Előfizetés

Őrültség lenne a multik kiszorítása

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.15. 07:30

Fotó: Népszava
Súlyos következményekkel járhat, ha a kormány Lázár János kormánybiztos receptjével erősítené a hazai élelmiszerbolt-hálózatot. A vesztesek a fogyasztók, az agrártermelők és -feldolgozók lehetnek.
Az élelmiszer kiskereskedelmi piacot a magyar vállalkozásoknak kell uralniuk, a külföldi láncok erejét pedig meg kell törni - közölte Lázár János a Portfolió nemrég megrendezett Agrárkonferenciáján. Ezt akár egy új vállalkozói csoporttal, vagy egy meglévő feltőkésítésével is el tudja képzelni a kormánybiztos. Szerinte a külföldi kiskereskedelmi láncokat a függetlenség, a nemzeti önrendelkezés és az agrárium újjászervezése érdekében folyamatosan ki kell szorítani a országból. Egyebek mellett bevetve akár a különadó fegyverét is. A koronavírus-járvány első hullámában a kormány már tett is ilyen lépést, és a gazdaságvédelmi alap feltöltésére hivatkozva különadót vetett ki a kiskereskedelmi láncokra. A májustól hatályba lépett jogszabály alapján a 24.hu számításai szerint a Tesco egy évre vetítve nagyjából 13 milliárdot fizethet majd, a Spar 11-et, a Lidl 9-et, és összességében nem az előzetesen számolt 36, hanem majd’ 47 milliárd bevétele keletkezhet a költségvetésnek csak a tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből. Nagy kérdés, hogy van-e, lesz-e olyan magyar nagyvállalkozó vagy csoport, amely képes átvenni a multik majd’ 2 000 milliárd forintos éves forgalmat elérő piaci részesedését. Erre akkor lehet esély, ha politikai segédlettel, szabályozási eszközökkel - mint amilyen a különadók, vasárnapi boltzár, plázaépítési stop is volt -, jelentősen meggyengítik a nagy láncokat, hogy azok veszítsenek értékükből és áron alul szabaduljanak meg magyarországi érdekeltségeiktől. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, ahogyan az eddigi próbálkozások is mind kudarcba fulladtak. Ezek a nemzetközi láncok ugyanis nem országokban, hanem régiókban gondolkodnak. Dávid Ferenc közgazdász szerint azonban Magyarországon olyan méretű kereskedelmi lánc, amely forgalmával felveszi a versenyt ezekkel a nagy bolthálózatokkal, talán egy ha van. Ám kétséges, hogy rendelkezne akkora többletforrással, ami lehetővé tenne egy ilyen méretű tranzakciót. A több tucat nagy hipermarket piaci értékét nehéz pontosan meghatározni, mert a több ezer négyzetméteres alapterületű létesítményeknek nehéz gazdaságosan új funkciót találni, a fenntartásuk drága, az pedig kétséges, hogy van olyan hazai vállalkozás, amelyeik képes lenne akár egy, vagy több ilyen ingalant hasznosítani. Mivel az érdeklődők köre is korlátozott lenne, a vevő pozíciója erős lehet. Igaz, ez éppen a kivonulás ellen is szólna, hiszem veszteséggel nem szívesen adnák el ezek a vállalatok az ingatlanaikat. Hosszabb távon azonban ezek veszítenek is jelentőségükből, miután az online kereskedelem feltartóztathatatlanul bővül, illetve a városok szövetébe jobban illeszkedő kisebb, 500-1 000 négyzetméteres üzletek teret nyernek – vetítette előre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ezekben az ingatlanokban sokféle funkció települhetne, ráadásul a jobb helyeken található üzletek ingatlanként is igen értékesek, és a zöldmezős óriási ingatlanokkal szemben széles kör jelentkezhet vevőként, ami az eladó alkupozícióját erősítené. Budapesten egy 1 000-1 500 négyzetméteres alapterületű eladó üzlethelyiség átlagos kínálati ára 450-490 millió forint. A megyeszékhelyeken a hasonló méretű ingatlanok 250-300 millió forintos áron cserélhetnek gazdát - mondta Balogh László. Mindez azonban ködszurkálás, amíg nem ismerjük a konkrétumokat és a multik szándékait. A kiszorításra ítélt multik az elmúlt évtizedekben százmilliárdokat fektettek a bolthálózat, a technológia, az informatika, a logisztika kiépítésébe és vélhetően ezt a rendszert nem fogják ingyen átadni senkinek. Az adófizetőknek igen sokba kerülne a hálózatok „nemzetiesítése”. A lázári terv megvalósításának következménye a verseny kiiktatása lenne, ami pedig törvényszerűen maga után húzná az árak emelkedését. Annál is inkább, mert jelenleg a magyar láncok gyengébb hatékonysága, logisztikai rendszere, korszerűtlenebb technológiája, a szűkebb beszállítói kör miatt gyakran drágábbak a külföldi láncoknál - jegyezte meg Dávid Ferenc közgazdász. A hazai termelők jó része pedig nem képes mindig azonos minőségű és mennyiségű árut szállítani. Ha a multiknak mennie kellene, nem csak a know-how-t viszik el, de a nemzetközi beszállítói körüket is,  és kérdésese, hogy továbbra is vásárolnának magyar termékeket, ahogyan ezt most teszik. Jelenleg a multiknál 70-80 százalékos a magyar áruk aránya. A láncok külföldi hálózatukba is szállítanak magyar árukat. Ráadásul ezek a nemzetközi láncok a náluk dolgozó mintegy százezer munkavállaló legjavát is vihetnék magukkal más országokban működő üzleteikbe, a magyar bérek többszöröséért. A magyar láncok többnyire a multiknál alacsonyabb béreket fizetnek, ez sem csábítana sok itthon maradt dolgozót. Dávid szerint a Lázár-terv nagyon rossz üzenet minden fajta befektető számára. A kormány több mint 80 stratégiai parterét is elgondolkodtathatja hogy ennek a klubnak a tagját, a brit tulajdonú, legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncot is kiseprűzné Lázár János. A kipécézett multik egyelőre kivárnak. Amíg nem látnak konkrétumokat nem akarnak nyilatkozni.     

