A nyolcvanas évek óta nem volt olyan horderejű bankügylet Magyarországon, mint a most készülő három nagy bank összeolvadása. Az állami tulajdonban lévő Budapest Bank, illetve a NER-milliárdosok befolyása alatt (Mészáros Lőrinc, Vida József) álló Takarékbank, illetve az MKB Bank egyesülne a Magyar Bankholding Zrt.-ben. Az így születő szuperbank a második helyezett lenne a piacvezető OTP mögött. A kormány aktív résztvevője az ügyletnek, hisz a 220 milliárd forintra taksált Budapest Bankot tolja be a holdingba, s ezért az új cégben 30,3 százalékos részedést kapnának az adófizetők. A maradék szűk 70 százalékos meghatározó többség Mészáros Lőrinc és Vida József érdekeltségébe kerülne. Ilyen mértékű, a teljes bankpiacot érintő fúziót Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) engedélyeznie kell, ám ezt a vizsgálatot a kormány megelőzte azzal, hogy a bakfúziót – amelyben több száz milliárd forintnyi közpénz is érintett –, rendeletben „nemzetstratégiai jelentőségű összeolvadásnak” minősítette, erre a kormány szerint „a magyar pénzügyi szektor versenyképességének növelése érdekében” van szükség.
A kormány rendelete kiválóan alkalmas arra, hogy a bankügyletet már amúgy is belengő homályt fenntartsa – nyilatkozta a Népszavának egy neve elhallgatást kérő versenyjogi szakértő. Ha elindulna egy vizsgálat, akkor valószínű, hogy a fúzió az első körös vizsgálat során nem kapná meg az engedélyt, ellenben a GVH köznevetség tárgyává válna. Ilyen ügyletek keretében teljesen indokolt lenne a kétfázisú vizsgálat, amely során viszont „gatyára levetkőztetnék” a jelölteket. Forrásunk szerint épp ezt kívánja elkerülni kormány, mert egy ilyen alapos GVH vizsgálat kiterjedne a Takarékbank és a MKB Bank valódi tulajdonosi szerkezetére, abban bekövetkezett korábbi változásokra. További nehezítés lenne, hogy a GVH vizsgálati során feltárt eredmények, megállapítások egy bírósági eljárásban hivatkozási alapok jelentenének, ezért is kerülik a vizsgálatot – fogalmazott a szakértő.
A kormánynak és a két magánbank tulajdonosainak nem érdeke egy ilyen transzparens vizsgálat, ugyanis mind a két bank előéletében vannak homályos pontok, többszöri átalakulásuk ráadásul közpénzek felhasználásával jártak. A Takarékbankot az elmúlt években az állam csavarta ki a kisbefektetők – az egykori takarékszövetkezeti tagok – kezéből, majd azt átjátszotta előbb Spéder Zoltán érdekeltségébe. Aki viszont a miniszterelnökkel való látványos szakítás után kénytelen volt megválni szinte minden társaságától, többek közt a takarékcsoportól vagy épp az Index.hu-t bírtokoló médiacégeitől. Ezt követően került a Takarék-csoport a TV2-t is birtokló Vida Józsefhez. Az MKB Bankot szintén az állam vásárolta meg a bajor tartományi tulajdonban lévő Bayerische Landesbanktól. Miután a bank több tízmilliárdos ráncfelvarráson esett át, a privatizáció során, több áttételen át végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A mostani lépéssel bár az állam jelentős, 30 százalékos tulajdonrésszel lesz jelen a fúzió végén mintegy 740 milliárd forintot érő bankban, a két NER-lovag az akaratát a jövőben minden további nélkül érvényesíteni tudja.
A kormánynak értékesíteni kell nemzetközi vállalásai szerint a száz százalékos tulajdonában lévő Budapest Bankot, amiért egykor 700 millió dollárt – mai árakon 220 milliárd forintot fizetett ki. Ám a kormány és az állami vagyonért felelős Mager Andrea úgy döntött, hogy meg sem próbálkoznak egy nyílt versenyeztetéssel – hanem a bankot beolvasztják a két NER-bankkal közös érdekeltségbe.
A most készülő bankfúzióra a legnagyobb ügylet, ami az elmúlt harminc évben történt – ezt már Bíró Balázs, a Deloitte partnere mondta a cég e heti sajtóbeszélgetésén, amikor is a tanácsadó cég bemutatta régiós bankpiaci elemzését. A szakértő úgy fogalmazott van helye a konszolidációnak mind a régiós, mind a magyar bankpiacon, mivel a nálunk gazdaságilag fejlettebb, ám hasonló nagyságú, 10-15 milliós lélekszámú országokban nagyon ritka, hogy 8-10 közepes illetve nagy bank működjön, mint Magyarországon. Az elemző szerint a gazdaságilag fejlett nyugati országokban ekkora piacot 2-3 nagybank ellenőriz. Ebből jön létre most a második, ám a piacon még így is maradnak olyan nagy nemzetközi szereplők, mint a K&H, az Unicredit, az Erste vagy a Raiffeisen. Ezek azok közepes bankok, amelyek meghatározó szereplői még a magyar piacnak és régió elkötelezettségüket látva tartósan maradnak is a magyar piacon.
A Magyar Bankholding Zrt. korábbi közleménye szerint 2021 során dolgozza ki a három bank részletes fúziós ütemtervét, annak mérföldköveit és részletes üzleti stratégiát. Ezt a munkát nemzetközi tanácsadó cégek közreműködésével a három bank szakemberei végzik, őket belső pályázaton választják ki. A három nagy bank összeolvasztása évekig eltartó folyamat lesz, arra valószínűleg nem is kerül sor a 2022-es választásokig, így az ügyeletet feltehetőleg a következő kormánynak kell így vagy úgy befejeznie.
