Klaus Johannis államfő megkezdte a kormányalakítási konzultációkat a parlamentbe bejutott pártokkal és már a választás másnapján egyértelművé tette, nem a választásokat megnyerő szociáldemokrata pártot (PSD) kéri fel kormányalakításra. A román alkotmány szerint az elnöknek nem kötelessége a győztes pártot felkérni, ha az nem szerez abszolút többséget, az, hogy ennek ellenére így illene, nem érdekli Klaus Johannist. A PSD vélhetően amúgy sem tudna kormányt alakítani még a 9 százalékot meghaladott szélsőjobb új formációval, az AUR-al sem, az elnök és a lemondott Ludovic Orban liberálisai (PNL) viszont a rendszerkritikus viszonylag új erő, az USR-Plus szövetséggel és az RMDSZ-el közös koalícióban többséget alkotnak.
Ám nem ígérkezik egyszerűnek sem a kormányalakítás, sem a közös kormányzás. Az USR-Plus saját miniszterelnökjelöltet nevezett meg az Európai Parlament Emmanuel Macron nevével fémjelzett liberális frakciója, a Renew Europe frakcióvezetője, Dacian Ciolos személyében. A PNL és az USR-Plus közötti viszony nem zökkenőmentes, a kampányban még a siker reményében Orban és más PNL-s vezérek jelezték, néppárti kormányt szeretnének. A liberálisok is megnevezték saját miniszterelnök jelöltjüket, Florin Citu pénzügyminiszter személyében, és minden bizonnyal nem a párt korábbi elnöke és mai napig tényleges vezetője, Johannis rábólintása nélkül tették ezt. Vagyis az államfő vélhetően Citut kéri fel kormányalakításra, de ha a 15 százalékot szerzett USR –Plus ragaszkodik a tisztséghez, akkor komoly bajba kerül Johannis és pártja, hiszen a nélkülük távolról sincs meg a kormányzáshoz szükséges többség.
Romániában ritkán történt meg, hogy egy adott kormány változatlan formában egy teljes mandátumon keresztül helyén maradjon. Olyan viszont még sosem történt, hogy egy többpárti koalíció négy éven át fennmaradjon.