Politikai agrárblöff

Lázár Jánosnak azok az elképzelései, hogy legyen 80 százalékban magyar tulajdonú az élelmiszer kiskereskedelem, az élelmiszer-feldolgozás és így tovább, bornírt, demagóg politikai szövegek, amelyeknek semmi közük a gazdasági élethez – mondta a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó.  Mire alapozza ezt a sarkos véleményét? Arra, hogy ha ebben az országban piacgazdaságot építünk, működtetük, akkor ezek a javaslatok teljesen irracionálisak. Nem tudok arról, hogy a világon bárhol ilyen lépéseket tenne bármelyik kormány is.    Az elmúlt tíz évben már sok minden megvalósult, amiről azt gondolhatták a szakemberek, hogy kivitelezhetetlen, mégis meglépte a kormány. Nem történhet meg újra?  Nem. Részben mert aláírtuk azt az egyik legfontosabb uniós alapjogot, amely garantálja a tőke szabad áramlását, de főleg azért nem, mert a piacgazdaságban a kereslet-kínálat és nem a politikai akarat dönti el, hogy egy vállalkozás sikeres, vagy sem. Ha egy országban verseny van és az élelmiszergazdaság, kereskedelem még nagyjából ide sorolható, akkor a hatékonyabb vállalkozás kiszorítja a kevésbé hatékony versenytársat. Ez a piacgazdaság lényege, és ez jó hogy így van. A magyar élelmiszerláncok jelentős támogatást kaptak a kormánytól az elmúlt időszakban, de nem tudták érdemben javítani a piaci pozíciójukat. Ennek oka, hogy versenyképtelenek a külföldi láncokkal szemben. Mivel járna, ha a kormány megvalósítaná Lázár elképzeléseit? Egyebek mellett azzal, hogy a fogyasztók drágábban vásárolhatnák meg az élelmiszereket.    Lefaraghat-e akár a régiós hátrányából is a magyar agrárium? Addig amíg a politika teljesen irracionális módon állandóan beleszól gazdasági ügyekbe, mitől lenne változás? Az elmúlt évtizedben mi volt a logika abban, hogy a falvakban, kisvárosokban improduktív beruházásokra folyt el rengeteg uniós és nemzeti forrás, miközben sorra elnéptelenednek a kistelepülések. Ott vannak kockaköves főterek szökőkúttal, a víz, a gáz, csak lakó van egyre kevesebb. Politikai indíttatású akciók voltak, amelyek célja az volt, hogy megerősítse a kormánypárti polgármesterek pozícióját. Mit kellene támogatnia a kormánynak? Csak értéknövelő beruházásokat szabadna a kormánynak támogatni, amelyek növelik a gazdasági teljesítményt. A megnövekedett adóbevételekből lehetne aztán presztízsberuházásokra is költeni, ha az a közóhaj.

