Csehország;Spanyolország;Nagy-Britannia;Franciaország;szigorítás;enyhítés;Kanári-szigetek;koronavírus;

A szükségállapot miatt szinte leállt a forgalom a cseh-német határon

- Meghosszabbították a cseh szükségállapotot, enyhítenek a Kanári-szigeteken

A szigorítások kontra lazítások kérdései, illetve a koronavírus-járvány pénzügyi hatásai kreativitásra sarkallják az európai országokat.

Csehországban december 23-ig meghosszabbítják a szükségállapotot – döntött szerdán a cseh parlament alsóháza, a képviselőház.

A koalíciós kormány eredetileg 30 nappal szerette volna kitolni a december 12-én lejáró határidőt. A képviselőház többórás éles vita után végül a kormányt kívülről támogató kommunisták (KSCM) javaslatát fogadta el, és a szükségállapotot alig két héttel hosszabbította meg. A döntést az ellenzéki pártok egybehangzóan elutasították.

Andrej Babis miniszterelnök a kérést azzal indokolta, hogy a szükségállapot fenntartása lehetőséget ad a kormánynak a koronavírus-járvány elleni gyors és hatékony intézkedések meghozatalára. Csehországban még október 5-én hirdettek szükségállapotot, amelyet most másodízben hosszabbítottak meg. Ugyanakkor november eleje óta jelentősen javult a járványhelyzet, ami egy hete lehetővé tette több óvintézkedés feloldását.

A múlt csütörtöktől bizonyos szabályok mellett újra nyitva vannak az üzletek, a vendéglők, működnek a szolgáltatások és megszűnt az éjszakai kijárási tilalom. A héten azonban ismét mérsékelten romlott a helyzet.

Andrej Babis parlamenti beszédében megerősítette, hogy a kormány a jövő héten dönt majd arról, milyen körülmények között ünnepelhetik meg a csehek a karácsonyt. 

A bátrabbak akár a Kanári-szigetekre is elrepülhetnek, ugyanis a Spanyolországhoz tartozó területek autonóm kormánya szerdán engedélyezte szerdán, hogy az eddig kért PCR-eredmény helyett egy negatív koronavírus-antigénteszttel is beutazhassanak területére a turisták.
Egy negatív antigénteszttel lehet élvezni a pálmafák árnyékát

Spanyolországban a Kanári-szigeteken a legkedvezőbb a járványhelyzet, az egészségügyi minisztérium szerdai jelentése szerint százezer emberből pusztán 93-an fertőzöttek a tartományban, míg az országos átlag 193.

A csütörtöktől hatályos rendelkezés a regionális kormány szigorító intézkedéseit egészíti ki: egy hónapra korlátozzák a be- és kilépést a tartomány területéről, amely alól csak jogszabályban rögzített indok, például munkavégzés, egészségügyi ellátás adhat mentességet, illetve a negatív teszteredmény. Emellett december 23-ától január 10-éig hajnali egy és reggel hat óra között éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be, utolsóként a spanyol tartományok közül.

Salvador Illa spanyol egészségügyi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján elmondta:

csütörtökön bővíteni fogják az országba való belépéshez jóváhagyott Covid-tesztek körét, az eddigi spanyol és angol mellett francia és német nyelven is elfogadják majd a leleteket, a hat év alatti gyerekeket pedig mentesítik a tesztkötelezettség alól.

A szaktárca napi jelentése szerint továbbra is lassul a járvány terjedése Spanyolországban, az elmúlt 24 órában 2305 új esetet diagnosztizáltak, míg a regisztrált fertőzöttek száma 9773-mal nőtt. Egy hét alatt 700 ember hunyt el a fertőzés következtében. A járvány kezdete óta több mint 1,7 millióan kapták el bizonyítottan a fertőzést, a halálos áldozatok száma 47 019.

Mindeközben Nagy-Britanniában annak ellenére, hogy megkezdődött a koronavírus elleni oltási kampány, Chris Whitty  angliai tisztifőorvos felhívta a figyelmet arra, hogy ez sem jelentheti a járvány megfékezését célzó korlátozások azonnali feloldását. Kijelentette: „Nagy-Britanniában csak fokozatosan lehet majd kivonulni a Covid-életmódból”.

Chris Whitty szerint a következő három hónapban még nem lehet arra számítani, hogy az oltások kellő szintű védelmet nyújtanak a vírus ellen.

Elmondta ugyanakkor: arra számít, hogy 2021 közepére már három-négy különböző oltás közül lehet majd választani.

A brit gyógyszerfelügyelet szerdán ajánlást adott ki arra, hogy azok, akik tudják magukról, hogy bármiféle élelmiszerre vagy gyógyszerre heveny allergiás tünetekkel reagálnak, egyelőre ne adassák be maguknak a Pfizer/BioNTech-vakcinát. A brit állami egészségügyi szolgálat két dolgozójánál ugyanis a vakcina beadása után enyhe allergiás tünetek jelentkeztek.

Mindkét érintett orvosilag igazolt módon krónikus és heveny ételallergiában szenved, és mindig tartanak maguknál ellenanyagot. Stephen Powis, az NHS angliai tagozatának orvosigazgatója közölte: mindkét páciens jól van, a kezelésre jól reagáltak. A szakemberek szerint ilyen jelenségek rendszeresen előfordulnak új vakcinák alkalmazásának megkezdése után.

Egyházi sokk a járvány miattA francia katolikus egyház valóságos pénzügyi sokkot szenvedett el amiatt, hogy a koronavírus-járvány miatt tavasszal teljesen, a második hullám idején pedig részlegesen zárva voltak a plébániák, amelyek bevétele idén 40 százalékkal esett vissza – jelentette be szerdán a francia püspöki konferencia. Az egyház a nettó veszteségét 2020-ban 90 millió euróra becsüli, ami a teljes évi bevétele 17 százalékának felel meg.   Az egyház becslése szerint a korlátozások miatt tavasszal 60 millió, novemberben pedig 30 millió eurónyi bevételtől estek el a plébániák. A jelenlegi válság hatásainak enyhítésére a francia katolikus egyház nagyvonalúságra kérte a híveket a karácsonyi adománygyűjtési felhívásában. Bár Franciaországban az állam anyagilag nem támogathatja a vallásgyakorlást, a katolikus egyház 5 millió eurós támogatást kapott a járvány kezdete óta 8 ezer dolgozója bérpótlékaként. Az egyházi megtakarítások 2021-re már körvonalazódnak, elsősorban ingatlaneladásokból, valamint a plébániák bővítésére vagy építésére vonatkozó tervek elhalasztásából, elsősorban a külföldi közösségekben. Novemberben a katolikus egyház sikeresen gyakorolt nyomást a kormányra annak érdekében, hogy a járványügyi korlátozások első lazításakor engedélyezze a vallási szertartások újraindítását, így december 1-je óta már minden templom nyitva tart.

Megakadt a tömeges tesztelés, ezért kell több lépcsőben fokozni a koronavírus elleni küzdelmet.