munkanélküliség;válság;megtakarítás;lakosság;

Illusztráció

- Alig van tartaléka a lakosság kétharmadának

A nők 41 százaléka, a férfiak 30 százaléka legfeljebb egy hónapig bírná bevétel nélkül.

A hazai 30-59 éves lakosság 26 százaléka maximum 3 hónapot, 36 százalékuk pedig csak 1 hónapot tudna átvészelni a meglévő forrásaiból, rendszeres bevétel nélkül – derül ki a K&H Bank felmérésből. Ugyanakkor a megkérdezettek 8 százaléka 1-2 évre szükséges anyagi háttérrel rendelkezik, ha elapadnának a havi források, 5 százalékuk pedig azt mondta, akár több mint 2 évig is képes lenne bevétel nélkül megélni. Így átlagosan magyarok hét hónapra elegendő megtakarítással rendelkeznek, de mint látható, a megtakarítások többségével a társadalom egy szűk rétege rendelkezik.

A nemek között is jelentős egyenlőtlenségeket tárt fel a bank felmérése: a nők 41 százaléka, a férfiak 30 százaléka legfeljebb egy hónapig bírná bevétel nélkül. A keleti országrészben a háztartások 43 százaléka tartozik a legkiszolgáltatottabb kategóriába, nyugaton és a középső országrészben csak 31-32 százalékos az arányuk, míg a fővárosban csupán 25 százalékos. A megtakarítási hajlandóságra vonatkozó eredmény beszédes: azok, akik hisznek a hosszabb távú pénzügyi tervezésben, megtakarításokban, 2 hónappal hosszabb időre, 7 hónapra elegendő spórolt pénzzel rendelkeznek, mint azok, akik nem, csupán 5 hónapra futja a tartalékokból.

Az összképet rontja az idén tavasszal Magyarországon is megjelent koronavírus-járvány, hiszen ez sokak helyzetén rontott. A hivatalos KSH-adatok szerint a munkanélküliségi ráta a május-júliusi három hónapos időszakban átlagosan 4,8 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 3,4 százalékkal. A kutatás szerint azok közül, akiknek a járvány miatt megszűnt az állása, 79 százalék maximum 3 hónapig tudna megélni a tartalékéiból.

A kutatásból egyértelműen kiderül, hogy jelentős azoknak az aránya, akik nagyon rövid időre elegendő tartalékkal rendelkeznek. Éppen ezért lényeges, hogy az érintettek minél előbb kezdjék el a takarékoskodást, így stabilabb háttérrel várhatják a hirtelen jött változásokat - mondta Zobor Zsuzsa, a K&H alapok kezelőjének vezetője. A megtakarítással rendelkező magyarok többsége – 52 százaléka – konkrét cél nélkül takarít meg. Lakásfelújításra 26 százalékuk tesz félre, 16 százalékuk pedig egészségügyi kiadásokra tartalékol.  

Magyarország az EU harmadik legszegényebb országa Az Eurostat felmérése szerint a háztartások életszínvonalát tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban  Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Magyarország a tényleges fogyasztásban 2019-ben 67 százalékon állt, ami egy százalékponttal jobb az előző évhez képest, de még így is az EU harmadik leggyengébb adata, vagyis átlagot tekintve hazánk az EU harmadik legszegényebb országa, csak a horvát és a bolgár háztartások fogyasztása volt alacsonyabb. A román mutató tavaly az uniós átlag 79 százalékán állt, öt hellyel megelőzve bennünket.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Münchenben tárgyalva tudta meg a hírt, s azonnal meg is osztotta.