Előfizetés

Nyílt levelet írtak az SZFE hallgatói

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.17. 17:07

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Követeléseikben többek közt azt kérik, a kuratórium állítsa vissza a Neptun rendszerhez való hozzáférést, az SZFE Szenátusának 2020. augusztus 1-jén fennálló jogköreit és garantálja azok sérthetetlenségét határozatlan időre.
Az SZFE oktatói és dolgozói október elsején kezdték sztrájkjukat az egyetemi autonómia visszaszerzéséért. Mint írják, sztrájkköveteléseiket a Fővárosi Törvényszék háromszor is jogszerűnek találta. Sztrájkköveteléseink a következők:   1. Felszólítjuk az Alapítvány Kuratóriumát, hogy fejezze be a károkozást, a hallgatói szerződések megsértését! Ennek érdekében követeljük, hogy állítsák vissza az oktatók elektronikus oktatási, vizsgáztatási és adminisztrációs felületekhez (a Neptun rendszerhez) való hozzáférését. 2. A fenntartó állítsa vissza az SZFE Szenátusának 2020. augusztus 1-jén fennálló jogköreit – különös tekintettel a munkáltató munkaszervezetének kialakítására és az Mt. 20. § (1) bek. szerinti munkáltatói jogkör gyakorlás rendjének meghatározására – valamint garantálja jogköreinek sérthetetlenségét határozatlan időre. 3. A fenntartó garantálja, hogy az oktatásban és a művészi alkotómunkában szereplő kérdéseket, továbbá az oktatásban és művészi alkotómunkában alkalmazott módszereket az SZFE Szenátusa (illetve az SZFE annak adott szakmai egysége, illetve az oktató) határozhassa meg. 4. A fenntartó garantálja, hogy belső szervezeti és működési rendjét az SZFE Szenátusa saját maga alakíthassa ki (pl. oktatási vagy alkotó egységek létrehozása – átalakítása, megszüntetése – és SZMSZ megalkotása). 5. A fenntartó garantálja, hogy az intézetvezetőket, osztályvezetőket az SZFE Szenátusa saját maga választhassa meg, illetve a rektor kinevezését megelőzően a pályázati kiírást meghatározhassa, valamint a beérkezett pályázatokat megismerhesse és jelöltet állíthasson, mindezt átlátható és demokratikus eljárásban, pályázatban előre meghatározott szempontok alapján. 6. A fenntartó garantálja, hogy a 2021-es költségvetési évre legalább olyan mértékű pénzbeli forrásokat biztosít az SZFE számára, mint amelyek a 2020-as költségvetési évben rendelkezésre álltak. 7. A fenntartó garantálja, hogy az SZFE Szenátusa önállóan állíthassa össze és nyújthassa be a fenntartónak az SZFE éves költségvetési tervét.  Mint írják, az oktatási jogok biztosának megküldött panaszukat az ombudsman hivatala befogadta, alaposan megvizsgálta, majd jelentésében arra jutott, hogy a sztrájkköveteléseik alapját képező egyetemi autonómia súlyosan sérült egyetemükön, amikor a félévet a kuratórium felfüggesztette. "Ebből is következik, hogy az autonómiát garantálni kell az Alaptörvénnyel, az Nftv-vel., és - nem utolsó sorban - az európai felsőoktatási irányelvekkel összhangban." Felhívják a figyelmet, hogy mindezek ellenére érdemi tárgyalásokat a sztrájkbizottsággal mind a mai napig nem kezdett sem a munkáltató, sem az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma. Ezért az SZFE polgáraiként mi - hallgatók, oktatók, dolgozók - együttesen szólítjuk fel önöket arra, hogy a sztrájkbizottsággal azonnal kezdjék meg az érdemi tárgyalásokat! Ne bújjanak ki a felelősség alól! Ne féljenek vállalni korábbi tetteik következményeit! Amennyiben a párbeszéd elkötelezett híveiként kívánnak a közvélemény szemében feltűnni, úgy ne akadályozzák a dialógust, hanem vegyenek részt benne! Üljenek végre tárgyalóasztalhoz a tárgyalásra készen álló sztrájkbizottsággal!  

Kultúra a karanténban

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.12.17. 11:30

Fotó: LENGYEL INTÉZET
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk.

