Előfizetés

Pirruszi győzelmek országa

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.12.29. 08:30

Fotó: ARMEND NIMANI / AFP
Koszovóban néhány hónap múlva előrehozott választást rendeznek, de tiszta belpolitikai viszonyok várhatóan az új voksolást követően sem alakulnak ki.
Donald Trump ugyan még néhány hétig az Egyesült Államok elnöke marad, de már most érzékelhető, hogy távozása a balkáni országok belpolitikáját is befolyásolja. A koszovói kormány bukása is összefüggésben áll ezzel. Múlt héten ugyanis a koszovói alkotmánybíróság úgy határozott, fel kell oszlatni a pristinai parlamentet és negyven napon belül előrehozott választást kell rendezni. Erre várt már több hónap óta Albin Kurti volt miniszterelnök, akit az Egyesült Államok nyomására váltottak le június elején a kormányfői tisztségből. Koszovó sosem a békés belpolitikájáról volt ismert, de a tavaly őszi parlamenti választás óta a köztársaságot végképp szűnni nem akaró bizonytalanság jellemzi. A 2019-ben megrendezett voksolást ugyan Albin Kurti pártja, az Önrendelkezés nyerte meg, de csak februárra sikerült megállapodni a Koszovói Demokratikus Ligával (LDK) az új kormányról. Az együttműködés nem tartott sokáig, mindössze hét héttel Albin Kurti kormányfői beiktatása után, március végén megszavazta a parlament a kabinettel szembeni bizalmatlansági indítványt, amit épp a kisebbik koalíciós partner, az LDK nyújtott be. A vita elvben azért tört ki a két párt között, mert másként vélekedtek a járványügyi  válságkezelésről, valójában azonban egészen más állt a háttérben. Az Önrendelkezés és az LDK nem értettek egyet abban, el kell-e törölni, és ha igen, milyen feltételekkel, a Szerbiából érkező árukra 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vámot. A döntést közben mégis meghozta a pristinai kabinet, és előbb a nyersanyagokra, áprilistól pedig az összes árura vonatkozóan visszavonták a vámokat. Ez azonban nem csillapította a vitát, az Egyesült Államok továbbra is bizalmatlansággal tekintett Kurtira, a Trump-adminisztráció legnagyobb koszovói szövetségese Hashim Thaci elnök lett. Utóbbi számára kapóra is jött a Kurti elleni áskálódás, hiszen pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) ellenzékbe kényszerült, Kurti megbuktatása révén azonban a PDK visszakerülhetett a hatalomba. Júniusban Thaci hathatós támogatásával buktatták meg végérvényesen Kurtit, ezután az LDK a PDK-val fogott össze. Washingtonnak azért állt útjában az Önrendelkezés vezetője, mert benne látták a koszovói-szerb megbékélés legnagyobb akadályát. Márpedig Donald Trump még az amerikai elnökválasztás előtt fel akart mutatni egy „történelmi” külpolitikai sikert. Az Európai Unió azonban nyílt összetűzésbe került Washingtonnal az amerikaiak balkáni politikáját illetően, az EU ugyanis úgy vélte, megengedhetetlen, hogy ilyen szinten beavatkozzanak a köztársaság belpolitikájába. Ráadásul minden ottani belpolitikai botrány előbb-utóbb az EU-ra hullik vissza. Június végére, néhány héttel Kurti bukása után Thacit és Aleksandar Vucicot Washingtonba rendelték, hogy Szerbia és Koszovó aláírja a békemegállapodást, bár nagy