Előfizetés

„A Fidesznek van oka az aggodalomra”

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.12.21. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormánypárt nem dolgozta ki megfelelően a járvány kommunikációját, például azt, hogy a halálozások számához kell mérni a védekezés eredményességét - mondta Török Gábor politológus.
Ötödik hónapja esik a fogyasztói bizalmi index, márpedig az ön egyik gondolatmenete szerint ez együtt mozog az aktuális kormány újraválasztási esélyeivel. Több közvélemény-kutató cég ráadásul már a Fidesz hibahatáron túli népszerűség csökkenését mérte. Kezdhet aggódni Orbán Viktor?
Az finom kifejezés, hogy kezdhet, a Fidesznek már most is van oka az aggodalomra. A fogyasztói bizalmi indexről annyit, hogy a kormányok megítélése az elmúlt évtizedben jellemzően az emberek szubjektív gazdasági helyzetmegítélésével mozgott együtt. Ez nyilván most lefelé tendál, a kérdés, hogy ezért a kormányt hibáztatják az emberek, vagy külső okoknak, elsősorban a világjárványnak tudják be. Most tehát nem ennyire egyértelmű az összefüggés. Az egységesülő ellenzék miatt az már biztos, hogy a 2022-es választás teljesen más lesz, mint az előző három. A járványkezelés utólagos megítélése még változhat tavasszal, Orbán Viktor viszont már eddig is számos hangzatos kijelentést tett a pandémiával kapcsolatban. Ezek a mondatok most visszaütnek? Most ennél vannak nagyobb gondok is, de az biztos, hogy a járvány kommunikációja - például az, hogy a halálozások számához kell mérni a védekezés eredményességét - nem volt jól kigondolva. Ez túlzott magabiztosságból ered vagy abból, hogy a Fidesz nem érzékeli megfelelően a valóságot? Az előbbire számos jel van a Fideszben, de az is igaz, hogy tíz év kormányzás után egyre nehezebb a valódi hétköznapokat érzékelni, erősödik az elefántcsonttorony-effektus. A kormánypárt mindig akkor tudott jól kommunikálni, amikor magát az ügyet is jól kézben tudta tartani – legyen szó a rezsiről, Brüsszelről, a migránsokról. A vírus nem egy ilyen ellenfél, a korábbi technikák pedig láthatóan nem sikeresek. Ráadásul egysíkúvá, kiszámíthatóvá is vált a Fidesz kommunikációja, ez még a saját táborában is okoz egyfajta unalmat, közönyt. Mintha az utóbbi időben szaporodnának azok az esetek, amelyeket nem nagyon tud kézben tartani a Fidesz: ilyen a Szájer-botrány vagy Deutsch Tamás néppárti frakcióból való kizárási ügye. Ezek nem voltak jellemzőek korábban. Valóban, a Fidesz mintha nem tudná irányítani a politikai napirendet, sokszor csak elszenvedi az ügyeket. Ennek a legfőbb oka, hogy a járvánnyal megváltozott a tematikai tér, és hiába volt a Fidesznek terve korábban arra, milyen ügyeket építsen fel, ezeket leradírozta a vírus. Ez azonban megváltozhat, ha a következő évben a járványkezelés győzelmet hoz a kormánynak, és lesz elég idejük, valamint terük arra, hogy elővegyék a korábbi terveket.

A Szájer-botrányt jól kezelte a Fidesz?
Az ügy hatása brutális volt. Akkorát ütött a nyilvánosságban, olyan mértékben jutott el a kormánypárti választókhoz is, hogy itt csak kármentésről lehetett szó. Ebből a szemszögből nézve nem vétett bődületes kommunikációs hibát a Fidesz, személyesen mégis azt tapasztalom, hogy a párt belvilágában is nagyon mély sebeket ütött az ügy. A „genderezés” viszont láthatóan nem kerül le a napirendről. Kormánypárti források szerint erre nincs is ok, mert a felmérések szerint az emberek 90 százaléka konzervatív ezekben a kérdésekben.
Ezek kedves ügyek lehetnek a jövőben is a választóknak, a kérdés inkább az: a Fidesz mennyire tudja majd ezeket hitelesen képviselni. A Szájer-botrány után másképp csengenek ezek a szavak a Fidesz vezetőinek szájából, mint korábban. Az uniós jogállami mechanizmussal kapcsolatban sokan úgy látják, hogy Orbán Viktor nyert ugyan, de hosszabb távon elszigetelődik az európai politikában. 
Ezt tíz éve mondják már, mégsem következett be. Orbán Viktor szempontjából veszélyhelyzet állt elő az európai politikában, ezt pedig ideiglenesen sikerült elhárítania. Mindezt olyan eszközökkel tette, amelyek számára is veszélyesek. Pillanatnyilag nem került sem jobb, sem rosszabb helyzetbe. A politika egyébként nagy részben ilyen rövid távú küzdelmekből áll. Mekkora az esélye annak, hogy a ma Orbán Viktorhoz lojális állami vezetők, gazdasági szereplők egy kormányváltás után is megtartják a kötődésüket? Tény, hogy Orbán Viktor a háttérintézmények vezetőin keresztül még ellenzékbe kerülve is jelentős befolyást tudna gyakorolni, de ez a befolyás azért minden egyes hatalomtól távol töltött nappal csökkenne. Tizenkét év kormányzás után nyilván sokaknak óriási trauma lenne egy váltás. Azt feltételezem, az érintettek még egy Fidesz-vereség esetén is úgy gondolnák 2022-ben, hogy ez csak átmeneti állapot lesz, és legkésőbb 2026-ban, de inkább már korábban hatalomra kerül a párt, mert az ellenzéki koalíció nem lehet életképes. Vagyis továbbra is lojálisak maradnának, de ha az új koalíció szilárdan a helyén maradna, akkor ez is változhatna. Az ellenzék számára a közös lista kialakítása és a közös jelöltek megtalálása csak az első és a legkönnyebb akadályt jelenti. A legfontosabb az lehet majd, hogy ezek a pártok bebizonyítsák: tartósan képesek kormányozni. 
Milyen szerep juthat Gyurcsány Ferencnek az ellenzéki együttműködésben? 

