Előfizetés

Szivardobozban találtak meg egy ötezer éves egyiptomi fadarabot

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 15:22

Fotó: UNIVERSITY OF ABERDEEN
A véletlenül meglelt munkaeszköz-darabot a Kheopsz-piramis építésénél használták.
Véletlenül, egy szivardobozban találtak meg Skóciában egy elkallódott ötezer éves fadarabot, amelyet a gízai nagy piramis építésénél használtak munkaeszközként. A három darabból álló tárgyegyüttes egyik tagját Waynmann Dixon vasútmérnök fedezte fel 1872-ben az úgynevezett királynői kamrában. Az Aberdeeni Egyetem szerint az immár darabokra szétesett, cédrusfából készült eszközt i.e. 3341 és 3094 között használták a piramis építésénél.
A régóta elveszettnek hitt fadarabra az egyetem egyiptomi származású munkatársa lett figyelmes az intézmény gyűjteménye ázsiai részének átvizsgálása közben. Abeer Eladanynak feltűnt, hogy a lelet sorozatszáma nem illik bele az ázsiai gyűjteménybe, aztán kiderült, hogy valójában Észak-Afrikából származik. 
Egy kis töredékről van szó, amelynek azonban óriási a jelentősége, mivel egyike annak a három tárgynak, amely a nagy piramis belsejéből került elő – mondta a kurátor az egyetem közleménye szerint. A másik két tárgy – egy golyó és egy kampó – jelenleg a British Museumban található.
A fadarabot 1946-ban adományozták az Aberdeeni Egyetemnek, ahonnan azonban hamar eltűnt. Waynmann Dixon brit vasútmérnök a Kheopsz-piramis addig ismeretlen kamráinak felfedezése közben bukkant az építőeszközre. A tárgy az egyetemen egykori hallgatója, később Egyiptomban Dixonnal összebarátkozó James Grant közvetítésére kerülhetett Skóciába.

Magyar klímakutatókat díjazott Chile

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 14:37

Fotó: Facebook/Heiling Zsolt
Nagy Balázs és Heiling Zsolt 2010 óta a Föld legmagasabb szunnyadó tűzhányóján dolgozik az Atacama-sivatagban.
A klímakutatásban végzett felfedező és feltáró munkáját díjazta Nagy Balázst és Heiling Zsoltot a chilei külügyminisztérium. A Magellán-szoros felfedezésének 500. évfordulója alkalmából alapított elismerést Camilo Sanhueza, Chile magyarországi nagykövete december 15-én, Budapesten adta át a magyar kutatóknak – közölte a Földgömb Alapítvány.     
A portugál felfedező, Ferdinand Magellan expedíciója 500 évvel ezelőtt, november 1-én fedezte fel a később a nevét megkapó tengeri átjárót. Chile külügyminisztériuma a kerek évforduló alkalmából alapított díjat, amellyel a Magellán szellemiségét magukénak valló kutatók, felfedezők munkáját szeretné elismerni.
Nagy Balázs és Heiling Zsolt 2010-ben indította el a Magyar Száraz-Andok Klímamonitoring Programot Chilében az Atacama-sivatagban, a Föld legmagasabb szunnyadó tűzhányóján. A 6893 méterre emelkedő vulkán a legmagasabb beműszerezett hegy a világon. Szélsőséges időjárásának köszönhetően kiváló indikátorhelyszín a klímaváltozás folyamatainak vizsgálatához – olvasható a közleményben.
A kutatók a felszínalatti örökfagy változásának dinamikáját, fogyását monitorozzák az elmúlt évtized során összegyűlt milliónyi adat segítségével. A helyszín számos más tudományág számára is meglepetéseket tartogat, mikrobiológusok, planetológusok, meteorológusok, hidrogeológusok tucatjai kapcsolódtak be eddig a kutatási programba. „Az eredmények rendkívül fontosak a helyi közösségeknek, hiszen a Föld legszárazabb területén ezek a fagyott óriások a vízbázist jelentik az alacsonyabban fekvő települések számára” – írták.
A kutatás nem csak Chile számára jelentős, a klímaváltozás megértéséhez olyan helyszíneken kell a helyi folyamatokat leírni, monitorozni, amelyek érzékenyen reagálnak a Földön zajló folyamatokra. Az elmúlt évtizedben a tudósok által a hegyóriáson 5000 méter felett mért hőmérsékletemelkedés igen jelentős: átlagosan eléri a 1,5 Celsius-fokot. A közlemény szerint a kutatók már egész Chilére kiterjesztve építik klímamonitoring hálózatukat PermaChile+ néven az Atacama-sivatagtól Patagóniáig.

Az új-zélandi miniszterelnök is szerepel a tudományt leginkább befolyásolók listáján

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.16. 13:12
Jacinda Ardern
Fotó: MARK MITCHELL / AFP
A Nature című brit folyóirat szerkesztői - nem meglepő módon - a koronavírus elleni küzdelem szereplőit tartják idén a tudomány legjelentősebb résztvevőinek.
„A Nature 10 nem egy díj vagy rangsor, a szerkesztők azért állították össze, hogy ráirányítsák a figyelmet a tudomány kulcseseményeire az azokban részt vevők által” – olvasható a tudományos folyóirat honlapján. 
„Egy olyan évben, amikor a koronavírus-járvány a bolygó minden részét érintette, a Nature kiválasztotta emberek egy csoportját szerte a világból, akik részesei voltak a tudomány legnagyobb eseményeinek 2020-ban” – közölte Rich Monastersky főszerkesztő.
A tíz személy között van Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, aki ösztökélte a nemzeteket az új típusú koronavírus elleni harcra, miközben intenzíven bírálta a világszervezetet a válság kezelését illetően, Anthony Fauci, az amerikai allergológiai és fertőző betegségek országos intézetének (NIAID) igazgatója, az amerikai kormány járványügyi tanácsadója volt az, aki megbízható információkkal látta el az amerikai lakosságot a koronavírus-járvány közepette. A koronavírus elleni harcban játszott aktív szerepük miatt a listán szerepelnek még Gonzalo Moratorio uruguayi virológus, Kathrin Jansen, a Pfizer oltóanyag fejlesztőrészlegének vezetője, Li Lan-jün kínai járványügyi szakember, Csang Jong-csen kínai genetikus valamint Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz
Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
A Nature az év legfontosabb előrelépései közé sorolja a dengue-láz feltartóztatását célzó terepkísérletek eredményeit: baktériummal fertőzött szúnyogok bevetése több mint 70 százalékkal csökkentette a dengue-lázas esetek számát. Adi Utarini indonéz kutató vezető szerepet játszott ezen terepkísérletekben. A 10-es listán szerepel Verena Mohaupt, az eddigi legnagyobb és legösszetettebb északi-sarkvidéki kutatóexpedíció, a MOSAiC logisztikai vezetője és a sötétanyagot kutató Chanda Prescod-Weinstein amerikai kozmológus is.