rejtély övezte, milyen dokumentumról van szó, hiszen Vucic előre jelezte, Koszovó elismeréséről szó sem lehet. Trump számításait a hágai törvényszék húzta keresztül, amely vádat emelt Thaci ellen a koszovói háborúban elkövetett bűncselekmények miatt. A washingtoni csúcs elmaradt, Thaci lemondott az elnöki tisztségről. Hónapokkal később ugyan megtartottak mégiscsak egy washingtoni találkozót, ennek az eredményei azonban igencsak megkérdőjelezhetőek. Most azonban a pristinai alkotmánybíróság új fordulatot adott az eseményeknek. Az alaptörvény felett őrködő testület azzal indokolta az előrehozott választás kiírását, hogy Kurti utódát, Avdullah Hotit törvénytelenül választották meg miniszterelnöknek, mert egy csalás miatt elítélt politikus szavazata segítette őt a hatalomba. Thaci többfrontos vereséget szenvedett. A vele szembeni vádemelés után még abban reménykedett, hogy Washington a segítségére siet, de Trump vereségével minden maradék esélyét elvesztette arra, hogy valaha is visszatérjen a koszovói belpolitikába. Szinte egy időben az amerikai elnökválasztással került vizsgálati fogságba. Kurti már most megjósolta, hogyan végződik a következő parlamenti választás. „Ismét én leszek a miniszterelnök” – jelentette ki, s ebben aligha téved, mivel a baloldali populista Önrendelkezés továbbra is a legnépszerűbb koszovói politikai erő. „A parlamentben ugyan elvesztettem a támogatást, de az emberek kétszer annyira bíznak bennem” – állította. Való igaz, pártja nagy fölénnyel vezet a közvélemény-kutatásokban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyű kormányalakítás várható, hiszen az Önrendelkezés viszonya az összes szóba jöhető koalíciós partnerrel meglehetősen hűvös. Ne feledjük, a tavaly őszi voksolást követően négy hónap kellett a megállapodáshoz, amiben nagy szerepe van annak, hogy Kurtinak nem a legnagyobb erőssége a kompromisszumkészség. Albin Kurti sokáig radikális, szélsőséges kijelentéseiről volt ismert, nagy megütközést keltett Európában, amikor 2018-ban könnygáztámadást hajtott végre a koszovói parlamentben, hogy így akadályozza meg: különleges jogköröket kapjanak a koszovói szerb települések. Miniszterelnökként, nyilván a komoly nemzetközi nyomásnak köszönhetően, visszafogottabbá vált ugyan, de sok külföldi diplomata továbbra is persona non gratának tartotta. A vele szembeni bizalmatlansági indítvány után azonban hirtelenjében megváltozott a politikai széljárás és elnyerte Berlin bizalmát. Elsősorban nem azért, mert Németország annyira megnyerő politikusnak tartotta volna, hanem mert Angela Merkel kancellár elfogadhatatlannak tartotta Washington balkáni politikáját. Ugyanakkor Kurti kormányfőként még sok borsot törhet az EU sok politikusának orra alá. Jelezte, ha ismét miniszterelnök lesz, prioritást élveznek számára olyan belpolitikai témák, mint a korrupció elleni küzdelem, vagy a munkahelyteremtés, a Szerbiával való párbeszéd azonban nem tartozik ezek közé. Ráadásul azt követeli Belgrádtól, változtassa meg az alkotmányát, amely kimondja: Koszovó Szerbia része. Egy biztos, sokkal békésebb az új választás után sem lesz a helyzet Koszovóban. 

