háziorvosok;kórházak;egészségügy;

2020-12-30 06:00:00

Tovább szítja a feszültséget a háziorvosok béremelésével a kormány

Feszültséget teremt az alapellátó praxisokban dolgozók között az, ahogyan emelnék a házi- és fogorvosok bérét.

Bár a háziorvosok még nem tudják pontosan azt, hogy januártól mikor és mennyi béremelést kapnak, ám az arról érkező hírek máris feszültséget keltenek körükben. A kormány ugyan a számukra is „tett félre” mintegy 71,5 milliárd forintot a jövő évi költségvetésben, ám arról, hogy hogyan jut el majd ez a vállalkozó háziorvosokhoz, még folyik az alkudozás. Az érintettek úgy tudják, hogy nem csak az önkormányzatok alkalmazásában álló háziorvosok, hanem a praxistulajdonos vállalkozók is megkapják a januártól érvényes, magasabb szakorvosi bért. Csakhogy míg az előbbiekre érvényesek lesznek az új szolgálati jogviszonnyal járó kötelezettségek is, így például vezényelhetők lesznek, és csak engedéllyel vállalhatnak másodállást, addig a másik csoportra mindez nem vonatkozik majd. Úgy kalkulálnak: a hálapénz tilalmán és az adatközlési kötelezettségen kívül más terhet nem rónak rájuk a magasabb jövedelemért cserébe. Várakozásuk szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) küld nekik januárban egy kitöltendő adatlapot, s ez alapján jut majd el hozzájuk a kategóriájuknak megfelelő többlet bér. Lapunk úgy tudja: ezt az összeget először márciusban folyósítják a háziorvosoknak, de akkor januárig visszamenőleg.  

Az alapellátóknak járó összeg szétosztásáról még nem jött ki a végrehajtási utasítás. Ám ha az úgy jelenik meg, ahogy azt az érintettek most várják, akkor az feszültséget fog kelteni a továbbra is „szabad”, vállalkozási formában dolgozó és a már "katonaként szolgáló" háziorvosok között. Az országban mintegy 5800 háziorvos dolgozik, és körülbelül 8 százalékuk alkalmazott, a többiek vállalkozók.

A legnagyobb bajban az alapellátó fogorvosok vannak, mert úgy tudni, közülük csakis az alkalmazottként dolgozók kapnak többletpénzt a jövedelmük javításához. (Azaz a közfinanszírozott alapellátó fogászatok 85 százaléka kimarad az orvosbér-emelésből.) A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már november végén írt a szakminiszternek és a belügyminiszternek is, jelezve, hogy a fogászat is az alapellátás része, és egyben a legköltségigényesebb területe. Így bármilyen negatív megkülönböztetés elfogadhatatlan, mert ez a mindenki számára hozzáférhető közellátás működőképességét veszélyezteti, így az orvosokat, betegeket a magánellátásba kényszeríti. Márpedig épp ez várható, hiszen az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedd este lapunk kérdésére megerősítette: csak az alkalmazott jogviszonyban álló fogorvosok kapják meg az emelt bért, a vállalkozóként közfeladatot ellátók nem. A tárca ezt azzal indokolta, hogy a fogorvosi praxisok finanszírozását 2010-től másfélszeresére emelték, idén év elejétől pedig havonta 380 ezer forint rezsitámogatást adnak.  

A MOK szerint a közfeladatot ellátó fogorvosok megkülönböztetése a közellátás elsorvasztását okozhatja, ami „súlyos népegészségügyi következményeket vonhat maga után.” A magyar gyermekek fogazata európai összehasonlításban a legrosszabbak közé tartozik. A fogászati alapellátás meggyengülésével a szájüregi daganatok diagnosztizálása és kezelése terén az utóbbi években elért javuló tendencia is megfordulhat, és a szájüreg fertőző gócai a teljes szervezet egészségét befolyásolják. Ezek azonosítása és ellátása a fogorvos feladata. Kincses Gyula, a MOK elnöke levelében emlékeztette a minisztert, hogy november végén az ágazati szakmai és érdekképviseleti szervezetek ígéretet kaptak arra, hogy az alapellátók is érdemi béremeléshez jutnak, ám az elmúlt egy hónapban semmiféle érdemi tárgyalás vagy tájékoztatás nem történt.

Lapunk úgy tudja: erre a levélre sem érkezett még eddig válasz. Ha ez a béremelés végül különösebb vita nélkül megoldódik, az valamelyest növelheti a háziorvoslás vonzerejét, amire nagy szükség van. Jelenleg ugyanis a NEAK adatai szerint mintegy 570 körzetben hiányzik az orvos. Ez indokolta azt is, hogy a kormány valamennyit lazítson a körzetvállalás feltételein. Karácsony előtt egy rendelettel tették könnyebbé, hogy háziorvosi szakvizsgával nem rendelkező szakorvosok is vehessenek praxist. Erre eddig is volt lehetőség a tartósan betöltetlen praxisokban azzal a feltétellel, hogy öt éven belül megszerzik a háziorvosi szakképesítést is. A most megjelent jogszabálynak az az újdonsága, hogy ezt a lehetőséget kitágítja valamennyi háziorvosi körzetre. De megtartja azt a feltételt, hogy az új háziorvosnak meg kell szereznie az ehhez szükséges képesítést.