Képlékeny oltási terv: kiderült, kik élveznek elsőbbséget

A 60 évesnél idősebbek, a társbetegségekkel élők és a kulcsfontosságú közszolgáltatók dolgozói élveznek elsőbbséget itthon – ez áll legalábbis az európai járványvédelmi központ adatbázisában.

„Jelenleg arról várok tájékoztatást, hogy mint első vonalban dolgozó orvos engem mikor oltanak. Nem regisztráltam, arról ugyanis nem esett szó, hogy ez az orvosok esetében szükséges-e” – mondta Póta György, házi gyermekorvos. Esete jelzi: nem zökkenőmentes a felkészülés a tömeges oltásokra. Márpedig Orbán Viktor kormányfő pénteki bejelentése szerint hamarosan 35 ezer embernek elég vakcina érkezik, így december 27-én vagy 28-án – elsőként az egészségügyi dolgozók körében – elkezdhetik az oltást. A kormányfő egy nappal azután beszélt erről, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette: ha az Európai Gyógyszerügynökség december 21-én engedélyezi a Pfizer-vakcinát, akkor a tagországok december 27-től kezdhetik az oltást.

A hazai felkészülés ellentmondásokkal terhelt. A kormány – a nyilvánosság előtt ismeretlen – oltási tervre hivatkozva azt közölte, hogy először az egészségügyben dolgozókat, majd a krónikus betegeket, időseket oltják be. Részleteket itthon nem közöltek, ám egy európai adatbázis szerint kor alapján a hatvan felettiek élveznek majd előnyt. A kormányfő szerint a tömeges oltások sorrendjét befolyásolja majd a vakcinaregisztráció, de az állami portál ennek ellenkezőjét állítja. Pedig bizonytalanságnak nincs helye: novemberben húsz éves halálozási csúcs dőlt meg.

Orbán Viktor tegnap azt mondta az oltási sorrendről: „A regisztrációnak lesz jelentősége, mert amikor tömegesen elérhetővé válik a vakcina, a regisztráció szerint fognak haladni.” Csakhogy a vakcináért jelentkezők regisztrációját fogadó állami honlapon még tegnap is az állt: „Az oltás sorrendjét nem a jelentkezés időpontja, hanem a veszélyeztetettség mértéke határozza majd meg.”

Szakértők szerint elfogadhatatlan lenne, ha a jelentkezési sorrend és nem a veszélyeztetettség számítana annak meghatározásában, hogy ki, mikor kapja meg az oltást. Ráadásul még az is kérdéses, hogy a regisztrálókat transzparens módon sorrendbe állították-e. A regisztrálók között van ugyanis olyan, aki nem csak sorszámot, sokáig még csak visszajelzést sem kapott jelentkezéséről. Nem segíti a tisztánlátást, hogy Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa a köztévének pénteken azt mondta: Magyarország előreláthatólag a WHO oltási rendjét alkalmazza majd. A főorvos bizonytalansága azért különös, mert a kormányfő már november végén tényként közölte, hogy „az oltási terveket hetekkel ezelőtt” kidolgozták. A WHO oltási rendje egyébként világosan leírja: az egészségügyi dolgozók után az idősotthonok lakóit és a krónikus betegeket oltják. Ez esetben viszont kérdéses, hogy honnan tudják majd, ki a krónikus beteg. Nem véletlenül nyilatkozta lapunknak korábban Falus Ferenc egykori tisztifőorvos azt, hogy ha valahol, akkor a háziorvosoknál kellene jelentkezni az oltásra, sehol máshol, onnan kellene összegyűjteni az igényeket.

A kormányzat az oltásnál elsőbbséget élvezők körét kor alapján nem határozta meg pontosan, csak annyit közölt, hogy az idősebbek kerülhetnek sorra előbb. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatbázisában viszont pontosabb adatot is találni: e szerint a kormány ígérete szerint a 60 évesnél idősebbek élveznek majd elsőbbséget Magyarországon. Az uniós tagországok többsége kor alapján a 65 felettieket sorolja előre.

A sok bizonytalanság között az biztos: 25 kórházban oltják majd az egészségügyi dolgozókat. Minden megyében lesz erre a célra kijelölt oltópont, ahol a vakcina tárolására a hűtési feltételek adottak. A kijelölt oltópontok: Budapesten a Honvédkórház, a Dél-pesti Centrumkórház, a Szent János és a Szent Imre Kórház, a Korányi Pulmonológiai Intézet és a SOTE, vidéken a megyei központi kórházak, Pest megyében pedig a Flór Ferenc Kórház. A miniszterelnök tegnapi közlése szerint első körben 35 ezer embernek elégséges mennyiség érkezik Magyarországra, de azt nem tudni, hogy milyen távon látják biztosan a vakcina utánpótlást.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a vakcina beadása nem különbözik más oltásokétól, egyedül a Pfizer-készítmény szállítása, tárolása okozhat bonyodalmakat, hiszen azt mínusz 70 fokon kell tartani. Falus András immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerint azonban ezzel nem lesz gond, ugyanis nagyon sok alkalmas hűtőkamra van az országban. A Pfizer egyébként azt állítja, hogy a vakcinája mínusz 70 fokon hat hónapon keresztül eltartható és miután kiolvadt öt napig egy sima hűtőszekrényben is eláll.

Falus András felhívta a figyelmet, hogy az Európai Gyógyszerügynökség – amely a jövő héten dönt a Pfizer-Biontech oltóanyagáról – januárban határoz arról, javasolja-e a Moderna nevű készítmény engedélyezését. Utóbbi nagy előnye, hogy nem kell extrém hidegben tárolni. „Az orosz és az eddig szóba került kínai vakcina esetében egyelőre nincs engedély, így most a Pfizer és a Moderna az a két oltóanyag, amiről érdemes beszélni, de biztos, hogy a következő hónapokban több más vakcinát is fognak még engedélyezni” – mondta Falus András. Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta az ATV-nek pénteken, hogy ha az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet biztonságosnak tartja a kínai vakcinát, akkor rövid időn belül onnan is érkezik egy jelentős szállítmány. Arról viszont nem beszélt, és a kormányzat lapunk kérdésére sem közölte, hogy mikorra várható döntés a kínai készítményről.