Előfizetés

Takargatják a NER-bankfúziót

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.12.11. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány megakadályozza, hogy az állami Budapest Bank és két NER-bank egyesülését ellenőrizze a GVH. Kínos dolgok is a felszínre kerülhetnének.
A nyolcvanas évek óta nem volt olyan horderejű bankügylet Magyarországon, mint a most készülő három nagy bank összeolvadása. Az állami tulajdonban lévő Budapest Bank, illetve a NER-milliárdosok befolyása alatt (Mészáros Lőrinc, Vida József) álló Takarékbank, illetve az MKB Bank egyesülne a Magyar Bankholding Zrt.-ben. Az így születő szuperbank a második helyezett lenne a piacvezető OTP mögött. A kormány aktív résztvevője az ügyletnek, hisz a 220 milliárd forintra taksált Budapest Bankot tolja be a holdingba, s ezért az új cégben 30,3 százalékos részedést kapnának az adófizetők. A maradék szűk 70 százalékos meghatározó többség Mészáros Lőrinc és Vida József érdekeltségébe kerülne. Ilyen mértékű, a teljes bankpiacot érintő fúziót Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) engedélyeznie kell, ám ezt a vizsgálatot a kormány megelőzte azzal, hogy a bakfúziót – amelyben több száz milliárd forintnyi közpénz is érintett –, rendeletben „nemzetstratégiai jelentőségű összeolvadásnak” minősítette, erre a kormány szerint „a magyar pénzügyi szektor versenyképességének növelése érdekében” van szükség. A kormány rendelete kiválóan alkalmas arra, hogy a bankügyletet már amúgy is belengő homályt fenntartsa – nyilatkozta a Népszavának egy neve elhallgatást kérő versenyjogi szakértő. Ha elindulna egy vizsgálat, akkor valószínű, hogy a fúzió az első körös vizsgálat során nem kapná meg az engedélyt, ellenben a GVH köznevetség tárgyává válna. Ilyen ügyletek keretében teljesen indokolt lenne a kétfázisú vizsgálat, amely során viszont „gatyára levetkőztetnék” a jelölteket. Forrásunk szerint épp ezt kívánja elkerülni kormány, mert egy ilyen alapos GVH vizsgálat kiterjedne a Takarékbank és a MKB Bank valódi tulajdonosi szerkezetére, abban bekövetkezett korábbi változásokra. További nehezítés lenne, hogy a GVH vizsgálati során feltárt eredmények, megállapítások egy bírósági eljárásban hivatkozási alapok jelentenének, ezért is kerülik a vizsgálatot – fogalmazott a szakértő. A kormánynak és a két magánbank tulajdonosainak nem érdeke egy ilyen transzparens vizsgálat, ugyanis mind a két bank előéletében vannak homályos pontok, többszöri átalakulásuk ráadásul közpénzek felhasználásával jártak. A Takarékbankot az elmúlt években az állam csavarta ki a kisbefektetők – az egykori takarékszövetkezeti tagok – kezéből, majd azt átjátszotta előbb Spéder Zoltán érdekeltségébe. Aki viszont a miniszterelnökkel való látványos szakítás után kénytelen volt megválni szinte minden társaságától, többek közt a takarékcsoportól vagy épp az Index.hu-t bírtokoló médiacégeitől. Ezt követően került a Takarék-csoport a TV2-t is birtokló Vida Józsefhez. Az MKB Bankot szintén az állam vásárolta meg a bajor tartományi tulajdonban lévő Bayerische Landesbanktól. Miután a bank több tízmilliárdos ráncfelvarráson esett át, a privatizáció során, több áttételen át végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A mostani lépéssel bár az állam jelentős, 30 százalékos tulajdonrésszel lesz jelen a fúzió végén mintegy 740 milliárd forintot érő bankban, a két NER-lovag az akaratát a jövőben minden további nélkül érvényesíteni tudja. A kormánynak értékesíteni kell nemzetközi vállalásai szerint a száz százalékos tulajdonában lévő Budapest Bankot, amiért egykor 700 millió dollárt – mai árakon 220 milliárd forintot fizetett ki. Ám a kormány és az állami vagyonért felelős Mager Andrea úgy döntött, hogy meg sem próbálkoznak egy nyílt versenyeztetéssel – hanem a bankot beolvasztják a két NER-bankkal közös érdekeltségbe. A most készülő bankfúzióra a legnagyobb ügylet, ami az elmúlt harminc évben történt – ezt már Bíró Balázs, a Deloitte partnere mondta a cég e heti sajtóbeszélgetésén, amikor is a tanácsadó cég bemutatta régiós bankpiaci elemzését. A szakértő úgy fogalmazott van helye a konszolidációnak mind a régiós, mind a magyar bankpiacon, mivel a nálunk gazdaságilag fejlettebb, ám hasonló nagyságú, 10-15 milliós lélekszámú országokban nagyon ritka, hogy 8-10 közepes illetve nagy bank működjön, mint Magyarországon. Az elemző szerint a gazdaságilag fejlett nyugati országokban ekkora piacot 2-3 nagybank ellenőriz. Ebből jön létre most a második, ám a piacon még így is maradnak olyan nagy nemzetközi szereplők, mint a K&H, az Unicredit, az Erste vagy a Raiffeisen. Ezek azok közepes bankok, amelyek meghatározó szereplői még a magyar piacnak és régió elkötelezettségüket látva tartósan maradnak is a magyar piacon. A Magyar Bankholding Zrt. korábbi közleménye szerint 2021 során dolgozza ki a három bank részletes fúziós ütemtervét, annak mérföldköveit és részletes üzleti stratégiát. Ezt a munkát nemzetközi tanácsadó cégek közreműködésével a három bank szakemberei végzik, őket belső pályázaton választják ki. A három nagy bank összeolvasztása évekig eltartó folyamat lesz, arra valószínűleg nem is kerül sor a 2022-es választásokig, így az ügyeletet feltehetőleg a következő kormánynak kell így vagy úgy befejeznie.  

