kábítószer;nemzeti drogstratégia;

Bódító lódítók

Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Pakisztán, Afganisztán. És Magyarország, „na és aztán.” Valójában kevés dolgot tudok elképzelni, amiben olthatatlan boldogságot okozna, ha Magyarország egy követ fújna ezekkel az országokkal. Talán csak a sakkszövetségi együttműködést üdvözölném, de nagyon nyugodtan akkor sem aludnék, ha Líbia, Törökország, Oroszország és Kína jelenléte próbálná oldani a feszültséget. Hiába adnák írásba: azt csak álmodtam, hogy egy Világbank-ellenes WU–14 Dong Feng–21D rakétatámadás akciócsoportjában vagy az amerikai elnökválasztás befolyásolásának zárókonferenciáján ülök éppen.

Ez a sok virtigli diktatúra, személyikultusz-fellegvár és útonálló-hatalom az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságában talált egymásra. Mind nemet mondtak a kannabisz egészségügyi felhasználására és kutatására a szervezet minapi bécsi ülésén, ahol az orvosi marihuánát levették a legüldözendőbb drogok listájáról. A döntésnek nem az volt az oka, hogy a világszervezet váratlan, egyszersmind innovatív döntéssel a kábítószer-kereskedelemben akarna nagyot gurítani. Ilyen képet csak a magyar kormány igyekszik festeni az ENSZ-ről. Emlékezzünk csak (bár emlékeznénk mind), mit is írt Orbán Viktor az ő népének a nagy kék plakátokra 2018-ban: „Az ENSZ azt akarja, hogy Magyarország folyamatosan fogadjon be migránsokat. Magyarország dönt, nem az ENSZ.” Ez az ámítás azóta is a magyar nép negyedének (vö. istenadta kétharmad) ópiuma.

Ezzel szemben az ENSZ-bizottság azért szavazott a kannabisz enyhébb besorolása mellett (az uniós tagállamok közül csak Magyarország ellenzi az enyhítést, igen, a lengyelek sem), mert az Egészségügyi Világszervezet kutatásokra hivatkozva ezt javasolta. Nem véletlenül: a kannabisz jóval kevésbé okoz függőséget, mint az alkohol, és kevesebb élet (család) is megy tönkre miatta. (Bár mint tudjuk, ez sosem az engedélyezésen-tiltáson múlik.) De a pálinka mint alapvető élelmiszer, az alkoholizmus és a fiatalkori rohamivás hazájában ez nem szempont. Az alkoholliberalizáció nálunk szavazatot hoz, míg a „liberális kannabisz” szimbolikus szitokszó.

A szigorú besorolás egyébként 1961 óta tartotta magát, amikor még legfeljebb gyerekcipőben jártak az epilepszia, a szklerózis multiplex, a hörgőasztma és a kemoterápiás hatások kutatásai: ezeket mind biztonságosan kezelik a kannabisz-alapú gyógyszerek.

A hidegháború közepén, 1961-ben kezdték építeni a berlini falat, évtizedekre elszigetelve a Keletet a Nyugattól. Ehhez ma már nem kellenek kövek, elegendő a szemforgató populizmus. Amivel a magyar kormány azt hangoztatja: az enyhítés első az lépés a drogliberalizáció felé és durva beavatkozás a nemzeti drogstratégiába. Értjük, ugye: a kannabisz szó nem szerepelhet együtt megengedő szövegkörnyezetben a kormány szóval, és amibe a liberalizációt is bele lehet kutyulni, az maga a purgatórium.

Az orbáni kereszténydemokráciában tilos füvezni, tilos lopni, tilos brüsszeli melegorgiáról menekülve csatornán lógni, tilos kokainos adriai jachton örömlányban végződni – szemtanúk előtt. A többit megoldjuk okosba’.