Mélyebben kell a zsebbe nyúlni idén a karácsonyi vacsorához

Az elmúlt hónapokban az élelmiszerek drágultak a leggyorsabban.

Az idén 5-8 százalékkal is többet kell fizetni a karácsonyi ünnepi asztalra kerülő ételek hozzávalóiért. A hagyományos halételek mellé az utóbbi időben felkerült a pulyka is, a töltött káposzta pedig tartja népszerűségét. Az ebéd vagy vacsora után elengedhetetlen a bejgli: a mákos és a diós mellett egyre elterjedtebb a gesztenyés változat is. A legnépszerűbb karácsonyi halétel továbbra is halászlé, amelynek hozzávalói a KSH adatai szerint átlagosan 4,5 százalékkal drágultak január óta. A pontyszelet kilója 2 ezer, a harcsaszelet 5 ezer forintnál kezdődik, a fogas és a süllő is hasonló árkategóriába tartozik. Az afrikai harcsa 3000-3500, a busa már 900 forintért is kapható a piacokon. A hal ez alapján nem tartozik éppen az olcsó húsok közé, de az árban benne van a 2-3 éves nevelési idő és a termelési költségek. A szakemberek szerint a magasabb árért foszforban, vasban és fehérjében, valamint élettanilag fontos mikroelemekben gazdag élelmiszert kap a vásárló.

A hazai éves átlagos halfogyasztás ugyanakkor alig éri el a 6,7 kilót, ennek nagyjából harmadát ráadásul karácsonykor eszik meg a magyarok. Az elfogyasztott halmennyiség mintegy fele, 15-16 ezer tonna származik a 24 ezer hektár vízfelülettel rendelkező halgazdaságokból - ebbe beleszámít a horgászok zsákmánya is. A népszerűségi listát továbbra is a ponty vezeti, nem véletlen, hogy a halgazdaságokban nevelt halak 81 százalékát ez a faj adja. Mögötte az amur, a busa „úszik”, majd a harcsa, az apróhalak, végül a süllő, pisztráng következik.

A töltött káposztába való sertéshús a tavalyinál 3,5, a rizs 6,5 százalékkal lett drágább. Némi öröm az ürömben, hogy a karácsonykor is egyre népszerűbb pulykamell- és felsőcombfilé ára viszont csökkent. A vendéglátás és idegenforgalom koronavírus-járvány miatti bedőlése következtében jelentős készletek halmozódtak föl itthon és Európában is, ami a kínálat növekedésével, így az árak mérséklődésével járt. A kereskedők átlagosan 10-12 százalékkal alacsonyabb áron vették át a pulykát. A kiskereskedelemben a pulykamellfilé kilója így jelenleg 1300-1500, míg a felsőcombfilé 1100-1300 forintba kerül.

Az árakat az is kordában tartja, hogy - főleg Lengyelországból - hatalmas mennyiségben érkezik csirke- és pulykamellfilé a magyar piacra. Így a 10 százalékkal megnövekedett karácsonyi kereslet sem tornázza feljebb az árakat, ami jó hír a vevőnek, rossz hír a termelőknek – mondta lapunknak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Az import elsősorban a nagy élelmiszerláncoknál landol, de néhány hazai nagykereskedő is csipeget belőle. A hagyományos piacokon is minden bizonnyal jelen van az import pulykahús, de a vevő ezt nem tudhatja, hiszen az eredetjelző zászlócskák használata csak a nagyobb üzletekben kötelező. A magyarok egyébként évente átlagosan 4 kiló pulyka húst fogyasztanak.

Édességből karácsonykor várhatóan több fogy majd, mint húsvétkor. Tavasszal ugyanis a járvány miatt jelentős volt a csokifigurák iránti keresletcsökkenés. A kereskedők még Mikulásra is 10 százalékkal kisebb mennyiséget rendeltek a szezonális termékekből, de most valamivel kedvezőbbek az előjelek, ugyanakkor mindenki óvatos – mondta érdeklődésünkre Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. A szaloncukrok közül továbbra a zselés a legkelendőbb, ez adja a piac 60 százalékát, de egyre szélesebb a választék. Egyre népszerűbbek a piacon a kézműves cukrászatok szaloncukrai is. A különleges, egyedi igényeket is kielégítő - például cukormentes -termékek kilónként 6-10 ezer forintos áron kaphatók, de erre is van kereslet. A hungarikumnak számító karácsonyi csemegére átlagosan 2 ezer forintot költenek a magyar családok.

Bejglit a magyarok 80 százaléka fogyaszt karácsonykor. Az idén ennek egyik legfőbb hozzávalója, a dió is jócskán drágult. A gyenge termés miatt a dió kilóját az idén ugyanis 4500 forintos átlagáron kínálják, de az egyre többször töltelékként használt gesztenyét is 2000 forintnál magasabb áron adják.