Csökkent a bankok jövedelmezősége

Az MNB adatai szerint az első háromnegyed évben 305 milliárd forintos nyereséget termeltek a magyar bankok, ez fele a tavalyinak. Jóval nagyobb is lehetett volna ez az eredmény, ha a bankoknak a nem fizető – pontosabban még moratórium alatt lévő - hitelek miatt nem kellett volna a nyereségen felül 294 milliárd forintnyi tartalékot képezniük. Márton Albert, a Deloitte Zrt partnere szerint a hitelmoratórium miatt a bankok nem tudják pontosan megbecsülni, hogy miként alakul később a nemfizető hitelek aránya. A bankok majd csak jövő év második negyedében tudnak valós képet alkotni nemfizető lakossági és céges hitelek alakulásról – mondta a szakértő. 

Idegenvezetők tengődnek a senki földjén

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.12.11. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egy teljes szakmát hagyott az út szélén a kormány – derül ki lapunk összeállításából. Ha a segítség elmarad, a turizmus legképzettebb szakemberei hagyhatják el tömegesen a szakmát.
Közel 15 ezren rendelkeznek Magyarországon idegenvezetői végzettséggel, közülük nagyjából minden harmadik dolgozik a szakmában fő- vagy mellékfoglalkozásban. Azaz inkább csak dolgozott, merthogy a járványhelyzetben bevezetett első és második határzár átmenet nélkül a padlóra küldte az idegenforgalom azon ágazatait, ahol idegenvezetőket foglalkoztatnak: március 20.-a óta a döntő többségüknek egyáltalán nincs a szakmából származó munkája illetve bevétele. „Akik német nyelvterületről érkező vendégekkel foglalkoztak, azoknak akadt még egy-egy vezetésük, néhány hajós cég is hozott be kis létszámú csoportokat, a többieknél a nincs tényleg szó szerint értendő” – mondja érdeklődésünkre a budapesti Józsa Anetta. „Tőlem néhány vidéki utasom, akikkel korábban külföldön jártam, kért két teljes napos fővárosi idegenvezetést, ami természetesen nagyon jól esett: bejártuk az egyik napon Budát, a másikon Pestet. Dolgoztam két napot egy utazási irodának is, akik főleg a nyugdíjas korosztálynak szerveznek vidéki utakat. Ezt leszámítva azonban tavasz óta teljes a lenullázódás, miközben egész évre tele volt a naptáram hazai és külföldi utakkal” – fogalmazott.  „Nagyon kevés kollégámnak volt munkája a nyáron. Külföldi vendégek tavasz óta egyáltalán nem jönnek. Én jellemzően inkább repülős utakat viszek, így júniusban, júliusban, augusztusban is az utolsó percig vártam, hogy hátha el tudnak indulni a londoni városlátogatásai annak az irodának, akikkel mentem volna. Végül nem indult egyik út sem, de akkor még én is bíztam benne, hogy talán szeptembertől minden visszaáll a régi kerékvágásba. Ma már tudjuk, hogy ez is csalfa remény volt” – foglalja össze a szezont.  A magyar idegenvezetők többsége egyéni vállalkozóként dolgozik. A leállás idején önfoglalkoztatóként senki nem kapott közülük munkabért. „A megigényelt álláskeresési járadék – számomra három hónapon át 45700 forint – is csak néhányukhoz jutott el. Ennyit kaptam a magyar kormánytól és az ígéretet. hogy megsegítik a turizmust. Én régi motoros vagyok, rengeteg embert ismerek ebben az iparágban, de egyetlen olyat sem, akin ténylegesen segítettek” – állítja Józsa Anetta, aki 2020. április 1.