Előfizetés

Hetven kilogramm gyanús eredetű fagyasztott halat zárolt a Nébih

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.23. 16:01
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Védett kecsegét is kínáltak az eljárás alá vont halárusok. Több szalmonellás kutyaeledelt pedig maguk a forgalmazók hívtak vissza.
Egy mohácsi és egy paksi halboltban 36 darab, több mint 10 kilogramm összsúlyú, csomagolt, fagyasztott kecsegét foglaltak le, és tiltották meg árusításukat a Nébih Állami Halőri Szolgálat (ÁHSZ) halőrei – írta a hét elejei akcióról a szervezet honlapja
A forgalmazók nem rendelkeztek a dunai megjelölésű hal fogási dokumentumaival, nem tudták igazolni az eredetét. Ugyanakkor az ellenőrök számára eleve gyanússá váltak a halárusok, mert a kecsege őshonos, nem fogható, fogási tilalommal védett halfajunk.

A két halboltban további 60 kilogramm fagyasztott ponty, süllő és márna hal forgalomba hozatalát is megtiltották a szakemberek, mivel ezek eredetét sem tudták hitelt érdemlően igazolni.
Az ellenőrzött két üzlet tulajdonosával szemben eljárást indítottak, és akár 100 ezertől 500 ezer forintig terjedő halvédelmi bírságot is kiszabhatnak rájuk.

A Nébih szalmonella „jelenléte, illetve gyanúja” miatt a forgalmazók által visszahívott kutyaeledelekről is hírt adott. A Nébih kéri, hogy aki vásárolt a termékekből, az ne adja kutyájának. Az egyik a „Josera Festival” 15 kilogrammos kutyatáp, amelynek forgalmazója az Inter-Mix Kft., a másik pedig a Fressnapf-Hungária Kft. által forgalomba hozott  „200 grammos MultiFit Native csirkenyak”. Előbbi esetben a vásárlás helyén akár nyugta nélkül, a már megbontott zsákot is visszaveszik, és a vételárát visszatérítik, akárcsak az utóbbinál, ahol akár a visszavitt terméket ki is cserélik.

45 millióra büntette a versenyhivatal a DIGI-t

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.23. 12:36

Fotó: Róka László / MTI
A szolgáltató a fogyasztókat megtévesztő kampánnyal vezette piacra mobiltelefon-szolgáltatását, többek között valótlanul ígért korlátlan mobilnetet.
A GVH december 21-én zárult versenyfelügyeleti eljárása megállapította: a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. (DIGI) DIGI Mobil szolgáltatásait bevezető, 2019-ben indított "Tesztelj velünk", illetve 2020-as "Próbáld ki" kampánya tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg. A vizsgálat szerint bár a cég promóciós - többek között óriásplakát és televíziós - hirdetései hangsúlyosan kiemelték a korlátlan mobilinternet lehetőségét, a szerződések ezzel szemben a szolgáltatás forgalmi korlátozásának, illetve lassításának lehetőségét tartalmazták. Szintén megtévesztő volt, hogy a kampányok egyes reklámjai azt sugallták: az új szolgáltatás bárki számára elérhető. A konstrukciót azonban valójában csak a lefedettségi területen lakó, már DIGI/INVITEL előfizetéssel rendelkező fogyasztók, vagyis egy szűkebb kör érhette el. A távközlési cég kampányai jogsértő módon elhallgatták azt is a kezdeti időszakban, hogy a szolgáltatás keretén belül - megfelelő partneri megállapodások hiányában - még nem volt elérhető a külföldi használat (roaming) lehetősége. Ez ugyanis egy mobilszolgáltatás esetében lényeges jellemző, mely befolyásolhatja a fogyasztói döntést. A versenyhatóság a bírság kiszabásakor figyelembe vette azt is, hogy a cég még a versenyfelügyeleti eljárást megelőzően, magától, szolgáltatásai bővítésével korrigálta a megtévesztéseket, elérhetővé tette a roamingot, illetve eltörölte az adatforgalmi korlátozást - írták.

