Előfizetés

Olyan jól sikerült a pozsonyi csatáról szóló animációs film, hogy jön még 12 hasonló alkotás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.29. 15:17

Fotó: Magyarságkutató Intézet
Mindegyiket a Kásler-féle Magyarságkutató Intézet csinálja és a honfoglalás korát mutatnák be.
Erről maga Kásler Miklós és a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Horváth-Lugossy Gábor beszél egy videóban, amit a Telex szemlézett. Mint elhangzott, ugyanaz a cég fogja készíteni  az epizódokat, mint amelyik a pozsonyi csatáról szólót is. A 12 részes alkotásokat jövőre tervezik bemutatni. A nívó esetleges zuhanása miatt aggodalmakat pedig a főigazgató minden kétséget eloszlatta, ugyanis azt mondta, 
„a honfoglalás korát hasonló minőségben, biztosan nagy sikerrel fogja bemutatni” (a sorozat - a szerk.)

Az anyagiakon biztos nem fog állni: mint a Népszava is megírta, a 2021-es évben 1,2 milliárd forintot fog kapni a Magyarságkutató Intézet. Bár a pozsonyi csatáról szóló filmet sok kritika érte, szerencsére az Orbán Viktor túlsúlya miatt aggódó Honfoglalás 2000 Egyesület bátran kiállt az alkotás mellett. 

Dinasztia

Torma Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.12.29. 12:45

Fotó: Népszava
Az Árkay-család három generációja: Sándor, Aladár és Bertalan munkái - bérházaktól a modern katolikus templomokig.
Van két sétány a Városmajorban, nagyjából a híres sakkasztaloknál futnak egymásba, amiket apáról és fiúról nevezték el őket. Éppen körbe ölelik a Major két templomát, a nagyobb Jézus Szíve katolikus plébániatemplomot és a reformátust. Előbbit apa és fia még közösen tervezte – a tornya pedig szerintem a legszebb, legelegánsabb modern templomtorony.  Árkay Aladár és a fia, Árkay Bertalan. Az apa az 1933-as felszentelést már nem élhette meg, talán azt sem jutott már el hozzá, hogy a neobarokk hívei “Isten betongarázsának” is csúfolták. Az Árkay címet viselő kötetben azonban egy család három generációja szerepel és több taggal is: a dinasztiaalapító Árkay Sándor például az első császári és királyi udvari műlakatos volt, akinek műhelyéből számtalan lépcsőház belső és díszesen kovácsolt kapu került ki a Nádor utcától az Andrássy útig. Fia, az 1868-ban született Aladár a családtörténet és egyben az album központi figurája pedig már 20 évesen tervezett apja műhelyében. Aztán ott van az após, a Morvaországból idekeveredett Kallina Mór (a Rumbach utcai zsinagógát tervező Otto Wagner építőmestereként ragadt Budapesten), aki számtalan bérház, továbbá olyan historizáló középületek társtervezőjeként dolgozott, mint a Várban torzóként álló Honvéd Főparancsnokság vagy a Budai Vigadó. Árkay Aladár pályája hatalmas stílussávot fogott be: a kordivat történelmi eklektikával indult (apósával – lásd újra Budai Vigadó, tervezett látványos szecessziós épületet (mindenki ismeri, de nem a nevéről: az egykori Babocsay-villa ma a Szerb Nagykövetség a Hősök tere sarkán), hogy aztán legtöbben a modernista építészként jegyezzék meg. (Igazi stílus skanzen lett például a Bírák és Ügyészek villatelepe a Kissvábhegyen.) A fiú, Árkay Bertalan a két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott családi ház tervező építésze volt – aztán kiegészülve az üvegablak tervező első feleségével, Sztehlo Lily-vel a húszas évektől a trió a modern katolikus templomépítészet és egyházművészet emlékezetes együtteseit hozták össze Győr-Gyárvárostól Mohácsig és a nevezetes, városmajori plébániatemplomtól Hortig, Taksonyig. Infó: Árkay – Egy magyar építész-és művészdinasztia Holnap Kiadó, 312 oldal 

