– Európa nehéz helyzetben van, a világ ipari össztermeléséből folyamatosan csökken a részesedése, elveszítette Nagy-Britanniát és rátört a koronavírus is – mondta Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben. A miniszterelnök szerint a fél évvel ezelőtt az EU elnökségét átvevő német kormány azt remélte, hogy új lendületet adhat az Európai Uniónak az Új Generációs Alappal (NGF) a koronavírus okozta gazdasági károk ellensúlyozásával. Magyarország, bár nem híve a hitelfelvételnek, de a bajban lévő tagállamok miatt elfogadta azt, ugyanakkor feltételeket is szabott az erről szóló határozat elfogadásához. Ezek között szerepelt, hogy a pénzforrásokat nem lehet jogállamiság címszó alatt ideológiai-politikai feltételekhez kötni. Júliusban ennek szellemében tárgyaltak az Európai Tanács ülésén, de a német kormány mégis olyan megállapodást fogadott el az Európai Parlamentben, amelyik politikai feltételekhez kötötte volna a pénzeket, miközben Magyarországot komoly támadások érték külföldről. A magyar és a lengyel kormány ezután jelentette be, hogy vétózni fognak, de erre nem került sor szerencsére, mert a múlt heti csúcson „megvédték a magyarok pénzét”.
– mondta a kormányfő. Orbán szerint azt akadályozták meg, hogy amelyik ország nem fogad be migránsokat, azt pénzügyileg büntessék. A megállapodás „biztató Európa jövője szempontjából, mert nyilvánvalóvá vált, hogy az Unió csak mint nemzetek összessége működhet”. – Soros Györgynek nem sikerült ráerőltetnie hatalmi rendszerét a kontinensre, egy hálózatot, amely liberális NGO-kból, a fősodratú médiából, a Bizottságba bejuttatott Soros-megbízottakból áll –fűzte hozzá Orbán, hozzátéve: Európa kormányai az utolsó pillanatban felébredtek, és keresztbe tettek a tervnek.
A kormányfő kijelentette, „maradtak még nyitott kérdések”, mert a Bizottság migrációs akciótervet hozott létre, ami 34 millió migráns behozataláról, letelepítéséről szól, és emellett egy gender-akciótervet is létrehoztak. – A magyar kormány mindkettőt ellenzi – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint ebben a helyzetben kell még a járvánnyal is megküzdeni. - Nehéz hetek várnak még ránk, de már elérhető távolságba került a vakcina, amivel legyőzhetjük a vírust – mondta, majd bejelentette, hogy az első oltóanyagok még decemberben megérkeznek. Ezzel kapcsolatban kifejtette, az oltási terv változatlan, először a védekezésben résztvevők, majd az idősek, illetve a kockázatnak leginkább kitettek következnek. Kijelentette, minden komolyan vehető vakcinagyártó céggel már szerződést kötött a kormány, de amíg az oltást nem lehet elkezdeni, a járványügyi korlátozásokat fent kell tartani.
Orbán beszéde után felszólalt Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője is, aki szerint szégyenkezniük kellett az elmúlt hetekben a kormány és egyes kormányzati szereplők – Demeter Szilárd, Deutsch Tanmás, Szájer József – miatt, „és szégyenkezni kell a vétó miatt is. – Mert a kormány nem tudni milyen alku keretében a lengyelekkel közösen zsarolták Európát – közölte. Tóth Bertalan emellett kifejtette, Orbán Viktor igenis kompromisszumot kötött, hiszen a folyamatban lévő jogállami eljárásokat nem zárták le, pedig ez is a magyar kormányfő feltételei közé tartozott. A frakcióvezetőbeszédét folyamatos kormánypárti bekiabálások övezték, ami miatt Kövér László házelnök megintette a Fidesz-KDNP képviselőit.
Az MSZP frakcióvezetőjét követően szót kért Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője is, aki azt kérdezte Orbán Viktortól, hogy a „posztkeresztény értékrend”, amiről Orbán Viktor beszélt, érvényes-e Szájer József ereszcsatornán történt menekülésére. Majd kijelentette, a gender-akcióterv, amiről a kormányfő beszélt, valójában az egyenlő munkáért egyenlő bért elve érvényesítéséről szól. A járvánnyal kapcsolatban kijelentette, a friss halálozási statisztikák nagyon rosszak. – Az elmúlt két hétben 2300-an haltak meg, ez a harmadik legnagyobb arány a világon – zárta beszédét Szabó Tímea.
Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője Orbán beszédére reagálva kifejtette, van helye a vétónak az európai politikában, ha például a határon túli magyarok, a magyar föld, a magyar vizek állapota a tét, de jogállamiság ügyben szégyen, hogy ezt tette Orbán Viktor. – Egy szociális katasztrófa közben kockáztatott a kormányfő uniós forrásokat – jelentette ki. Szerinte a kormányfőt csak az vezérelte, hogy a környezete tovább gazdagodhasson. Kifejtette, Orbánnak sokkal egyszerűbb Soros Györggyel kommunikációs csatákat vívnia, mint Kína, Oroszország, vagy a multik befolyása ellen harcolni. – A migrációról viszont nem elég beszélni, a kiváltó okokat kellene megszüntetni. Ezért azonban semmit nem tesz a kormány – mondta Keresztes László Lóránt.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint Orbán megnyilatkozásaiból azt látszik, hogy vagy ő maga nem érti, mi történik körülötte, vagy szándékosan nem akarja, hogy a választói értsék, hiszen a valóság teljesen más. A volt kormányfő szerint a közös uniós hitelfelvétel az Európai Egyesült Államok felé tett lépés volt, így Orbán Viktor politikájának vereségét jelenti.
– utalt Jakab Péter a lapunk által megírt külügyes krumpliosztásra. Ezután elmondta, Szájer József botránya után Orbán „egy hét alatt becsicskult”. A korábbi miniszterelnök emlékeztette Orbánt a kijelentésére, miszerint „állig felfegyverkezve várjuk a járványt”. – Ehhez képest már több mint hétezren haltak meg, az állásukat veszített embereken sem segítenek – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
Simicskó István, KDNP-s képviselő nem meglepő módon magyar győzelemként értékelte a csúcson történteket. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában kijelentette:
Kocsis végül végül válaszolt Tóth Bertalan kijelentéseire is. Elmondta, ha a frakcióvezető szerint szégyenkezniük kell a kormány miatt, akkor szégyenkezzenek az ellenzékhez köthető ügyek miatt is.
Orbán Viktor reagálásában „gyermekded kérdésnek” minősítette, hogy ki győzött Brüsszelben, majd megemlítve Soros Györgyöt gúnyosan kijelentette az ellenzéki képviselőknek: „jelentem, a gazdi csalódott”. A kormányfő szerint ő nem lehetőségként, hanem veszélyként tekint az Európai Egyesült Államokra és a közös hitelfelvételre is, ami nagy ideológiai törésvonalat jelent az ellenzék és a kormánypártok között. Orbán szerint ízléstelen a járványban meghaltak számát politikai csatározásokra használni. - Higgyék el, a vírus nem én vagyok – üzente a Párbeszédnek a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy védekezésre 1000, a munkahelyteremtésre 2999 milliárd forintot költött eddig a kormány. Emellett megindítják azokat a gazdasági programokat, amelyekkel minden munkáját veszített ember visszanyeri állását a nyitás után. Az LMP frakcióvezetőjének Orbán külön üzent: „miért kellene hidegháborút vívnia Kínával, amikor Németország legnagyobb gazdasági partnere a távol-keleti ország?" – tette fel a kérdést.
