Donald Trump ugyan még néhány hétig az Egyesült Államok elnöke marad, de már most érzékelhető, hogy távozása a balkáni országok belpolitikáját is befolyásolja. A koszovói kormány bukása is összefüggésben áll ezzel. Múlt héten ugyanis a koszovói alkotmánybíróság úgy határozott, fel kell oszlatni a pristinai parlamentet és negyven napon belül előrehozott választást kell rendezni. Erre várt már több hónap óta Albin Kurti volt miniszterelnök, akit az Egyesült Államok nyomására váltottak le június elején a kormányfői tisztségből.
Koszovó sosem a békés belpolitikájáról volt ismert, de a tavaly őszi parlamenti választás óta a köztársaságot végképp szűnni nem akaró bizonytalanság jellemzi. A 2019-ben megrendezett voksolást ugyan Albin Kurti pártja, az Önrendelkezés nyerte meg, de csak februárra sikerült megállapodni a Koszovói Demokratikus Ligával (LDK) az új kormányról. Az együttműködés nem tartott sokáig, mindössze hét héttel Albin Kurti kormányfői beiktatása után, március végén megszavazta a parlament a kabinettel szembeni bizalmatlansági indítványt, amit épp a kisebbik koalíciós partner, az LDK nyújtott be.
A vita elvben azért tört ki a két párt között, mert másként vélekedtek a járványügyi válságkezelésről, valójában azonban egészen más állt a háttérben. Az Önrendelkezés és az LDK nem értettek egyet abban, el kell-e törölni, és ha igen, milyen feltételekkel, a Szerbiából érkező árukra 2018 novemberében kivetett 100 százalékos vámot. A döntést közben mégis meghozta a pristinai kabinet, és előbb a nyersanyagokra, áprilistól pedig az összes árura vonatkozóan visszavonták a vámokat. Ez azonban nem csillapította a vitát, az Egyesült Államok továbbra is bizalmatlansággal tekintett Kurtira, a Trump-adminisztráció legnagyobb koszovói szövetségese Hashim Thaci elnök lett. Utóbbi számára kapóra is jött a Kurti elleni áskálódás, hiszen pártja, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) ellenzékbe kényszerült, Kurti megbuktatása révén azonban a PDK visszakerülhetett a hatalomba.
Júniusban Thaci hathatós támogatásával buktatták meg végérvényesen Kurtit, ezután az LDK a PDK-val fogott össze. Washingtonnak azért állt útjában az Önrendelkezés vezetője, mert benne látták a koszovói-szerb megbékélés legnagyobb akadályát. Márpedig Donald Trump még az amerikai elnökválasztás előtt fel akart mutatni egy „történelmi” külpolitikai sikert. Az Európai Unió azonban nyílt összetűzésbe került Washingtonnal az amerikaiak balkáni politikáját illetően, az EU ugyanis úgy vélte, megengedhetetlen, hogy ilyen szinten beavatkozzanak a köztársaság belpolitikájába. Ráadásul minden ottani belpolitikai botrány előbb-utóbb az EU-ra hullik vissza.
Június végére, néhány héttel Kurti bukása után Thacit és Aleksandar Vucicot Washingtonba rendelték, hogy Szerbia és Koszovó aláírja a békemegállapodást, bár nagy rejtély övezte, milyen dokumentumról van szó, hiszen Vucic előre jelezte, Koszovó elismeréséről szó sem lehet. Trump számításait a hágai törvényszék húzta keresztül, amely vádat emelt Thaci ellen a koszovói háborúban elkövetett bűncselekmények miatt. A washingtoni csúcs elmaradt, Thaci lemondott az elnöki tisztségről. Hónapokkal később ugyan megtartottak mégiscsak egy washingtoni találkozót, ennek az eredményei azonban igencsak megkérdőjelezhetőek.
Most azonban a pristinai alkotmánybíróság új fordulatot adott az eseményeknek. Az alaptörvény felett őrködő testület azzal indokolta az előrehozott választás kiírását, hogy Kurti utódát, Avdullah Hotit törvénytelenül választották meg miniszterelnöknek, mert egy csalás miatt elítélt politikus szavazata segítette őt a hatalomba.
Thaci többfrontos vereséget szenvedett. A vele szembeni vádemelés után még abban reménykedett, hogy Washington a segítségére siet, de Trump vereségével minden maradék esélyét elvesztette arra, hogy valaha is visszatérjen a koszovói belpolitikába. Szinte egy időben az amerikai elnökválasztással került vizsgálati fogságba.
Kurti már most megjósolta, hogyan végződik a következő parlamenti választás. „Ismét én leszek a miniszterelnök” – jelentette ki, s ebben aligha téved, mivel a baloldali populista Önrendelkezés továbbra is a legnépszerűbb koszovói politikai erő. „A parlamentben ugyan elvesztettem a támogatást, de az emberek kétszer annyira bíznak bennem” – állította. Való igaz, pártja nagy fölénnyel vezet a közvélemény-kutatásokban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyű kormányalakítás várható, hiszen az Önrendelkezés viszonya az összes szóba jöhető koalíciós partnerrel meglehetősen hűvös. Ne feledjük, a tavaly őszi voksolást követően négy hónap kellett a megállapodáshoz, amiben nagy szerepe van annak, hogy Kurtinak nem a legnagyobb erőssége a kompromisszumkészség.
Albin Kurti sokáig radikális, szélsőséges kijelentéseiről volt ismert, nagy megütközést keltett Európában, amikor 2018-ban könnygáztámadást hajtott végre a koszovói parlamentben, hogy így akadályozza meg: különleges jogköröket kapjanak a koszovói szerb települések. Miniszterelnökként, nyilván a komoly nemzetközi nyomásnak köszönhetően, visszafogottabbá vált ugyan, de sok külföldi diplomata továbbra is persona non gratának tartotta. A vele szembeni bizalmatlansági indítvány után azonban hirtelenjében megváltozott a politikai széljárás és elnyerte Berlin bizalmát. Elsősorban nem azért, mert Németország annyira megnyerő politikusnak tartotta volna, hanem mert Angela Merkel kancellár elfogadhatatlannak tartotta Washington balkáni politikáját.
Ugyanakkor Kurti kormányfőként még sok borsot törhet az EU sok politikusának orra alá. Jelezte, ha ismét miniszterelnök lesz, prioritást élveznek számára olyan belpolitikai témák, mint a korrupció elleni küzdelem, vagy a munkahelyteremtés, a Szerbiával való párbeszéd azonban nem tartozik ezek közé. Ráadásul azt követeli Belgrádtól, változtassa meg az alkotmányát, amely kimondja: Koszovó Szerbia része. Egy biztos, sokkal békésebb az új választás után sem lesz a helyzet Koszovóban.