A volt kormányfő nyilván az ellenzéki együttműködés szürke eminenciása akar lenni és egyáltalán nem zavarja az sem, hogy a kormánykommunikáció úgy állítja be: ő mozgatja a szálakat az ellenzéki térfélen. Úgy alakulnak a dolgok, ahogyan szeretné: a Demokratikus Koalíció egyre inkább az ellenzék vezető politikai ereje, még a Momentum támogatottsága sem látszik emelkedni, a többi pártról nem is szólva. A fokozatos integráció is a kezére játszik. Az biztos, hogy akár nyer-, akár veszít az ellenzék 2022-ben, fontos szereplő marad és ezzel mindenkinek számolnia kell a politika világában, de például az üzleti élet szereplői között is. Talán lehetett volna másképp, de a helyzet most az, hogy Gyurcsány Ferenc rehabilitációja nélkül jelenleg nincs esélye a kormányváltásnak, ezt egyértelműen ki lehet jelenteni. Karácsony Gergelynek mekkora a mozgástere ebben a helyzetben, ha titokban miniszterelnök-jelölti ambíciói vannak? A kérdés ma már az, hogy lesz-e Gyurcsány Ferencnek jelentős ellensúlya az ellenzéki térfélen. Ebben azoknak a politikusoknak lehet szerepük, akik nem a gyurcsányi stratégia mentén gondolkodnak: a Momentum vezetőinek elsősorban, néhány jobbikos és szocialista vezetőnek, erős polgármestereknek, valamint Karácsony Gergelynek. De ha a főpolgármester be is lép ebbe az arénába, a legtöbb, amit elérhet majd, hogy Gyurcsány Ferenccel társbérletben irányíthatja az ellenzéket. Azt sem tartom kizártnak, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztáson – bármilyen formában is valósuljon meg - lesz a DK részéről új jelölt, olyan, akivel Gyurcsány Ferenc Karácsony Gergely karakterét próbálja helyettesíteni.

Mintha ismét megjelent volna az igény arra, hogy valahogy definiáljuk az Orbán Viktor által megteremtett politikai rendszert. Körösényi András, Illés Gábor és Gyulai Attila új könyvükben a „vezérdemokrácia” kifejezést használják. Egyetért ezzel? Olvastam a könyvet, a legtöbb részével egyet is értek, magam is alkalmaztam korábban a fejedelmi kormányzás vagy a királyi udvar fogalmát, mert itt nem egy rendszerről, hanem sokkal inkább egy személyes hatalom kérdéséről beszélünk. Nincs új rendszer, csak egy példátlanul sikeres politikus, politikai vállalkozó újszerű hatalomgyakorlási technikája és tudatosan, következetesen felépített hatalomgyára. Ez természetszerűleg nem örökíthető, mert Orbán Viktor személyéhez kötődik. Rendszertanilag nem érdemes vizsgálni, sokkal izgalmasabb a konkrét személyes kapcsolatok hálóját feltárni, mert minden ezeken keresztül működik.