-je óta szünetelteti a vállalkozását. Szerinte rengeteg jó példa van Európában, azaz lett volna minta, ha a kormányzatnak szándékában állt volna mentőövet dobni. „A legfontosabb az eltűnt jövedelmek pótlása lett volna. Az Egyesült Királyságban dolgozó kolléganőm mesélte, hogy ők rögtön áprilisban megigényelhették azt a 7000 fontot (mai árfolyamon 2,8 millió forintot), amit az augusztus 31-ig tartó időszakra kaptak az angol kormánytól segélyként. Ausztriai kollégák a mai napig havi 900-1000 eurót (330-360 ezer forintot) kapnak a megélhetésükre. Még Görögországban, sőt Romániában is adtak ilyen jellegű segélyt a turizmusban dolgozóknak. Mi viszont csak addig számítottunk, amíg lehetett büszkélkedni, hogy a magyar GDP mekkora hányadát adja az idegenforgalom.”  Arra a kérdésre, hogy mihez kezdenek most, azt feleli: ez egy bölcsész hátterű szakma, sokuknak pedagógus végzettsége van, ők megpróbálnak átzsilipelni az oktatásba, vagy nyelvórákat adnak, magántanárnak állnak. „Akad közülünk, aki megállító ember a BKV-nál, azaz elkéri a jegyeket, bérleteket a metrólejáratnál. Van olyan is, aki a nyelvtudás birtokában elment ingatlanozni, vagy coach-nak tanul. Én is megpályáztam néhány állást. Az egyik egy multicégnél betanított munkát végző részmunkaidős HR-szakember lett volna, felsőfokú német és angol nyelvtudás kellet hozzá, de nem engem választottak. Egy minisztériumban előadói pozícióba is kerestek munkaerőt magas szintű angoltudással, ott sem rám esett a választás, bár eljutottam a személyes interjúig. Utólag tudtam meg, hogy már a meghallgatás előtt megvolt az emberük: angolul nem tud túl jól, de ismerős ismerőse.”
Aki idegenvezetőként megállta a helyét, az Józsa Anetta szerint idővel azért többnyire boldogul, a kormány pedig szemmel láthatóan szívesen rájuk hagyja, hogy megoldják a saját gondjukat. A túlélési technikák változatosak. Van, aki pszichológiát vagy cukrászatot tanul, mások beálltak a családi nyomdacégbe, esküvőszervezéssel, kertépítéssel foglalkoznak, esetleg főállású apák/anyák lesznek néhány évig, vagy éppen maszkokat varrnak. „Abban bízom, hogy amikor a turizmus újraindul, kevesen leszünk, akik bármikor bevethetőek, így aki kitart, annak jó esélyei lesznek az újraindulásnál” – mondja egyikük, aki egyelőre maradna a szakmában. Igaz, ő tizenéve szinte csak netes privát foglalásokból él, főleg a németes piacról, így már júniusban voltak újra munkái, augusztusra pedig be is sűrűsödtek – amíg csak le nem állt újra minden. Ennek az éremnek ugyanakkor van egy másik oldala is: ha szétszélednek a képzett, gyakorlott idegenvezetők, nehéz lesz újra felpörgetni a magyar idegenforgalmat. „Akinek van családja, és nem voltak tartalékai, az rákényszerült, hogy bármilyen munkát elvállaljon” – foglalja össze a szakmatársak körében szerzett tapasztalatokat Józsa Anetta. „Anyagi támasz nélkül most nagyon nehéz. Az én esetemben is kivárás van. Beiratkoztam Bécsben egy hivatalos „Nemzeti Idegenvezető Ausztriában” képzésre: ez egy egyéves tanfolyam, jövő ősszel lesznek az állami záróvizsgák. Remélem, addigra nyitva lesznek a határok és lesz oltás is. Mi már tűkön ülünk, a világ pedig állítólag alig várja, hogy utazhasson” – mondja bizakodva. A második hullám idején megtett kormányzati lépésekről viszont lesújtó a tapasztalata: Volt egy egyeztetés „Mentsük meg a turizmust!” jeligére szeptemberben, ott voltak az autóbuszos és hotelszektor, az idegenvezetők, utazási irodák, Airbnb-sek képviselői, de nem értünk el semmit. Az egyetlen konkrétum, ami elhangzott, hogy fölvehetünk egy hitelt, ami kamatmentes, amíg a válság tart. Hogy mekkora bennünk a csalódottság, azt nehéz elmondani – tolmácsolta kollégái véleményét is Józsa Anetta. Ha sikerül az ausztriai vizsgám, elgondolkodom majd, hogy kint maradok-e: átgondoltabbnak érzem az osztrák politikát, a szociális hálóról nem is beszélve, és a közélet, a közhangulat is jobban tetszik, mint amit mostanában Magyarországon érzékelek – tette hozzá.