Lakásárak: már nincs hova drágulni

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.12.23. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Számos új otthonteremtési támogatást lehet majd igénybe venni 2021-ben, az ingatlanárakra azonban inkább a koronavírusjárvány következményei lesznek hatással.
Ismét kedvezményes újlakásáfát hoz a 2021-es év: az újépítésű, 150 négyzetméternél kisebb lakásokat, vagy 300 négyzetméter alatti házakat 27 százalék helyett megint 5 százalékos áfával lehet majd megvásárolni. Ezt az 5 százalékot is visszaigényelhetik januártól azok, akik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével veszik meg az adott ingatlant. A csokkal vásárolt lakások után nem kell a 4 százalékos vagyonszerzési illetéket sem megfizetni – ez a kedvezmény nem csak az új, hanem a használt lakásokra is vonatkozik. Logikusnak tűnhet az az érvelés, hogy a jövőre elérhető támogatások fokozott keresletet generálnak majd, ami ismét feljebb nyomja az ingatlanárakat, ám Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint nem így lesz. Úgy látja: a 2021-es év ingatlanpiacát alapvetően nem a csok-kedvezmények fogják meghatározni. Ezeket ugyanis a korábbi évek tapasztalatai alapján csak minden ötödik lakásvásárló tudja igénybe venni. A koronavírusjárvány ugyanakkor jelentős változásokat hozott az idén az ingatlanpiacon, és módosította a vásárlók preferenciáit is, ez pedig kihat az új évre is. A külföldi turisták eltűnése miatt például Budapest belvárosában már nem lehet kiadni a lakásokat rövidtávra, emiatt a befektetési célú vásárlások visszaestek. A korlátozások miatti bezártság, a home office-ban végzett munka terjedése felértékelte ugyanakkor a külvárosi, agglomerációs területeket, a kertes házakat, a jó infrastruktúrával rendelkező kisebb településeket. Eközben a KSH adatai szerint a második negyedévben 6,7 százalékkal csökkent a használt lakások ára. Ilyesmire az elmúlt öt évben nem volt példa, hiszen a drágulás évről-évre kétszámjegyű volt. A második negyedévi csökkenés viszont éves alapon is 3,2 százalékos ármérséklődést jelentett.  A lakásárak azonban még mindig a megfizethetőség határát súrolják, sőt, bizonyos szegmensekben gyakorlatilag azon túl vannak. A használt lakásokért kétharmadával, az újépítésűekért háromnegyedével kell többet fizetni most, mint 2015-ben. Utóbbiak ára ráadásul még most sem csökkent, az újlakások esetében 2020 első félévében 5,2 százalékos volt az éves drágulás. E területen Balogh László szerint az újévben sem várható az árak mérséklődése, a drágulás üteme azonban tovább fékeződhet. A használt lakásoknál viszont zömmel inkább árcsökkenés vagy stagnálás jöhet jövőre. A használt lakások esetében Budapest belvárosában a most 850-950 ezer forint körül mozgó négyzetméterárak a 2021-es év során 700-800 ezer forintra eshetnek vissza, a főváros egészét jellemző 650-700 ezer forintos átlagár 3-4 százalékot is csökkenhet. Balogh László azt mondja: az ingatlanárak mozgását a gazdaság teljesítőképessége, a fizetések és a munkaerőpiac alakulása is erőteljesen befolyásolja. A megyeszékhelyeken az árváltozás így főként attól függ majd, mennyire gyorsan sikerül majd az adott városnak és régiónak talpra állnia. Egyes városokat kevésbé érintett meg a koronavírus, ezekben a 200-400 ezer forint között terjedő négyzetméterárakra még 5 százalékos drágulást is hozhat az új év, míg más megyeszékhelyeken inkább a stagnálás lesz jellemző – véli a szakértő. Az egyéb városok 250-300 ezer forintos négyzetméterára is gyakorlatilag szinten maradhat, a kistelepüléseken viszont tovább folytatódhat a lendületesebb, 5-10 százalékos drágulás. Ez a felfutás a falvakban már 2019 végén elkezdődött a falusi csokkal. Ezeken a településeken ugyanakkor alacsony, 150-200 ezer forintos négyzetméteráron lehet vásárolni, így a kissé nagyobb kereslet is legfeljebb 20 ezer forintos négyzetméterár-növekedést hozhat. Az egyes településtípusok használtlakás-áraiban tehát továbbra is jelentős, háromszoros-négyszeres különbségek leszenek, ám az olló egyre inkább zárulni fog – vetíti előre Balogh László. Az újépítésű lakások piacán viszont más a helyzet. Itt árcsökkenés és drágulás irányába ható tényezők egyaránt vannak, ám Balogh László szerint valószínűbb, hogy az áremelkedés folytatódik majd, csak kissé visszafogottabban. Budapesten jelenleg 800-900 ezer, a drágább megyeszékhelyeken, Debrecenben vagy Székesfehérváron 600-650 ezer forintnál kezdődnek a négyzetméterárak. Az áfakedvezmény a 2021-es évben nem hoz majd automatikusan áresést, miután a kínálatban szereplő újépítésű lakások jelentős részét eddig is 5 százalékos áfakulccsal lehetett értékesíteni. (A korábbi, 2019 végén kivezetett kedvezményes áfát lehetett még érvényesíteni azokra az ingatlanokra, amelyeknek 2018 novemberégi volt építési engedélye). Az árakat inkább az mérsékelné, ha a beruházók fantáziáját beindítaná az áfakedvezmény, és sokkal több lakás épülne – fogalmazott Balog László. Az alacsonyabb áfa időszakát azonban megint szűkre szabta a kormány – a lakásokra 2022 végéig kell építési engedélyt szerezni és 2026 végéig kell felépíteni azokat –, a beruházóknak emiatt sietniük kell majd. A felfokozott kereslet pedig várhatóan drágulást hoz az építőanyagok és a munkaerő, végül pedig a lakások árában. A költségeket emelik a januártól életbe lépő szigorúbb energetikai előírások is. A szakértő szerint így az újépítésű lakások ára az újévben 10 százalék alatti mértékben ugyan, de tovább emelkedik majd.       

