébe és azt elfogadás után sem tekinthették meg.

A turizmusnak kampó, a kormány februárig ad bértámogatást

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.12.08. 19:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány január végéig meghosszabbítja az 50 százalékos bértámogatást a vendéglátás, a szálláshely, a művészet, a szórakoztatás és a szabadidő szektorokban - jelentette be Varga Mihály egy Facebook-videóban, miután ágazati szereplőkkel egyeztetett.
A folytatásról a pénzügyminiszter elmondta, hogy ha az ágazat szereplői kezdeményezik, az intézkedések meghosszabbíthatók.  Az egyeztetésen az ágazati szereplők jelezték, hogy bár az eddigi kedvező intézkedések nagy segítséget jelentettek a fennmaradásukban, a veszélyhelyzet meghosszabbításával a munkahelyek védelme érdekében további támogatásra van szükségük. Ezért döntöttek a januári hosszabbítás mellett, illetve kedvezményeket kiterjesztették az utazásszervezéssel foglalkozó cégekre is. Nem lehet tudni, hogy a kormány miért csak februárig állja az 50 százalékos bértámogatást, amikor a mai ismereteink szerint még hosszú hónapokig nem lesz remény a kilábalásra, a második hullám pedig teljesen lenullázta a szektort. A KSH adatai szerint októberben a koronavírus okozta járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken) eltöltött éjszakák száma 93 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest, a belföldi vendégeké 30 százalékkal csökkent. Az összes vendégéjszaka 89 százalékát a belföldi vendégek töltötték el. A kereskedelmi szálláshelyek – folyó áron számolt – összes bruttó árbevétele 67 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.