A legnagyobb élelmiszerkereskedelmi egységekben akár 2-5, a közepesekben egy automatában lehetne visszaváltani 2023 közepétől - első körben - a műanyag- és üvegpalackokat, illetve fémdobozokat - derült ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap a Parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti éves meghallgatásán kivetített egyik diából. A kisebb élelmiszerüzletekben "kézi berendezések" állnának rendelkezésre. Ezután két ütemben bevonnák a rendszerbe a társított, rétegzett italkartonokat és a használt sütőolajat is.
Eme anyagokat a tevékenységét szintén 2023-tól kezdő hulladékkoncesszor gyűjtené be és válogatná le, amit aztán már alapanyaggyártóknak adna el. A csomagolótermékek - meg nem jelölt mértékű - visszaváltási díját a vevők fizetnék meg a termék megvásárlásakor, majd kapnák ismét kézhez visszaváltáskor. Mindezek pénzügyeit - a "kereskedőkön keresztül" - egy úgynevezett Nemzeti Elszámolóház intézné. (Szakmai körökben korábban több száz forintos visszaváltási díjról is hallottunk. Ugyanakkor ez önmagában visszavetheti az áruk iránti keresletet is. Így legutóbb forrásaink termékenként néhány tíz forintos visszaváltási díjat neveztek észszerűnek.)
A tárcavezető - a számos képviselői felvetés nyomán - hosszas magyarázkodásra kényszerült a tervezett, szakmai szervezetek által korrupciógyanúsnak ítélt hulladékkoncessziós rendszer létjogosultságát illetően. Palkovics László igyekezett cáfolni néhány, lapunkban szintén megjelent szakmai aggályt. Céljuk, hogy "piacosítással" csökkentsék az állam szerepét és a működtetés veszteségeit. Közölte: az új koncesszor elsősorban a hulladékbegyűjtést és -előválogatást venné át. Úgy véli, utóbbi, reményei szerint nyereséggel végezhető tevékenység legalábbis ellensúlyozhatja előbbi - főképp a "rezsicsökkentett" hatósági árak miatt - várható veszteségeit. (Arról nem ejtett szót, hogy a terv biztosítja a koncesszornak esetleges veszteségei ellentételezését közpénzből.)
A miniszter hangsúlyozta, hogy a hulladékhasznosítást - legalábbis jelen állás szerint - nem bíznák a koncesszorra, de a többi feladatát is bízhatja alvállalkozókra. (A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége szaklapjában megjelent véleménycikk többek között arra figyelmeztetett, hogy a leendő koncesszor önkényesen szabhatná meg az általa fizetendő díjakat és partnereit, ami szerintük a feldolgozók létét, 30-40 ezer ember munkáját is veszélyeztető kiszolgáltatottságot eredményezhet.) Palkovics László, illetve a rákövetkező, ugyane témáról szóló napirend keretében Hizó Ferenc közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár egyaránt cáfolták, hogy ne lenne hasonló nemzetközi példa. Igaz, a helyettes államtitkár is csak romániai "koncessziókat" említett. Hizó Ferenc a rendszer működőképességének biztosítékának tartja a közműhatósági felügyeletet is.
Palkovics László megemlítette, hogy az illegális hulladéktelepek felszámolására az idei 13 milliárd forint után a kormány jövőre 15 milliárdot szán. Országtisztító "projektjük" keretében már több ezer tonna, illetve köbméter illegális hulladékot szedtek össze vasúti, közúti és más állami kezelésű területekről. (Igaz, az illegális hulladék nagyságrendje millió tonnás.) Emlékeztetett az ezzel kapcsolatos jogszabályi szigorításokra és az egyszer használatos műanyagok jövő év közepi betiltására is.
A tárcavezető hosszas energetikai bemutatójából nem derült ki, hogy Orbán Viktor az Európai Tanács e heti ülésén megvétózza-e a 1990-hez képest 40-ről 55 százalékra emelt 2030-as üvegházgáz-kibocsátáscsökkentési célt. Szavai szerint Magyarország számára "technikailag nem feltétlenül probléma" az új érték elérése. Bár ez számításaik szerint 1500 milliárddal 2800 milliárdra növeli a beruházási szükségletet, ezek többnyire megtérülhetnek. Ugyanakkor Magyarország változatlanul tárgyalási feltételül szabja, hogy a többi tagállam is vállaljon legalább 40 százalékot. (Mindazonáltal kivetített diája panaszosan kiemelte, hogy az Európai Tanács e héten végső - egyhangú - döntést tervez.) Mindezek nyomán 2021 elejére csúszik a 2050-es, teljes kibocsátásmentesség elérését vázoló, ez év végére ígért Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kidolgozása. Ezen túlmenően ismert programjaikat mutatta be. Változatlanul - szakmailag többször cáfolt érvekkel - kiállt a szélerőműtelepítés ellen és a Paks 2-es atomerőmű-bővítés mellett. (A bizottságot vezető LMP-társelnök, Schmuck Erzsébet emlékeztetett, hogy utóbbi, orosz fejlesztés "mintájának" tekintett belorusz erőmű az átadását követően többször is meghibásodott, ráadásul utóbb a reaktor közelében.)
Palkovics László nem tagadta a hazai víziközművek egyre sürgetőbb felújítási szükségletét, de ennek kapcsán főképp "stratégiaalkotásról" számolt be, illetve az előzetes állapotfelmérés szükségességét hangsúlyozta.