Sértő és elkeserítő

„Az idegenvezetők többsége – aki még a szakmában maradt– egzisztenciális bizonytalanságot él át munka és bevétel nélkül” – állítja a Turizmus online-nak adott minapi interjúban Stumpf Éda idegenvezető, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) tiszteletbeli elnöke, alátámasztva a cikkünkben írottakat. Mint kifejtette, elektronikus és postai úton is küldtek leveleket a döntéshozóknak – a Miniszterelnöki Hivatalnak, Magyar Turisztikai Ügynökségnek, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványnak, a Pénzügyminisztériumnak, államtitkároknak – a legtöbbre választ sem kaptak, ami az idegenvezetők számára egyszerre volt sértő és elkeserítő. A MIE elsősorban azt kérte, hogy vezessenek be adó- és járulékfizetési moratóriumot, illetve biztosítsanak rendszeres jövedelemhelyettesítő támogatást az idegenvezetők számára, ahogyan Európa legtöbb országában, különben a legképzettebb munkaerő elhagyja a pályát, és egy újabb konjunktúra időszakában nehéz lesz pótolni őket. A tiszteletbeli elnök azt mondta: megrendült a bizalmuk az államban, amely csak az adójukra tart igényt, de baj esetén nem segít. Azt is nehezen tudták feldolgozni, hogy az egyetlen meghirdetett támogatási lehetőségből a budapesti idegenvezetőket (vagyis a szakma zömét) kihagyták: végül összesen 149-en részesültek támogatásban, ami az engedéllyel rendelkező idegenvezetők alig 1 százaléka.   

A 60 az új 20

Az ágazatban dolgozóktól származó információk szerint a kormány egy olyan “Nemzeti Turisztikai Iroda” létrehozását tervezi, amely a 60-as évek IBUSZ-át idézve domináns vagy monopolszerepben lenne az idegenforgalom számos területén, elsősorban a beutaztató turizmusban és értelemszerűen az idegenvezetők foglalkoztatásában is. Ha így van, akkor az állam – azzal, hogy az idegenvezetésből élő vállalkozóknak és vállalkozásoknak nem nyújt segítséget - egy, a válság múltával profitábilissá váló piaci szegmensre is ráteszi a kezét. Informátoraink tudni vélik, hogy a koncepció részeként jött létre a Budapest Convention Bureau is, amellyel a Budapestre irányuló üzleti turizmus szervezésében próbál pozíciókat foglalni a kormány, részben a főváros, részben magáncégek rovására.  

Veszélyes anyag kerülhetett a zabpehelybe, visszahívta a Nébih

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.10. 18:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A termék feltehetően csattanó maszlaggal szennyezett.
Zárolta és visszahívta a vásárlóktól az Auchan Magyarország Kft. az 500 grammos kiszerelésű nagy szemű zabpelyhét, mert a termék idegen növényi anyaggal, feltehetően csattanó maszlaggal szennyezett – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön honlapján. Az Auchan honlapján megjelent tájékoztatás szerint
a visszahívás a 2021. december 17-ig tartó minőségmegőrzési idővel rendelkező, 5999086429582-es EAN kódú és 200330/470-ás tételazonosítójú terméket érinti.

Kérik a vásárlókat, hogy ezen terméket ne fogyasszák el, hanem mielőbb vigyék vissza az áruházakba, ahol a termék teljes vételárát megtérítik a vevőszolgálatokon, blokk nélkül is – tették hozzá. A Nébih közlése alapján
a termék származási országa Lengyelország, forgalmazója pedig az Auchan Magyarország Kft.

A hivatal közölte: a csattanó maszlag mérgező anyagokat, úgynevezett tropán alkaloidokat tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve befolyásolja a központi- és a vegetatív idegrendszer működését. Szájszárazságot, pupillatágulást, szívritmuszavart és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhat.