Előfizetés

Karácsonyi krumpli külügyeseknek

Vas András
Publikálás dátuma
2020.12.12. 06:20

Fotó: Népszava
A csomag, amelyet napokon át, különböző idősávokban vehettek át a dolgozók „hazai termelőktől származó jó minőségű 1 doboz szabolcsi alma válogatást (7kg) és 10 kg burgonyát tartalmaz”.
„Tekintettel arra, hogy ebben a nehéz járványügyi időszakban minden ember számára komoly kihívásokat jelent a mindennapok megszervezése, a minisztérium szeretne a kollégáknak a karácsonyi ünnepek alkalmából egy praktikus ajándékcsomaggal kedveskedni” – olvasható a lapunk birtokába került, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium dolgozóinak a napokban küldött belső levélben. A csomag, amelyet napokon át, különböző idősávokban vehettek át a külügyes dolgozók „hazai termelőktől származó jó minőségű 1 doboz szabolcsi alma válogatást (7kg) és 10 kg burgonyát tartalmaz”. Nehéz megmondani, hogy a pakkal a minisztérium a jó munkát díjazta, vagy éppenséggel az elégedetlenségét fejezte ki dolgozói felé. Nagy mennyiségben, több mázsányit vásárolva a szabolcsi alma kilóját – fajtafüggőn – 150-300 forintért kínálják a kereskedők, vagyis ez egy-kétezer forintos tétel lehet személyenként. A krumpli azonban nehezebben árazható be: a szerencsi időközi választáson a Fidesz-KDNP száz forintos burgonyával kampányolt, innen nézve tehát szintén csak egy ezresnyi a külügyes jutalom. Jakab Péter Jobbik-elnököt viszont az Orbán Viktornak a parlamentben adott ötkilós krumplis zsákért 4,4 millióra büntette Kövér László házelnök, ami kilónként már 880 ezer forintot jelent, így a minisztériumi mennyiség igencsak gáláns ajándék.

Reagált a KKM

A Külügyminisztérium bajba jutott szabolcsi gazdáktól vásárolt terményeket - reagált cikkünkre Menczer Tamás, a KKM államtitkára a közösségi oldalán közzétett videóban. Olyan gazdáktól, akik ebben a nehéz helyzetben nem tudják árujukat eladni, és ezeket kapják meg a Külügyminisztérium munkatársai - teszi hozzá.

Elitképzés közpénzből: a külügyminisztérium államtitkára szerint is „borsos összegekbe” kerül majd az új nemzetközi középiskola fenntartása

