Az élelmiszer kiskereskedelmi piacot a magyar vállalkozásoknak kell uralniuk, a külföldi láncok erejét pedig meg kell törni - közölte Lázár János a Portfolió nemrég megrendezett Agrárkonferenciáján. Ezt akár egy új vállalkozói csoporttal, vagy egy meglévő feltőkésítésével is el tudja képzelni a kormánybiztos. Szerinte a külföldi kiskereskedelmi láncokat a függetlenség, a nemzeti önrendelkezés és az agrárium újjászervezése érdekében folyamatosan ki kell szorítani a országból. Egyebek mellett bevetve akár a különadó fegyverét is. A koronavírus-járvány első hullámában a kormány már tett is ilyen lépést, és a gazdaságvédelmi alap feltöltésére hivatkozva különadót vetett ki a kiskereskedelmi láncokra.
A májustól hatályba lépett jogszabály alapján a 24.hu számításai szerint a Tesco egy évre vetítve nagyjából 13 milliárdot fizethet majd, a Spar 11-et, a Lidl 9-et, és összességében nem az előzetesen számolt 36, hanem majd’ 47 milliárd bevétele keletkezhet a költségvetésnek csak a tíz legnagyobb nettó árbevételű élelmiszerlánc befizetéseiből.
Nagy kérdés, hogy van-e, lesz-e olyan magyar nagyvállalkozó vagy csoport, amely képes átvenni a multik majd’ 2 000 milliárd forintos éves forgalmat elérő piaci részesedését. Erre akkor lehet esély, ha politikai segédlettel, szabályozási eszközökkel - mint amilyen a különadók, vasárnapi boltzár, plázaépítési stop is volt -, jelentősen meggyengítik a nagy láncokat, hogy azok veszítsenek értékükből és áron alul szabaduljanak meg magyarországi érdekeltségeiktől. Erre azonban a szakemberek szerint kevés az esély, ahogyan az eddigi próbálkozások is mind kudarcba fulladtak. Ezek a nemzetközi láncok ugyanis nem országokban, hanem régiókban gondolkodnak.
Dávid Ferenc közgazdász szerint azonban Magyarországon olyan méretű kereskedelmi lánc, amely forgalmával felveszi a versenyt ezekkel a nagy bolthálózatokkal, talán egy ha van. Ám kétséges, hogy rendelkezne akkora többletforrással, ami lehetővé tenne egy ilyen méretű tranzakciót.
A több tucat nagy hipermarket piaci értékét nehéz pontosan meghatározni, mert a több ezer négyzetméteres alapterületű létesítményeknek nehéz gazdaságosan új funkciót találni, a fenntartásuk drága, az pedig kétséges, hogy van olyan hazai vállalkozás, amelyeik képes lenne akár egy, vagy több ilyen ingalant hasznosítani. Mivel az érdeklődők köre is korlátozott lenne, a vevő pozíciója erős lehet. Igaz, ez éppen a kivonulás ellen is szólna, hiszem veszteséggel nem szívesen adnák el ezek a vállalatok az ingatlanaikat. Hosszabb távon azonban ezek veszítenek is jelentőségükből, miután az online kereskedelem feltartóztathatatlanul bővül, illetve a városok szövetébe jobban illeszkedő kisebb, 500-1 000 négyzetméteres üzletek teret nyernek – vetítette előre Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ezekben az ingatlanokban sokféle funkció települhetne, ráadásul a jobb helyeken található üzletek ingatlanként is igen értékesek, és a zöldmezős óriási ingatlanokkal szemben széles kör jelentkezhet vevőként, ami az eladó alkupozícióját erősítené. Budapesten egy 1 000-1 500 négyzetméteres alapterületű eladó üzlethelyiség átlagos kínálati ára 450-490 millió forint. A megyeszékhelyeken a hasonló méretű ingatlanok 250-300 millió forintos áron cserélhetnek gazdát - mondta Balogh László.
Mindez azonban ködszurkálás, amíg nem ismerjük a konkrétumokat és a multik szándékait. A kiszorításra ítélt multik az elmúlt évtizedekben százmilliárdokat fektettek a bolthálózat, a technológia, az informatika, a logisztika kiépítésébe és vélhetően ezt a rendszert nem fogják ingyen átadni senkinek. Az adófizetőknek igen sokba kerülne a hálózatok „nemzetiesítése”.
A lázári terv megvalósításának következménye a verseny kiiktatása lenne, ami pedig törvényszerűen maga után húzná az árak emelkedését. Annál is inkább, mert jelenleg a magyar láncok gyengébb hatékonysága, logisztikai rendszere, korszerűtlenebb technológiája, a szűkebb beszállítói kör miatt gyakran drágábbak a külföldi láncoknál - jegyezte meg Dávid Ferenc közgazdász. A hazai termelők jó része pedig nem képes mindig azonos minőségű és mennyiségű árut szállítani.
Ha a multiknak mennie kellene, nem csak a know-how-t viszik el, de a nemzetközi beszállítói körüket is, és kérdésese, hogy továbbra is vásárolnának magyar termékeket, ahogyan ezt most teszik. Jelenleg a multiknál 70-80 százalékos a magyar áruk aránya. A láncok külföldi hálózatukba is szállítanak magyar árukat. Ráadásul ezek a nemzetközi láncok a náluk dolgozó mintegy százezer munkavállaló legjavát is vihetnék magukkal más országokban működő üzleteikbe, a magyar bérek többszöröséért. A magyar láncok többnyire a multiknál alacsonyabb béreket fizetnek, ez sem csábítana sok itthon maradt dolgozót.
Dávid szerint a Lázár-terv nagyon rossz üzenet minden fajta befektető számára. A kormány több mint 80 stratégiai parterét is elgondolkodtathatja hogy ennek a klubnak a tagját, a brit tulajdonú, legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncot is kiseprűzné Lázár János.
A kipécézett multik egyelőre kivárnak. Amíg nem látnak konkrétumokat nem akarnak nyilatkozni.
