Véletlenül, egy szivardobozban találtak meg Skóciában egy elkallódott ötezer éves fadarabot, amelyet a gízai nagy piramis építésénél használtak munkaeszközként. A három darabból álló tárgyegyüttes egyik tagját Waynmann Dixon vasútmérnök fedezte fel 1872-ben az úgynevezett királynői kamrában. Az Aberdeeni Egyetem szerint az immár darabokra szétesett, cédrusfából készült eszközt i.e. 3341 és 3094 között használták a piramis építésénél.
A régóta elveszettnek hitt fadarabra az egyetem egyiptomi származású munkatársa lett figyelmes az intézmény gyűjteménye ázsiai részének átvizsgálása közben. Abeer Eladanynak feltűnt, hogy a lelet sorozatszáma nem illik bele az ázsiai gyűjteménybe, aztán kiderült, hogy valójában Észak-Afrikából származik.

Egy kis töredékről van szó, amelynek azonban óriási a jelentősége, mivel egyike annak a három tárgynak, amely a nagy piramis belsejéből került elő – mondta a kurátor az egyetem közleménye szerint. A másik két tárgy – egy golyó és egy kampó – jelenleg a British Museumban található.
A fadarabot 1946-ban adományozták az Aberdeeni Egyetemnek, ahonnan azonban hamar eltűnt.
Waynmann Dixon brit vasútmérnök a Kheopsz-piramis addig ismeretlen kamráinak felfedezése közben bukkant az építőeszközre. A tárgy az egyetemen egykori hallgatója, később Egyiptomban Dixonnal összebarátkozó James Grant közvetítésére kerülhetett Skóciába.