Juhász Dániel Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.12.12. 06:00

Fotó: Népszava
Magyar Levente – a törvényjavaslat parlamenti vitájának jegyzőkönyve szerint – nem is titkolta, hogy egy nemzetközi elitgimnázium létrehozása a cél.
Már 2022-ben, de legkésőbb 2023-ban megnyithatja kapuit az a fővárosi elitgimnázium, amit az egykori lipótmezei elmegyógyintézet épületében alakítana ki a kormány – szúrta ki lapunk a parlamenti jegyzőkönyvben. Az MTI csütörtöki beszámolója szerint az országgyűlés törvényalkotási bizottságában már el is fogadták azt a törvényjavaslatot, amellyel a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Budapest II. kerületében, a Hűvösvölgyi úton található épületét az iskola majdani fenntartója, az e célra létrejövő Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezelésébe adják. A tervekről a HVG számolt be először: az alapítvány az épület mellett kétmilliárd forintot is kap az öt évfolyamos, bentlakásos középiskola létrehozásához, ahol a diákok nemzetközi érettségit szerezhetnek. Az oktatás fizetős lesz, de szociális okból a tanulók tandíjmentességet kaphatnak. Bár a törvényszöveg szerint az iskola létrehozásának egyik célja a magyar köznevelési rendszer megerősítése, az intézmény alapítására, működésére és ellenőrzésére nem a nemzeti köznevelési törvény, hanem az újonnan benyújtott jogszabály rendelkezéseit kell majd alkalmazni. Az alapítványt és az iskolát a Külügyminisztérium közreműködésével hozzák létre. A tárca államtitkára, Magyar Levente – a törvényjavaslat parlamenti vitájának jegyzőkönyve szerint – nem is titkolta, hogy egy nemzetközi elitgimnázium létrehozása a cél. Mint fogalmazott, Magyarországon mindig is Budapest volt az a város, ahová „előszeretettel küldték környező országbeli elit családok gyermekeiket tanulni”. – A sikernek egyértelmű mércéje lesz, hogy meg lesz-e töltve ez az iskola hallgatókkal, elsősorban is olyan határon túlról érkező hallgatókkal, akik nem magyar anyanyelvűek – mondta Magyar Levente. Hozzátette: az említett kétmilliárd forint az indulásra, tervezésre, az alapítvány fenntartására elegendő lehet a következő pár évben, de előrebocsátja, hogy „komoly összegekkel” fognak dolgozni, hiszen „egy ilyen iskola fizikai kialakítása, utána az évi fenntartása borsos összegeket fog kitenni”. Mint mondta, azzal terveznek, hogy az iskola 2022-ben, legkésőbb 2023-ban várható megnyitása után mintegy 400-500, zömében határon túli, nem magyar ajkú diák éljen és tanuljon az intézményben. Kérdéseinkkel megkerestük a Külügyminisztériumot, de érdemi válaszokat nem kaptunk. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni: nem jelent-e „tisztességtelen előnyt” a többi magyar középiskolával szemben, ha az intézmény nemzetközi érettségit fog kiadni? Emlékezetes: a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe üldözése előtt a kormány a Soros György által alapított egyetem „privilégiumaként” emlegette, hogy magyar és amerikai diplomát adtak ki, ami – az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábbi közleménye szerint – „Soros György számára ugyan jó üzlet volt, de az egyetemek közötti versenyben tisztességtelen előny”. – Juhász Dániel

Nyílnak a kiskapuk

Beépíthetetlen, forgalomképtelen, kötött funkciójú ingatlant kapott a NER elitgimnáziuma – de persze van kiskapu. A Közép-európai Oktatási Alapítványnak 18,2 hektárt kanyarítanak ki az állami tulajdonban álló, összesen 41 hektáros, 35 építményből álló épületegyüttesnek otthont adó, hatalmas parkban álló műemléki védettségű épületeket is magában foglaló ingatlanból. Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt is előírná, hogy a területen ne lehessen elrendelni változtatási tilalmat. Ettől függetlenül azért akad számos botlató kő a területen. Az ingatlannak otthon adó II. kerület önkormányzata a Népszava érdeklődésére felidézte: a városrész előző polgármestere, Láng Zsolt (Fidesz) vezette testület 2007-ben építési és változtatási tilalmat rendelt el az egész 41 hektáros területre, megakadályozandó, hogy az ingatlanspekuláció áldozatául essen. A tilalom ugyan csak három évig volt érvényben, de a helyébe lépő szabályozási tervet a 2010-ben elfogadott Kerületi Építési Szabályzat is átvette. Az ebben foglaltaknak szerint az ingatlan jelenleg is beépítésre nem szánt erdő övezetbe, és beépítésre szánt építési övezetbe tartozik azzal a megkötéssel, hogy kizárólag a jelenlegi műemléki környezetet építési helyként meghatározó, egészségügyi, illetve szociális funkció helyezhető el. Új lakó funkció nem létesíthető – Az erdő övezetű telekrész beépíthetősége pedig nulla százalék – közölte a II. kerületi önkormányzat.
Mindezekből az következne, hogy a NER új alapítványa egy romos, iskolaként nem használható ingatlant kapott, amelynek területére nem építhet semmi új funkciójú épületet. Ám ez aligha akadályoz meg bármit is. Elég, ha a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá teszi a kormány, amelynek révén az érvényes építésügyi szabályozások egyszerűen átléphetőek. S ha még ezek után is akadna megoldandó építéshatósági feladat, elég ha az engedélyezést a fővárosi kormányhivatal megfelelően kezes építésügyi főosztályára bízzák. A Kosztyu Anikó vezette hivatal engedélyezte például a városligeti múzeumokat, a Karmelita kolostor erkélyét, a Közvágóhíd elbontását és Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az előzőleg szintén kiemelt nemzetgazdasági célként megjelölt beruházást: a Vigadóval szemközti egykori Mahart-székház kibelezését és ötcsillagos szállodává alakítását. Mindezek fényében Lipótmezőn még bármi lehet. – Szalai Anna