Kiéheztetik a városokat

Kósa András Vas András
Publikálás dátuma
2020.12.21. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormány elengedte a kisvállalkozások által fizetett iparűzési adó felét, de így kevesebb pénz jut majd bölcsődékre, óvodákra és helyi bérpótlékokra is.
Országosan nagyjából 150 milliárd forintot tesz ki a kormány döntése következtében elengedett kis- és középvállalkozások (kkv) által fizetett iparűzési adó, ennek 70 százaléka pedig a nagyvárosok költségvetéséből hiányzik majd – mondta a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere.
A kormányfő szombaton ugyanis arról beszélt - miután a a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) vezetőségével tárgyalt -, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv), valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január elsejétől a felére csökkentik. A 25 ezer fő alatti településeknek a kormány támogatást ad, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig majd egyenként tekintik át.
A lapunknak nyilatkozó polgármesterek többsége szerint a döntés veszélyezteti az elvonással sújtott városok működést is, az pedig biztos, hogy a megszorítások életszínvonal-csökkenéssel járnának. A települések ugyanis részben ebből a bevételből támogatták a területükön működő bölcsődéket, óvodákat, de ebből jutott a szemétszállításra, a világításra, a parkok ápolására, kultúrára és a különböző helyi bérpótlékokra, rendőri jelenlétre is.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint a döntés különösen azokat a városokat érinti érzékenyen, amelyek területén nem működnek nagy cégek, ilyen például Eger, Kaposvár, Szekszárd vagy Pécs. Ezen városok esetében az a kérdés, mekkora lesz az állami kompenzáció, mert az iparűzési adójuk nagy része a kkv-ból származik. A kormánypárti vezetésű Győrben, Székesfehérváron, Debrecenben vagy Nyíregyházán viszont teljesen mások az arányok, ezeken a településeken több nagyvállalat is működik. Úgy vélte, a nagy önkormányzatok még mindig nem értik a kormány politikáját: minden pénz az államé, függetlenül attól, hogy hol jelentkezik. - Legfeljebb nem lesz pénz kultúrára, sportra, nem jut támogatás a civil szervezeteknek. Bedőlni, csődöt jelenteni viszont senki sem fog, arra vigyáznak – tette hozzá.
- Majd csak a jogszabályban megjelenő részletszabályok pontos ismerete után lehet kiszámolni, hogy ez a mostani döntés mekkora bevételkiesést jelent az önkormányzatnak, azaz mekkora adókedvezményt a fehérvári vállalkozásoknak – mondta lapunknak Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere. Szerinte meghatározó lesz, hogy mit tekint majd a jogalkotó kkv-nak, azaz kikre vonatkozik ez az átmeneti időre szó adókedvezmény 2021-ben. - A sosem látott mértékű fejlesztési források mellett most valószínűleg bizonyos területeken működési támogatásra is szükség lehet, de erről a pontos szabályok ismerete nélkül nem lehet felelősen nyilatkozni – tette hozzá a városvezető.
Az iparűzési adó egy részének elengedése a kormánypárti polgármestereket is érzékenyen érinti: - Az egy dolog, hogy fejlesztés egyáltalán nem lesz jövőre, de ez a lépés ellehetetleníti a működésünket is – mondta lapunknak egy név nélkül nyilatkozó fideszes polgármester. A városvezető szerint „éppen csak kezdenek magukhoz térni a döbbenetből” a bejelentés után, de már most látszik, hogy a helyiek számára alapvető életminőség romlással járó megszorításokra kényszerülnek majd. - Eddig ingyenes volt a bölcsődei ellátás, mostantól fizetni kell érte. Önkormányzati büdzséből egészítettük ki a nálunk dolgozó egészségügyiek bérét, várhatóan ezt is el kell majd vennünk, vagyis ennek hiányában sokan felmondhatnak majd, ami akár intézménybezáráshoz is vezethet. Mi fizettük a rendőrök túlórapótlékát, ezt sem tudjuk várhatóan kigazdálkodni, kevesebb rendőr lesz majd az utcákon. Eddig évente hatszor-hétszer nyírtuk a füvet a közterületen és tettük rendbe a parkokat, most legfeljebb kétszer – sorolta a tételeket. - Emögött még a politikát sem látom, mert ez a fideszes településeken is csak általános leépülést hoz majd, inkább a pánik jelének tartom – mondta.
- Alapellátási funkciók kerülnek veszélybe, ha a kormány nem kompenzálja ígéretéhez híven legalább részben a kieső bevételeket – mondta a Népszavának Miskolc polgármestere. Veres Pál szerint a város 36 milliárd forintos költségvetéséből már így is 5,5 milliárd forint esett ki a védekezés extra költségei, az elmaradt bérleti díjak vagy a már idén is visszaeső iparűzési adóbevételek miatt. 2020-ra 12,5 milliárd forinttal számoltak ebből a közteherből, de csak 10 milliárd jött be. Veres Pál azt is elmondta, csak a tömegközlekedés fenntartására 3 milliárd forint ment az iparűzési adóból, de jelentős részben ebből finanszírozzák a bérlakás állomány fejlesztését és fenntartását, a szociális ellátást és a városüzemeltetést is. - Azt ígérték, januárban tárgyalnak majd velünk a kompenzációról, nagyon várjuk – mondta Veres Pál.
- Ha cinikus akarnék lenni, akkor megköszönném a kormánynak, hogy megkönnyítik a 2021-es költségvetésünk összeállítását, hiszen kihúzhatunk belőle minden önként vállalt feladatot – közölte megkeresésünkre Mirkóczki Ádám, Eger ellenzéki polgármestere. – Összegszerűen még nem tudjuk, mekkora kiesést jelent a városnak a bejelentés, de az iparűzési adónk döntő hányada a kkv-ból származik – mondta. Szerinte korrektebb lett volna azonnal megadni az objektív kritériumokat az egyéni elbírálásokhoz, ebben az esetben ugyanis nem merülne fel sokakban az, hogy csak politikai bosszúról van szó – tette hozzá.
Hódmezővásárhely esetében az iparűzési adó háromnegyedét kkv-k fizetik, ami azt jelenti, hogy jövőre 750 millióval kevesebb bevétellel számolhat a város. - Ez már nemcsak a fejlesztéseket nullázza le, de a működést is veszélyezteti – állította Márki-Zay Péter. – Sajnos nem hiszem, hogy a kompenzációnál az ellenzéki vezetésű települések azonos elbírálásra számíthatnak, a támogatások eddig odaítélése nem ezt mutatta.