60 négyzetméter, 13 év spórolás

Országos átlagban csaknem 13, Budapesten több mint 16, Nógrád megyében viszont alig 5 évig kellene minden hónapban fizetése 30 százalékát félreraknia egy átlagbérből élő házaspár mindkét tagjának ahhoz, hogy meg tudjon vásárolni egy 60 négyzetméteres lakást. A megyénkénti különbség tehát továbbra is hatalmas, az elméleti lakáshoz jutási idő ugyanakkor országos átlagban csaknem másfél évvel csökkent – derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből. Az országos átlagos lakásár ugyanis 2020 első félévében 2019-hez képest 2,5 százalékkal csökkent, miközben az átlagjövedelem 7,4 százalékkal nőtt. Ez csaknem másfél évvel – 14-ről 12,7 évre – csökkentette az elméleti lakáshoz jutási időt. Korábban – 2014 és 2019 között – ez a mutatószám végig emelkedett, így a mostani csökkenés mindenképpen fordulót jelent, de egyelőre nehéz megjósolni, hogy milyen hosszú lesz ez az időszak – magyarázza Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Csökkenés 8 megyében és Budapesten figyelhető meg, 7 megyében viszont még tovább tart lakáshoz jutni, 4 megyében – Borsodban, Hajdú-Biharban, Nógrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében – pedig nincs változás. Az elméleti lakáshozjutási idő Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben – 0,9 évvel –, de még így is a fővárosban kell a leghosszabb ideig – 16,4 évig – megtakarítani a lakásvásárláshoz. A legnagyobb növekedés – 0,7 év – Békés megyében mutatható ki, itt az ingatlanok nagy ütemű áremelkedése miatt az elméleti lakáshoz jutási idő 8,2-ről 8,9 évre változott.  

Az eladók nagyobb lakásba költöznének

Jelentősen visszaesett a befektetői célú vásárlás Budapesten, a korábbi befektetéseiktől azonban egyelőre nem szabadulnának a tulajdonosok. A Duna House adatai szerint novemberben 28 százalékos aránnyal az első lakásvásárlók voltak a legtöbben a fővárosban. A befektetési célt csupán a vásárlók negyede jelölte meg, miközben 2019 novemberében még ezek a vásárlások tették ki az adásvételek 43 százalékát. Az eladók között viszont egyáltalán nem látszik a befektetésből vásárolt ingatlanok értékesítési szándéka, ezt mindössze 4 százalékuk jelölte meg okként. Budapesten inkább azért adják el a lakásokat, hogy nagyobba költözzenek: ez az ok kiugróan megnőtt, a vevők ötöde helyett 2020 novemberében már több mint a felük mondta ezt. Vidéken még fordított a helyzet: a befektetési célú vásárlások aránya 22-ről 27 százalékra nőtt, az első lakásvásárlásoké pedig 30-ról 23 százalékra esett vissza. Korábbi, befektetésként vett lakásukat viszont itt is csak az eladók 5 százalék értékesítette.

Januárban pöröghetnek fel az eladások

Az ingatlan-adásvételek száma 2006-ban még 220 ezer felett járt, majd 2009-ben 100 ezer alá zuhant, ezután pedig évekig mindössze 83-86 ezer lakás cserélt gazdát. 2014-től azután ismét 120 ezer körüli lakást adtak el, 2018-ra 150 ezer fölé kúszott, majd 2019-re ismét ez alá csökkent az adásvételek száma. A 2020-as év erősen indult, de a koronavírus hazai megjelenése márciusban derékba törte a lendületet. Az adásvételek száma a járvány első hullámának heteiben 40-50 százalékkal zuhant be. Őszre visszakúszott a kereslet és a forgalom is a tavalyi szintre, de októbertől megint a kivárás jellemezte a vevőket és az eladókat is a 2021-től életbe lépő lakástámogatások miatt. A Duna House becslése szerint 2020-ban a novemberi, több mint 11 ezer adásvételnek köszönhetően éves szinten már meghaladta a 121 ezres határt a tranzakciók száma, így várhatóan meglesz az év elején becsült 130 ezres forgalom. Az ingatlanközvetítő hálózat szerint a decemberi, hagyományosan enyhébb piac forgalmat a 2021-től érvénybe lépő otthonteremtési támogatások miatti várakozás gyengítheti tovább, amely viszont a szokásosnál is erősebb januári keresletnövekedést hozhat.