Zárolta Brenzovics László vagyontárgyait egy ukrán bíróság

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.29. 08:25
Orbán Viktor és Brenzovics László a Magyar Országgyűlés épületében
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI
Folytatódik a kárpátaljai magyarság megfélemlítése, aminek oka, hogy a magyar önkormányzati képviselők elénekelték a magyar himnuszt.
A kárpátaljai fellebbviteli bíróság zár alá vette Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke otthonában tartott házkutatáskor lefoglalt vagyontárgyakat – tájékoztatott közleményében hétfőn a törvényszék. Az UNIAN ukrán hírügynökség által hétfőn késő este idézett törvényszéki közlemény szerint erre azért került sor, mert a lefoglalt dolgok tárgyi bizonyítékként szolgálnak a bűnvádi eljárásban. Brenzovics László otthonában és több kárpátaljai magyar intézménynél november 30-án tartott házkutatást a Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a kelet-ukrajnai zaporizzsjei bíróság – egy korábban szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó – döntése alapján. Olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul.
Az ügy előzménye, hogy a kárpátaljai Szürte településen október végén megválasztott magyar nemzetiségű helyi képviselők a november 21-i ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt, az esetről titokban készített videofelvétel készült, és napvilágra került.

Az SZBU december 1-jén közölte, hogy megindította a vizsgálatot annak kiderítésére, jogszabályba ütköző volt-e a magyar himnusz eléneklése az ülésen. Még aznap a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája parlamenti frakciójának két tagja, Vitalij Bezhin és a párt frakcióvezetője, Olekszandr Kornyijenko nyilvánosságra hozta, hogy ők fordultak ez ügyben az SZBU-hoz Az Ukrajinszki Novini hírportál két hete tette közzé az SZBU hivatalos válaszát a hatóságnak írásban elküldött kérdésére.
Az SZBU megerősítette, hogy hazaárulás, továbbá Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén eljárást indítottak szürtei kistérségi képviselők ellen.

További részleteket nem közöltek, arra hivatkozva, hogy a vizsgálat folyamatban van. Így azt sem hozták nyilvánosságra, kihallgatták-e az érintett képviselőket. A KMKSZ december közepén nyilatkozatban ítélte el azt, hogy hazaárulás címén és még további vádpontokban indított büntetőeljárást az SZBU a szürtei képviselők ellen.
A kárpátaljai magyar szervezet szerint a szürtei eset is a koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásnak a része, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarság és vezetőinek megfélemlítése.

81 millió fölött a koronavírus-fertőzöttek száma a világban

MTI
Publikálás dátuma
2020.12.29. 07:38
Amerikai vakcinaszállítmány érkezett Dél-Koreába. A járvány még javában tart
Fotó: HANDOUT / AFP
Egy nap alatt félmilliónál is több embernek lett pozitív a tesztje, és csaknem tízezren haltak meg.
Világszerte 81 278 115-re emelkedett a koronavírus-fertőzöttek, 1 774 390-re a halálos áldozatok és 45 994 197-re a gyógyultak száma a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 80 763 323 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 764 584, a gyógyultaké 45 676 941 volt. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 19 300 726 fertőzött volt eddig a napig, és 334 830-an haltak meg. Indiában 10 207 871 fertőzöttet, 147 901 halálos áldozatot és 9 782 669 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 7 504 833 fertőzöttről, 191 570 halálos áldozatról és 6 712 757 gyógyultról tudni. Oroszországban 3 047 335-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 54 559-re, a felgyógyultaké pedig 2 446 412-re emelkedett. Franciaországban 2 619 616 fertőzöttet, 63 235 halálos áldozatot és 196 642 gyógyultat regisztráltak. Az Egyesült Királyságban 2 336 688 a fertőzöttek száma, és 71 217-en haltak meg a betegségben. Törökországban 2 162 775 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 20 135, a gyógyultaké 2 037 433. Olaszországban 2 056 277 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 72 370-re nőtt, és 1 408 686-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Spanyolországban 1 879 413 fertőzöttet és 50 122 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 1 672 643 a fertőzöttek száma, 31 145 a halottaké, 1 294 932-en meggyógyultak. Kolumbiában 1 603 807 fertőzöttet és 42 374 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 590 513 a fertőzöttek és 42 868 a halottak száma. Mexikóban 1 389 430 az igazolt vírusbetegek és 122 855 a halottak száma. Lengyelországban 1 261 010 fertőzöttet regisztráltak, 27 147-en meghaltak és 1 005 376-an felépültek a kórból. Iránban 1 206 373 fertőzöttet, 54 814 halálesetet és 960 751 gyógyultat tartanak számon. Ukrajnában 1 061 074 fertőzöttet, 18 555 halálesetet és 690 626 gyógyultat tartanak nyilván. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 011 871 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 27 071-en meghaltak, 849 974-en pedig felgyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 95 720 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4775 halálos áldozatot és 89 586 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.