Lemaradóban a magyar agrárium

Kapronczai István az OTP agrárszakértője az idei őszi agrárkonferencián elmondta, míg 2014 óta Lengyelország kétszeresére növelte az agrárkibocsátását, Magyarország mindössze 40 százalékkal. Az egy hektárra jutó eszközértékben Hollandia 68 ezer eurójával szemben a magyar gazdák átlagosan 4 ezer euróval rendelkeznek, az osztrák gazdák 12, a lengyelek pedig több mint 8 ezer eurós eszközértéket tudhatnak magukénak. Az adatokat némileg torzítja, hogy a magyar termőföld még mindig alulértékelt, de a különbségek a három másik ország termelőivel ettől függetlenül jelentősek. A nemzetközi tendeciák arra utalnak, hogy az élelmiszerfeldolgozó iparban a költséghatékonyság miatt is, szűkül a termékskála és egyre inkább bizonyos cikkekre specializálódnak az élelmiszerfeldolgozók. Egyre nagyobb teret nyer az automatizáció, a digitalizáció és ez nagy kihívás elé állítja a magyar vállalatokat - jegyezte meg a konferencián Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége elnöke. Ezért a magyar cégeknek a versenyképességük javítása érdekében is erősíteniük kell az automatizációt és az informatikai rendszereket. Az élelmiszerfeldolgozásban és a kereskedelemben egyre kiélezettebb verseny folyik. A tömegtermékeknél a költséghatékonyság lehet a döntő tényező, ami további koncentrációra ösztönzi az ágazat szereplőit. A rétegigények viszont egyre szélesebb spektrumban jelennek meg, s ezeknek a kielégítését a kisüzemek szolgálhatják, különösen ha kikapcsolják a közvetítő kereskedelmet, és minél inkább ráállnak a közvetlen, online árusításra. E tendenciák miatt is a magyar élelmiszerfeldolgozóipari szerkezetnek meg kell változnia. Ennek oka, hogy a rengeteg kis- és mikrovállalkozás mellett viszonylag nagy a közepes, széles termékskálát előállító cégek aránya. 

Mészáros ismét agyonnyerte magát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.14. 18:07

Fotó: Varga György / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Meglepő módon épp a felcsúti dollármilliárdos egyik érdekeltségét találták a legalkalmasabbnak egy 24 milliárdos közbeszerzési pályázat megnyerésére.
Több mint 24 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot nyert el az Opus érdekeltségi körébe tartozó R-Kord Építőipari Kft.

szúrta ki a Portfolio. Eszerint a vállalat - ami az Opus, ezáltal Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségi körébe tartozik - a MÁV "Szűk keresztmetszetek felszámolása és az átjárhatóság fejlesztése a Budapest (Kelenföld) – Hegyeshalom országos vasúti pályahálózat részét képező, normál nyomtávú fővonalon (CEF projekt)” nevet viselő közbeszerzési pályázatból került ki győztesen. A portál megjegyzi, az Opus árfolyam ma több mint 8 százalékot emelkedett a kedvező részvénypiaci hangulat közepette, a növekedés már a bejelentést megelőzően is tapasztalható volt. Ugyanakkor az árfolyam még így is közel 23 százalékos mínuszban van idén.

Tovább tömi milliárdokkal a magyar kormány a Mercedest

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.12.14. 13:47

Fotó: DUDAR SZILARD / AFP
Szijjártó Péter azzal indokolta az adófizetői támogatást, hogy ezzel vált „betonbiztossá" 4400 munkahely. Korábban nem érkezett hír, hogy a Mercedes Kecskeméten elbocsátásokra készült volna.
Átalakítja termékportfolióját a Daimler csoporthoz tartozó Mercedes, a célkeresztbe az elektromos autók gyártása kerül - ezt a német cég hétfőn hozta nyilvánosságra. A cég stratégiai célja, hogy 2022-re nyolc teljesen elektromos modellel gyártsanak, ennek érdekében az autóipari konszern több gyárát alkalmassá teszi arra, hogy tisztán elektromos autókat is tudjanak gyártani. Ez történik Kecskeméten is, azzal a különbséggel, hogy a fejlesztéseket nemcsak a német cég saját tőkéjéből, de a magyar adófizetők pénzéből is finanszírozzák .    A teljes 50 milliárd forintos beruházásból 15 milliárdot ugyanis a magyar kormány fizet – jelentette be hétfőn Kecskeméten Szijjártó Péter. A külügyminiszter azzal indokolta az adófizetői támogatást, hogy ezzel vált „betonbiztossá" 4400 munkahely. Arról ugyanakkor korábban nem érkezett hír, hogy a Mercedes Kecskeméten elbocsátásokra készült volna, ráadásul konszernmegfontolásokból sem valószínű, hogy a vállalat épp a legolcsóbban termelő telephelyén csökkentené a létszámot.
Sőt, Christian Wolff, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szavaiból egészen más derült ki. Mint mondta: a kecskeméti gyár 4400 dolgozójának kiemelkedő teljesítménye miatt esett a konszern választása ismét a kecskeméti gyárra, amelynek a vállalaton belül még fontosabb szerepe lesz. Kecskeméten fogják gyártani az EQB, azaz a tisztán elektromos meghajtású autót, amelynek 2021 utolsó negyedévétől kezdődhet a sorozatgyártása. Az új modell világpremierje jövő tavasszal lesz. Az idén márciusban bejelentett új présüzem pedig 2022-ben kezdi meg működését.  A mostani 100 millió eurós fejlesztés arra utal, hogy a Daimler tartósan számol a magyarországi jelenléttel. Tavasszal egy hónapra leállították a gyártást a járvány, és az alkatrészbeszállítás akadozása miatt. Az április végéig tartó kényszerszünetben számos védelmi intézkedést vezettek be, augusztus óta újból teljes üzemmel gyártanak.
Christian Wolff
Fotó: MTI/KKM