Tébolydától a luxuskastélyig

A hűvösvölgyi tébolyda megépítését még Ferenc József rendelte el, a területet 22 lehetséges helyszín közül választották ki, és vették meg a környék névadójától, Göbl Lipóttól. Az 50 holdas parkban álló, 1868-ban átadott Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda a Parlament megépítéséig a legnagyobb középület volt a történelmi Magyarország területén. Az OPNI-t Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején záratták be, a kormányzati érvelés szerint azért, mert az épület nem volt alkalmas a betegellátásra, nem lehetett gazdaságosan működtetni. Az intézmény megszüntetését szakmai körökben is erősen vitatták, a gondozottak jó része ellátás nélkül maradt. Noha az ingatlan nem értékesíthető, egy darabját, a Völgy utcai szecessziós Sándor-villát valahogy mégis leválasztották és még a bezárás évében eladták félmilliárd forintért. Az új tulajdonos később évekig hiába árulta az egyre lepusztultabb épületet, ami egy időre eltűnt az ingatlanpiacról, hogy azután tavaly újjászületve 25 szobás kastélyként tűnjön fel ismét, már 2 milliárd forintos vételárral. (Sz. A.)

Varga Judit a Szájer-ügyről: Ez a történet is igazolja, amit mi képviselünk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.11. 22:36

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az emberi méltóságra hivatkozva bújt ki többször is a válaszadás alól, mondván, ez egy lezárt ügy.
Végtelenül sajnálja Szájer József történetét az igazságügyminiszter, mivel egy nagy sebet ejtett a politikai közösségén. Varga Judit az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, szerinte az ügy le van zárva, ráadásul „az illetékes ember meghozta azt az egyetlen helyes döntést, amit meg lehetett ebben a helyzetben hozni.” Varga Judit azt mondta, meglepte őt az eset. Szerinte tiszteletben kell tartani az emberi méltóságát és nem beszélni az ügyről folyamatosan.
„A közösség és az egyén az mindig két különböző dolog. Ez is mutatja, hogy minden egyes ember, egyén, a teljes emberi méltóság tiszteletét kell, hogy élvezze és a magánéletében azt csinál, amit szeretne, hiszen ez mindenkinek a magánügye, és mindenkinek joga van a saját életét úgy élnie, ahogy ő akarja. A közösségnek a mindenek felett álló érdeke viszont teljesen más kérdés és ezért nagyon fontos, hogy a kettő között különbséget tegyünk. Amikor ez az értékrend szembekerült a közösség értékeivel, akkor volt egy döntés, és az a döntés megszületett. Én itt nem tartok semmiféle ellentmondást: sőt, ez a történet is azt igazolja, amit mi képviselünk.”

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a történet melyik része volt vállalhatatlan a Fidesz számára, ugyancsak az emberi méltóságra hivatkozva kerülte ki a választ.  „Ebben az interjúban szerintem nem kell már egy lezárt ügyet ennyire a részletekig tovább vesézni...az adott egyén méltóságának tisztelettel szerintem érdemes lenne inkább a csúcson született eredményről beszélgetni.” Varga Judit itt úgy tett, mintha az interjú elején nem esett volna szó bőségesen a témáról. Ekkor természetesen elmondta a kormány többi tagjától megismert győzelmi jelentést.