Balkáni atomopció – Nem enyhült a bolgár álláspont

Nem halasztaná a parlamenti választást az ország elnöke, a kormányzó jöbbközép-nacionalista koalíció viszont tovább kormányozna.

Mikor szavazzanak a bolgárok? Ez a kérdés foglalkoztatja most a politikai közvéleményt, mindenekelőtt a pártpolitikusokat. A jelenlegi parlamentnek ugyanis jövő márciusban lejár a mandátuma. Rumen Radev államfő máris bejelentette, hogy a nemzetgyűlést március 28-án választják meg. Ugyan a rendkívüli helyzet miatt két további hónapot kaphatna még a parlament és a kormány, de az elnök ezt nem tartja indokoltnak. Az országot kormányzó jobbközép-nacionalista koalíció pártjai viszont május végi szavazást szeretnének, s velük tart a legnagyobb ellenzéki erő, a Bolgár Szocialista Párt is. A halasztást azzal indokolják, hogy az elhúzódó koronavírus járvány miatt nem lehet kampányolni, illetve biztatnak, hogy addigra a vakcina miatt lecsenghet a kór. A COVID-19-et Bulgáriában láthatóan nem sikerült még megfékezni.

A valamivel több, mint hétmilliós országban naponta mintegy kétszázan haltak meg december első hetében. A kormány pedig láthatóan inkább a csodában bízik, mint az egészségügyben. A választások módját még meg kellene vitatnia a parlamentnek. Lehetne például postai úton, levélben is szavazni. A kormány eközben pályázatot írt ki szavazógépek beszerzéséról. Minden jel szerint Bojko Boriszov kormánya legalább március végéig hivatalban marad, pedig a nyáron és ősszel úgy látszott, hogy a kormányfő kénytelen lesz lemondani. Az egész országban, de főleg a fővárosban hetekig tüntettek az emberek a mindent ellepő korrupció és gengszteruralom ellen. Kiderült, hogy Boriszov gyakorlatilag együtt kormányoz az ellenzékben lévő DPSZ (Jogok és Szabadságok Mozgalma) nevű török etnikai párttal, s egyeztet annak informális vezetőivel. Boriszovról kompromittáló fotók jelentek meg: kiderült, hálószobájában fegyvert és rengeteg készpénzt tart. Barcelonában az ügyészség pénzmosási ügyben nyomoz ellene. A miniszerelnöknek sikerült hivatalban maradnia. Először azzal állt elő, hogy alkotmányozó nagy nemzetgyűlést hív össze. De erről lemondott, s helyette elővette a „balkáni atomopciót”. Bejelentette: Bulgária nem járul hozzá Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez, amíg az egykori jugoszláv tagköztársaságnem teljesíti feltételeit. A vétóról korábban már itt beszámoltunk. A bolgár álláspont a várakozások ellenére nem enyhült. Továbbra is azt követelik, hogy Észak-Macedónia revideálja eddigi identitását, történelmi és nyelvi vonatkozásban ismerje el, hogy az nem különbözik a bolgárokétól. A bolgár állam képviselői vitatható módon azzal érvelnek, hogy a macedón identitás, a macedón nyelvi norma a titói Jugoszláviában előállított mesterséges konstrukció. A közelgő választások miatt a bolgár kormány aligha fog álláspontján módosítani, s valószínűtlen, hogy visszavonja a vétót. Ez lett ugyanis a gazdasági és egészségügyi csőd közelébe sodródott országban a fő politikai téma. A kormánypártok heves nacionalista kampányt folytatnak, s semmi jel nem mutat arra, hogy az ellenzék szembe szállna ezzel.

A most Észak-Macedóniának nevezett területet illető politika gyakorlatilag folyamatos az államszocializmus óta. Todor Zsivkov emberei ugyanazzal érveltek ötven éve, mint most a Boriszov-kormány. Ennek a narratívának szép nagy politikai fogyasztói köre van Bulgáriában is. A vétóval való manipuláció veszélyes eszköz lett az EU-ban. Magyarország és Lengyelország kormánypártjai az emberi és szabadságjogok, a sajtószabadság csorbításához való jogukat védik, amikor fellépnek az ellen, hogy az EU-kifizetéseket a jogállamiság követelménye betartásához kössék. Bulgária a saját történelempolitikáját akarja elfogadtatni egy tagjelölttel, illetve a többi 26 tagállammal. Csavdar Marinov bolgár történész arra figyelmeztet, hogy ez veszélyes precedens lehet. A horvátok és magyarok is előállhatnak azzal, hogy az EU-ba vágyó szerbek ismerjék el az ő történelemértelmezésüket. Van elég vitás ügy.