Fekete csütörtök Lengyelországban

A budapesti Lengyel Intézet a számos díjat nyert Fekete csütörtök. Janek Wiśniewski elesett című filmdráma vetítésével emlékezik meg az ötven évvel ezelőtti, 1970 decemberében zajló lengyel tengermelléki tüntetések tragikus eseményeiről. Lengyelországban 1970 december elején a növekvő gazdasági problémák miatt a pártvezetés a lakosságot sújtó, a mindennapi termékekre vonatkozó, titokban előkészített áremelést jelentett be. Sztrájkok és utcai demonstrációk kezdődtek a tengermelléken, melyeket a kommunista karhatalmi vezetés erői erőszakkal vertek szét. A vetített film, Antoni Krauze alkotása a gdyniai tüntetés drámai eseményeinek nagyvonalú, látványos és hiteles rekonstrukciója, egy hajógyári munkás és családja történetén keresztül. Az online vetítés ingyenes. A Lengyel Intézet YouTube-oldalán, 20.00

Fiktív életutak

Nincs olyan ember, aki ne játszana el a gondolattal, mi lett volna belőle, ha valami vagy ha minden másképpen alakul az életében. A Second Life avagy Kétéletem című előadás alkotói ezúttal ezt a játékot veszik komolyan és ezen keresztül vallanak magukról, tévedéseikről és vágyaikról. Dömötör András rendezésében öt fiktív élettörténet jelenik meg, és ezekben találkoznak egymással az alkotók valós vagy elképzelt alteregói. Jegyvásárlás: szinhaztv.com oldalon, 19.00

Emlékek a kávéházból

A Kávéházak a zsidó negyedben című előadásból megtudhatjuk, hogy mitől voltak különlegesek a régi Budapest kávéházai, és hogy mivé lett mára az utóbbi kultúra. A kérdésekre a válaszokat Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész adja meg, az előadásról készült videó a premier után bármikor megtekinthető a Csányi5 Facebook oldalán.   Csányi5 Facebook-oldala, 18.00

Makkai, az elfeledett gondolkodó

P. Szabó Dénes
Publikálás dátuma
2020.12.17. 11:00

A mának is tanulságos gondolatokat fogalmazott meg a politika működéséről és kultúrájáról Makkai János politológus (1905-1994) a két világháború között, akinek azonban az elmúlt évtizedekben feledésbe merült a munkássága. Egy online konferencia keretében így a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete és a Méltányosság Politikaelemző Központ megkísérelte felidézni a politikai pszichológus-politikus életművét, és megtalálni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek a jelen számára is lényeggel bírhatnak.
A bevezetőben Paár Ádám történész elmondta, hogy Makkai János szinte az egész huszadik századot végigélte, így nem retorikai túlzás azt állítani, hogy az összes Magyarországon történt rendszerváltást is. Noha írásai kivált a politikai pszichológia témakörében jelentősek, a politikai szociológia területén is megkerülhetetlen az 1942-es Urambátyám országa című legismertebb művével, amelyben a középosztály társadalmi viselkedését írta le. A konferencián az előadók azonban Makkai 1943-as fő művére, a Politika-isten rabságában című könyvre helyezték a hangsúlyt, melynek egyik központi fogalma a politikai hiedelem volt. Csizmadia Ervin politológus szerint az utóbbi fogalom kapcsán Makkai a korát megelőzve mutatott rá, hogy a politikában nem az értelem, hanem az érzelmek folyamatos váltakozása játssza a lényegi szerepet, miközben a hatalmi harcok során nem is érdekcsoportok, hanem hiedelemcsoportok küzdenek egymással, melyek szentül hisznek a saját igazságukban, és azokért akár a radikálitáshoz is folyamodnak. Fazekas Csaba történész előadásában a hiedelem gondolatát Makkai forradalom-értelmezésében vizsgálta, kiemelve, hogy a szerző a forradalomra olyan jelenségként tekintett, amely során a hiedelmek fokozatosan változnak meg, így az emberek viselkedése akár szélsőségessé is válhat. Pók Attila történész a politikai hiedelem gyermekbetegségeit emelte ki, melyek az ember pszichéjében az érzelmek túltengését és az értelem alulfejlettségét eredményezhetik, mely végül mások alulértékeléséhez és az abszolút ellenség megteremtéséhez vezethetnek. Zárásként Csepeli György szociálpszichológus Makkai mai jelentőségét méltatta, jelezve, hogy a politikai gondolkodó az írásaiban beletalál a korunk életérzésébe, mely leginkább az irracionalizmus kifejezéssel írható le. Az emberek viselkedése ugyanis tömeg szintjén könnyen válhat észszerűtlenné, melyet a kutató szerint felerősít, hogy napjaikat iszonyatos bizonytalanságban éljük meg. Minderre a gyógyír a hit lehet, és a Makkai által leírt politikai hiedelem, amely azonban könnyen vezethet a társadalom szétszakadásához és az ellenfél démonizálásához.