Feloldódnak a keresztek

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.12.29. 12:00

Fotó: BUDAPESTI FESZTIVÁLZENEKAR
A diákok egyetemi autonómiáért, oktatási és kulturális szabadságért folytatott küzdelme adta idei évösszefoglalóink apropóját. Mestereket és tanítványokat kérdeztünk.
LEKOTTÁZOTT ÉV
2020 az előadóművészek számára lehetett az egyik legnagyobb kihívás, a hangversenyek megszűntével a zenészek is sokat vesztettek. Mi segítette a túlélést? Fülei Balázs zongoraművész és tanítványa Balázs Emma csellista vallott erről. A zongora-cselló mester-növendék párosban nincs ellentmondás, mert a zongoraművész Fülei Balázs a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője, egyetemi docens is, aki az elmúlt évet zenei hasonlattal világítja meg. Nemrég kapott egy üzenetet, aminek ez volt a címe: Ha 2020 előjegyzés lenne, ilyen lenne. A kép egy kottasort ábrázolt, a violinkulcs után jöttek az előjegyzések keresztek, bék, feloldójelek, majd ismét keresztek, bék, feloldójelek. Zenéül nem tudók számára: valamilyen folyamatoknak valamilyen szabályok szerint kellett volna folyniuk, majd ezek érvénytelenné váltak, azután kezdődött minden elölről. „A váratlanságot emelném ki, sohasem lehetett tudni, mit hoz a következő nap, a következő hét” - folytatja saját gondolataival Fülei Balázs. Egész életére visszatekintve is a legkevésbé kiszámítható folyamatok történtek vele, bizonyos helyzetekben nagyon találékonynak kellett lennie. A gyakorlószobájából adott például online koncertet Washingtonba, a tetőtéri szobában pedig a szófiai Liszt-Bartók Zongoraverseny zsűrijének elnökeként tevékenykedett. Játszott olyan szimfonikus zenekari koncerten, ahol a zenészek létszámban megsemmisítő csapást mértek a hallgatóságra – ötször annyian voltak. És – teszi hozzá - a kialakult helyzetek igazságtalanok is, sok elméleti tárgyat oktató kollégája egész nap a gép előtt ül. (A Zeneakadémián tavasszal is voltak korlátozások, most november 11. óta nem lehet személyes kontaktus útján tanítani.) Sokaknak azonban pihenést hozott az időszak, neki például amellett, hogy jól esett, kényelmetlen is volt az érzés, hogy noha „legálisan”, de megengedhetett magának olyan lazítást, amit eddigi életében nem.  Perfekcionizmus Balázs Emma idén kezdett, így szerencsének tartja, hogy mivel november 10-ig hibrid oktatás működött, legalább meg tudott ismerkedni az egyetemmel, a társakkal, oktatókkal. „Minden tiszteletem a tanároké, akik az online oktatást végigcsinálják a hozzátartozó rengeteg adminisztrációval együtt” - hallhattuk tőle. Kifejezetten fontos volt, hogy az első órákon még lehetett együtt zenélni, ma már ez nem megoldható, rektori kérés, hogy lakásokon se legyenek összejövetelek. Szerinte vannak előnyei az online oktatásnak, ami az erre alkalmas platformokon megoldható, persze a hang nem olyan, mint élőben, de többé-kevésbé elképzelhető, milyen is valójában. Jóval jobb minőséget lehet elérni viszont mind kép, mind hang terén, ha videófelvételt készítenek, amit azután elküldenek a tanároknak, „Az, hogy felvételt kell készíteni, arra tanított meg, minket, hogy megtanuljuk, hogyan lehet a lehető legrövidebb idő alatt a legjobb teljesítményt nyújtani. Az embernek nem esik jól nem tökéleteset kiadni a keze közül” - teszi hozzá Balázs Emma.  Mikrofon, mint turbó „A lemezfelvétel során is, a mikrofon által felvett játékunkat visszahallgatni felturbózott tanulási folyamatot jelent” - erősíti meg tanára, Fülei Balázs. „A hallgatóim számára is kíméletlen folyamat a felvételkészítés, ennek révén a legtöbb csoportom annyit tanult meg egy-két hónap alatt, mint máskor fél év alatt sem. Felpörgetett teljesítménykényszer alatt vannak így, ami hasznos. A legnagyobb hátrány azonban kiküszöbölhetetlen: a felvett változat végleges, nem lehet hasonlóan jó alternatív megoldásokat azonnal kipróbáltatni velük” - folytatja. És mi a helyzet az előadóművészi oldalon? - érdeklődtünk. Tavasszal kötelező parkolópályán voltak az előadóművészek, ősszel oldódott helyzet, kislétszámú közönség előtti koncertekkel, online előadásokkal. Most jön az elkövetkező évekre az újratervezés időszaka. Kérdés, megmarad-e a gazdagság, ami eddig volt, vagy a rendezőknek szűkebb büdzsével kell számolniuk. „A több idő, ami most rendelkezésemre állt, pozitív és negatív hatással volt rám, rájöttem, fegyelmezettnek kell lennem a gyakorlással akkor is, ha nem szorít az idő, nincsenek közvetlen célok, hangversenyek. Több időt töltöttem zongorázgatással, improvizálással, mint céltudatos gyakorlással” - mesélte a zongoraművész. Emmának csellistaként – Kodály Szonatináját játszotta - a nagyteremben sikerült egy kamarazenei koncerten részt vennie. Nagy szónak számít, hogy első évesen része lehetett benne: egy másik, kisebb eseményt leszámítva, sajnos ez volt a félévben az egyetlen ilyen. Hiányzó energiák És hogy hogyan hat mindettől függetlenül rájuk a járvány, illetve az intézkedések? Balázs Emma nem tud nem zenészként létezni, minden, ami most a külvilágban történik, ebben a minőségében érinti. "Az, hogy be vagyunk zárva, nem találkozunk barátainkkal, egyetemi társainkkal, az agyműködésünkre is kihat. Az ebből származó energiák hiányoznak, az online térben ez nem pótolható” - jelzi. Megemlíti, hogy látta a Fesztiválzenekart maszkban játszani, azután, amikor egy régebbi filmben a tömegjelenetben azt látta, senki sem visel maszkot, rossz érzése támadt: „Valami hiányzik, srácok!” - szólalt meg benne egy hang. Az ilyesfajta berögződések még jó ideig velünk maradnak. Fülei Balázs számára a legnehezebben elviselhető a megjelenés teljességének a hiánya: színpadon lenni komplex élmény; ha találkozik valakivel, akkor annak megjelenése összességében hat, az öltözékétől az illatán át a megszólalásáig, mimikájáig. A virtuális térben ezek a tapasztalatok nem, vagy alig léteznek. „Amikor az ember valódi koncerten játszik, énjének egy részét teljesen beleadja, kész arra, hogy megsemmisüljön a színpadon. Kiürül, de ennek révén a többiek feltöltekeznek. Ez az élmény a virtuális térből kimarad” - hangzik a zongoraművész konklúziója.