Elitképzés közpénzből: a külügyminisztérium államtitkára szerint is „borsos összegekbe” kerül majd az új nemzetközi középiskola fenntartása

Magyar Levente – a törvényjavaslat parlamenti vitájának jegyzőkönyve szerint – nem is titkolta, hogy egy nemzetközi elitgimnázium létrehozása a cél.

Már 2022-ben, de legkésőbb 2023-ban megnyithatja kapuit az a fővárosi elitgimnázium, amit az egykori lipótmezei elmegyógyintézet épületében alakítana ki a kormány – szúrta ki lapunk a parlamenti jegyzőkönyvben. Az MTI csütörtöki beszámolója szerint az országgyűlés törvényalkotási bizottságában már el is fogadták azt a törvényjavaslatot, amellyel a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) Budapest II. kerületében, a Hűvösvölgyi úton található épületét az iskola majdani fenntartója, az e célra létrejövő Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezelésébe adják.

A tervekről a HVG számolt be először: az alapítvány az épület mellett kétmilliárd forintot is kap az öt évfolyamos, bentlakásos középiskola létrehozásához, ahol a diákok nemzetközi érettségit szerezhetnek. Az oktatás fizetős lesz, de szociális okból a tanulók tandíjmentességet kaphatnak. Bár a törvényszöveg szerint az iskola létrehozásának egyik célja a magyar köznevelési rendszer megerősítése, az intézmény alapítására, működésére és ellenőrzésére nem a nemzeti köznevelési törvény, hanem az újonnan benyújtott jogszabály rendelkezéseit kell majd alkalmazni.

Az alapítványt és az iskolát a Külügyminisztérium közreműködésével hozzák létre. A tárca államtitkára, Magyar Levente – a törvényjavaslat parlamenti vitájának jegyzőkönyve szerint – nem is titkolta, hogy egy nemzetközi elitgimnázium létrehozása a cél. Mint fogalmazott, Magyarországon mindig is Budapest volt az a város, ahová „előszeretettel küldték környező országbeli elit családok gyermekeiket tanulni”.

– A sikernek egyértelmű mércéje lesz, hogy meg lesz-e töltve ez az iskola hallgatókkal, elsősorban is olyan határon túlról érkező hallgatókkal, akik nem magyar anyanyelvűek – mondta Magyar Levente. Hozzátette: az említett kétmilliárd forint az indulásra, tervezésre, az alapítvány fenntartására elegendő lehet a következő pár évben, de előrebocsátja, hogy „komoly összegekkel” fognak dolgozni, hiszen „egy ilyen iskola fizikai kialakítása, utána az évi fenntartása borsos összegeket fog kitenni”. Mint mondta, azzal terveznek, hogy az iskola 2022-ben, legkésőbb 2023-ban várható megnyitása után mintegy 400-500, zömében határon túli, nem magyar ajkú diák éljen és tanuljon az intézményben.

Kérdéseinkkel megkerestük a Külügyminisztériumot, de érdemi válaszokat nem kaptunk. Egyebek mellett azt szerettük volna megtudni: nem jelent-e „tisztességtelen előnyt” a többi magyar középiskolával szemben, ha az intézmény nemzetközi érettségit fog kiadni? Emlékezetes: a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) Bécsbe üldözése előtt a kormány a Soros György által alapított egyetem „privilégiumaként” emlegette, hogy magyar és amerikai diplomát adtak ki, ami – az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábbi közleménye szerint – „Soros György számára ugyan jó üzlet volt, de az egyetemek közötti versenyben tisztességtelen előny”.

– Juhász Dániel

Nyílnak a kiskapuk

Beépíthetetlen, forgalomképtelen, kötött funkciójú ingatlant kapott a NER elitgimnáziuma – de persze van kiskapu.

A Közép-európai Oktatási Alapítványnak 18,2 hektárt kanyarítanak ki az állami tulajdonban álló, összesen 41 hektáros, 35 építményből álló épületegyüttesnek otthont adó, hatalmas parkban álló műemléki védettségű épületeket is magában foglaló ingatlanból. Az országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt is előírná, hogy a területen ne lehessen elrendelni változtatási tilalmat. Ettől függetlenül azért akad számos botlató kő a területen.

Az ingatlannak otthon adó II. kerület önkormányzata a Népszava érdeklődésére felidézte: a városrész előző polgármestere, Láng Zsolt (Fidesz) vezette testület 2007-ben építési és változtatási tilalmat rendelt el az egész 41 hektáros területre, megakadályozandó, hogy az ingatlanspekuláció áldozatául essen. A tilalom ugyan csak három évig volt érvényben, de a helyébe lépő szabályozási tervet a 2010-ben elfogadott Kerületi Építési Szabályzat is átvette. Az ebben foglaltaknak szerint az ingatlan jelenleg is beépítésre nem szánt erdő övezetbe, és beépítésre szánt építési övezetbe tartozik azzal a megkötéssel, hogy kizárólag a jelenlegi műemléki környezetet építési helyként meghatározó, egészségügyi, illetve szociális funkció helyezhető el. Új lakó funkció nem létesíthető – Az erdő övezetű telekrész beépíthetősége pedig nulla százalék – közölte a II. kerületi önkormányzat.

Mindezekből az következne, hogy a NER új alapítványa egy romos, iskolaként nem használható ingatlant kapott, amelynek területére nem építhet semmi új funkciójú épületet. Ám ez aligha akadályoz meg bármit is. Elég, ha a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá teszi a kormány, amelynek révén az érvényes építésügyi szabályozások egyszerűen átléphetőek. S ha még ezek után is akadna megoldandó építéshatósági feladat, elég ha az engedélyezést a fővárosi kormányhivatal megfelelően kezes építésügyi főosztályára bízzák. A Kosztyu Anikó vezette hivatal engedélyezte például a városligeti múzeumokat, a Karmelita kolostor erkélyét, a Közvágóhíd elbontását és Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az előzőleg szintén kiemelt nemzetgazdasági célként megjelölt beruházást: a Vigadóval szemközti egykori Mahart-székház kibelezését és ötcsillagos szállodává alakítását. Mindezek fényében Lipótmezőn még bármi lehet.

– Szalai Anna