Önkormányzati bevételek kormányzati kiadások (milliárd forint)

Önkormányzati szektor működési bevétele 2426 Iparűzési adó országosan 788 KKV-tól származó iparűzési adó országosan 300 Elvont iparűzési adó országosan 150 A KÖZELMÚLT KORMÁNYZATI KIADÁSAI Határon túli gazdasági programok 90 Budapest-Belgrád vasút 82 NER-közeli vagyonkezelő alapítványok feltőkésítése 80 Magyar honvédség fegyverbeszerzés 61 Kiemelt sportlétesítmények beruházása 39 Forrás: Népszava-gyűjtés

Elsötétítéssel tiltakoznak a Szabad Városok az önkormányzatok kifosztása ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.20. 20:29
Egy estére kihunyhatnak Budapest szimbólumainak fényei is
Fotó: Mónus Márton / MTI
Az iparűzési adó megfelezésének visszavonását követelik a polgármesterek. December 23-án este sok helyen nem lesz díszkivilágítás.
A magyar miniszterelnök a bajba jutottak megsegítése helyett kivégzi a magyar önkormányzatokat. Az iparűzési adó megfelezésének semmi köze a gazdasági válság kezeléséhez, annak csakis a Fidesz hatalmi politikájához van köze – szögezték le a Szabad Városok Szövetségének tagjai vasárnapi közleményükben. A Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-oldalán is megosztott felhívásban tiltakozásra kérik azokat a magyar önkormányzatokat, amelyek meg akarják védeni a polgáraiknak nyújtott közszolgáltatásaikat és saját cselekvőképességüket. Előzőleg már ellenzéki politikusok, polgármesterek sora és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is tiltakozását fejezte ki az újabb kormányzati megszorítások miatt.
„Közös tiltakozásra hívunk. Közösen kell fellépnünk a sötét időket idéző, sötét szándékok miatt meghozott kormánydöntés ellen. A csatlakozó önkormányzatok tiltakozásuk jeléül, a közszolgáltatások védelmében december 23-án 19 órától egy estére lekapcsolják településeiken a díszkivilágításokat”

– írták.

Eddig 38 településvezető, Budapest főpolgármestere és kerületi polgármesterek között megyei jogú városok, kisvárosok és községek polgármesterei írták alá a dokumentumot, amellyel kívánják hívni a településeinken élő polgárok figyelmét az önkormányzatok által biztosított közszolgáltatások fontosságára.
„Nyomatékosítani kívánjuk követelésünket, hogy a kormány vonja vissza az iparűzési adó megfelezéséről szóló, az önkormányzatok kivégzését jelentő döntését”

– szögezték le.

Mint kifejtették, az iparűzési adóból származó bevételből az önkormányzatok szerte az országban a mindenkinek járó közszolgáltatásokat biztosítják, a helyi tömegközlekedést, a szemétszállítást, utak karbantartását, közvilágítást, zöldfelületek kezelését, ebből fizetnek szociális támogatásokat, finanszíroznak színházakat, kulturális és sporttevékenységet. Figyelmeztettek is:
„Ezen feladatok ellátása a miniszterelnök döntése miatt veszélybe került. A 25 ezer főnél nagyobb településeknek ígért egyedi kompenzációt Orbán Viktor kénye-kedve szerint, politikai alapon fogja osztani a kormány.”