2020 megnyitott, és rögtön be is zárt

A diákok egyetemi autonómiáért, oktatási és kulturális szabadságért folytatott küzdelme adta idei évösszefoglalóink apropóját. Mestereket és tanítványokat kérdeztünk.

Mely fotó, sorozat, fotográfiai esemény vagy kiállítás volt meghatározó, művészettörténeti jelentőségű az év során?

Stalter György, fotóművész: Ez az év is rendkívül gazdag választékkal kínálta meg a fotográfia iránt érdeklődőket. Számomra mesterem, Urbán Tamás Felesleges Pillangó című, a Capa Fotográfiai Központban bemutatott, régóta várt kiállításának örültem a legjobban. A Budapest Fotó Fesztivál február végén megnyitott, aztán a karantén miatt rögtön be is zárt Paolo Ventura Automaton Műcsarnokbeli kiállítását emelném még ki, képzőművészet és fotográfia, képzelet és valóság, különleges képi világ, elhagyatott, üres velencei utcák, a gettó hangulata szinte előrevetítette mindazt, amiben most élünk.

Bódi Anett, fotóriporter, fotográfus: 2020-ban a Covid-19 történelmileg is nagy nyomot hagyott, valamint új fényképészeti formát állított előtérbe. Láthattunk rövid- és hosszú távú fényképes történeteket, amelyek dokumentálták ezeket az eseményeket – például Antonio Calanni munkáját Olaszországban, Lombardiában.

Mi hiányzott, vagy okozott csalódást az elmúlt évben a fotográfia terén?

Stalter György: A mindennapjainkat meghatározó bizonytalanság, a bezárt kiállítások, az elmaradt megnyitók, ahol visszajelzést kaphat az alkotó. Az Artphoto Galériában március 3-án Kertek Berlin Neukölln kiállításom megnyitója még éppen lezajlott, a rákövetkező napokban már csak virtuálisan volt nézhető, hasonlóan Birtalan Zsolt 40 nap (karantén képek) közelmúltban virtuálisan megnyitott kiállításához, amely a megváltozott helyzetre reflektál, és most látható a galéria honlapján.

Bódi Anett: Számomra hiányoztak az előadások, kiállítások és a személyes találkozók. Sajnálom, hogy az idei év nem adta meg azt a lehetőséget, hogy neves fotóművészekkel találkozhassak, mint például Szebeni András, aki idén nyáron hunyt el.

Mi nevettette vagy ríkatta meg, dobta fel vagy dühítette a legjobban az elmúlt év fotográfiai eseményeinek, projektjeinek sorában?

Stalter György: Megint csak a járvány, annak hatása a hétköznapjainkra, a kulturális életre gyakorolt hatása, a beszűkült lehetőségek, a frusztrált társadalom. Öröm az ürömben, hogy az én kiállításom volt fenn a falon a leghosszabb ideig a Galéria történetében, mivel a karantén után újra hetekig volt látható.

Bódi Anett: Mint említettem, számomra hiányoztak a kiállítások ebben az évben. Pontosan ezért egyik legfontosabb és legjobb élmény számomra az volt, hogy a Práter utcai osztálytársaimmal együtt megrendezhettük első közös kiállításunkat a FőFoto kávézóban minden nehézség ellenére.

Mi volt az év kulturális eseménye, öröme, vagy akár botránya?

Stalter György: Botrányokból túl sok, az SZFE körüli tiltakozások, a PIM főigazgatójának elfogadhatatlan kijelentései, hosszan sorolhatnám, örömből jóval kevesebb jutott.

Bódi Anett: Sajnos a járvány miatt sok kulturális esemény elmaradt ebben az évben, ezért nehéz erre a kérdésre válaszolni. Amit ki szeretnék emelni, az nem kulturális esemény, hanem inkább politikai. Az amerikai elnökválasztás közlésének szintje az amerikai médiában botrányos volt számomra mind etikailag, mind a tartalom valósághű átadásában. Ismét megmutatkozott, hogy a média milyen fontos eszköze a hír támogatásának vagy épp torzításának.