Az, hogy a koronavírus genetikai kódjának januári megismerése után 10 hónappal már engedélyezett vakcina készült, az új technológiák sikerességének köszönhető – írta Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetének adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa az Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya első Covid-hírlevelében.
A modern kori tudomány legnagyobb vívmánya, hogy az emberiség képes tömeges megbetegedéseket és járványokat megelőzni oltások segítségével. A járványok elleni küzdelem és a vakcinák történetének egyik mérföldkövét jelöli ki a modern vakcinatechnológiák előretörése a mostani világjárvány során.
A virológus szerint a vakcinafejlesztésnek három generációját lehet megkülönböztetni. Az elsőbe tartozik minden olyan technológia, amelyben a teljes vírust használják fel az immunrendszer serkentésére. Ennek két csoportját különítik el: az elölt (inaktivált) kórokozóra és a gyengített (attenuált) kórokozóra épülő vakcinát. Utóbbira példa az MMR- (morbilli-mumps-rubeola) vakcina, míg előbbire a Hepatitis A vagy a Rabies (veszettség) elleni oltás.
A molekuláris biológia eszközeivel létrehozott második generációs vakcinák főként a fehérjetisztítási eljárások és a nagyüzemi in vitro gyártási folyamatok erősödésének köszönhetően fejlődhettek ki. Ezekhez a vírus genetikai anyaga nélküli, immunogenitásban hatásos fehérjéket használnak. Ilyen például a Hepatitis B elleni vakcina. Egy másik csoportjukat a vírusszerű részecskén (virus like particle, VLP) alapuló vakcinák alkotják, amelyekben a vírus teljes értékű és hiánytalan fehérjestruktúráját használják fel a replikációhoz szükséges genetikai örökítőanyag nélkül. Ezen a technológián alapul a humán-papillomavírus elleni vakcina is.
A harmadik generációs vakcinák technológia alapját az a megközelítés adja, hogy az immunogenitásban szerepet játszó kulcsfehérje vagy kulcsfehérjék elkészítését a szervezetre kell bízni, mivel csupán a fehérje előállításához szükséges nukleinsav-molekulát juttatják be a szervezetbe.
A virológus kiemelte, a molekuláris biológia és nanomedicina elmúlt évtizedben tapasztalt nagyfokú fejlődése tette lehetővé a nukleinsav-alapú vakcinák ilyen mértékű előretörését a mostani járványban. Ezzel a technológiai megoldással a világon elsőként a SARS-CoV-2 kapcsán várhatók engedélyezett vakcinák, amelyek közül a Pfizer/BioNTech mRNS-alapú vakcináját Nagy-Britanniában engedélyezték és elkezdték a tömeges beadását is.
A harmadik generációs vakcinatechnológiák egyik csoportját a vektorvakcinák alkotják. Ezekben egy a koronavírustól eltérő vírust használnak a bejuttatáshoz, amelynek során a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének génjét a vektorként használt vírus genetikai állománya hordozza. Így a vektorként felhasznált, betegséget nem okozó vírus juttatja be a kifejezni kívánt célgént.
Hatékonyság
November óta sorra jelentek meg a Covid-19 elleni vakcinák hatékonyságáról szóló bejelentések. A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinái 95 százalék körüli hatékonyságot mutattak, az AstraZeneca vektoralapú fejlesztése összességében 70 százalékos, ugyanezen kategóriában az orosz Gamaleya Intézet vakcinája pedig 92 százalékos hatékonyságot produkált. Kemenesi Gábor szerint ezek rendkívül biztató adatok, és az úgynevezett harmadik generációs vakcinák a fejlesztési verseny legsikeresebb képviselői.
Gyártás, elosztás
A hatékonyságon túl a közeljövőben a gyakorlati kérdések – gyártási kapacitás, disztribúció és logisztikai lehetőségek – megoldása válik egyre sürgetőbbé. Az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna 2021-ben 5,3 milliárd adag gyártását tervezi, ami az AstraZeneca vakcinájának adagolásától függően 2,6–3,1 milliárd ember számára elegendő mennyiség. Ehhez az orosz Gamaleya Intézet további 500 millió, külföldre szánt adagot tervez piacra juttatni. Ezek a számok igazolják leginkább a harmadik generációs vakcinák sikerességét – jelenleg a piacra szánt készítmények döntő többségét ezek a technológiák biztosítják.
Annak fényében, hogy ez a Föld lakosságának csak 13 százalékát fedi le, komoly aggályok merülhetnek fel a járvány hatékony kezelését illetően. Az egyenlő mértékű és kiegyensúlyozott elosztás érdekében az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Globális Oltóanyag- és Oltási Szövetség (Gavi, the Vaccine Alliance) és a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) létrehozta a COVAX platformot, amely a fejlesztést, gyártást és elosztást hivatott világméretű szakmai koordináció alá vonni. Eddig 184 ország csatlakozott hozzá.
A járvány hatékony megfékezéséhez egy nemzeteken átívelő fejlesztési és elosztási sémára van szükség. Az egyik fő célkitűzés az, hogy 2021-ben legalább 2 milliárd adag biztonságos és hatásos vakcina álljon rendelkezésre, amely megfelelő elosztásban a leginkább veszélyeztetett populációs csoportoknak nyújthatna védelmet – írta Kemenesi Gábor.
