Előfizetés

Már hét halálos áldozata van a horvátországi földrengésnek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.29. 19:27

Fotó: DAMIR SENCAR / AFP
Korábban egy 12 éves lány haláláról számoltak be.
Glinában négyen haltak meg, köztük egy apa és a fia, akikre ráomlott a házuk, illetve egy 20 éves és egy idősebb férfi is. Rajtuk kívül még két áldozatról számoltak be, egyelőre annyit tudni, hogy az egyikük Žažinában vesztette az életét.

A portál szerint a földrengés megrongálta a Kulpa folyón átívelő Brest-hidat is, amely Petrinjától 2,5 kilométerre található azon az útszakaszon, amely összeköti a várost Zágrábbal. A hatóságok első körben lezárták a hidat, majd komoly forgalomkorlátozás mellett nyitották csak újra. Korábban a Népszava is beszámolt róla, hogy a földrengést itthon is lehetett érezni.  

Azonnali jelentést kért Orbán a magyarországi károkról

Felajánlotta Magyarország támogatását a földrengés okozta károk enyhítésében és a katasztrófát követő újjáépítésben Orbán Viktor miniszterelnök abban a levélben, amelyet horvát kollégájának, Andrej Plenkovicnak írt kedden délután - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.  "Mély megrendüléssel értesültem a Horvátország szívében, Petrinja és Sziszek települések közelében bekövetkezett pusztító erejű földrengésről" - fogalmazott a magyar kormányfő, aki biztosította horvát partnerét, hogy a magyar emberek Horvátország mellett állnak ezekben a nehéz napokban. "Imádkozunk az áldozatok családjaiért és gyors felépülést kívánunk a sérülteknek" - zárta levelét Orbán Viktor. Havasi Bertalan az állami hírügynökségnek elmondta: a miniszterelnök a magyar hatóságoktól azonnali jelentést kért a földrengés magyarországi hatásairól, az esetleges károkról.

Biden véget vethet az elmúlt fél év szokatlan vérengzésének

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.12.29. 18:48

Fotó: ROBERTO SCHMIDT / AFP
Donald Trumpnak nyáron hirtelen eszébe jutottak a szövetségi halálos ítéletek. Azóta tízet hajtottak végre, három ember élete pedig hajszálon függ.
Ironikus, de van, akinek a koronavírus mentheti meg az életét. Lisa Montgomery kivégzését először december 8-ára tűzték ki, de két védőügyvédje is elkapta a fertőzést, ezért az ítélet végrehajtását január 12-ére halasztották. Az illetékes bíró szerint azonban a börtönigazgatóság ezzel megsértette az ő korábbi, a fellebbezésre készülő ügyvédeknek karácsonyig időt adó rendelkezését. A bíró ezért megtiltotta, hogy január 1. előtt kitűzzék az új időpontot – ez pedig sorsdöntő lehet, mert az elítéltet legalább húsz nappal a kivégzés előtt szokás tájékoztatni, márpedig január 20-án délben beiktatják az Egyesült Államok új elnökét. Joe Biden elvi alapon ellenzi a halálbüntetést és véget vethet az elmúlt fél év szokatlan vérengzésének: július óta már tíz szövetségi elítéltet végeztek ki, közülük hármat az elnökválasztás után, amikor hagyományosan szüneteltetni szokták a gyakorlatot. Két másik, januárban kivégzendő szövetségi elítélt, Cory Johnson és Dustin Higgs is elkapta a koronavírust. Ügyvédjeik ezért az ítélet végrehajtásának halasztását kérik, ami ismét csak életet menthet, ha Biden életfogytiglani börtönre változtatja a büntetést. Már az is furcsa, hogy karácsony környékén kivégzésekről szólnak a hírek. A szövetségi halálos ítélet végrehajtása ritka, mint a fehér holló. A büntetési tétel 1988-as visszaállítása óta 2020 előtt összesen három embert végeztek ki, például az oklahomai robbantó Timothy McVeigh-t, aki 1995-ben 168 embert, köztük óvodásokat ölt meg. Donald Trumpnak sem jutottak eszébe a 2003 óta végrehajtatlan ítéletek – egészen addig, amíg a választási kampány kezdetén nem lett országos tüntetéshullám az intézkedő rendőrök által megölt fegyvertelen feketék eseteiből. A Fehér Ház alighanem erre akart válaszolni a konzervatív szavazók körében mindig népszerű keménykedéssel. Július óta tíz embert végeztek ki, a politikai stratégák azonban nem számoltak azzal, hogy a Covid-19 járvány eltereli a figyelmet az elítéltekről. Pedig nem érdektelen sorsok. Lisa Montgomery például az egyetlen nő a szövetségi siralomházban. Azért ítélték halálra, mert 2008-ban megfojtott egy nyolc hónapos terhes nőt, kivágta hasából az élő magzatot és megpróbálta előadni, hogy az az ő újszülött gyereke. A tett rémes, de a Missouriban lefolytatott per is az volt. Lisa sorsáról férfiak döntöttek, első ügyvédjei pedig elmulasztották az esküdteket megismertetni azzal a ténnyel, hogy a nő örökletesen értelmi fogyatékos, gyermek- és fiatalkorában rokonai súlyosan bántalmazták, többek között szexuálisan is, a verésektől további agykárosodást is szenvedett. Ő lenne 1953 óta az első, szövetségi perben elítélt nő, akit kivégeznének.  A Virginiában egy kábítószer-kereskedő banda által megölt hét ember halálával összefüggésbe hozott Corey Johnson is fogyatékos. Három évig maradt az általános iskola második osztályában és később sem jutott sokkal tovább. A hónapok neveit például csak augusztusig tudja elsorolni, ezzel azonban pere során nem foglalkoztak. Még furcsább Dustin Higgs esete, akit három nő megölésében való közreműködése miatt ítéltek halálra, csakhogy a ravaszt nem ő húzta meg, aki meg igen, az csak életfogytiglanit kapott. Montgomery fehér, Johnson és Higgs fekete. A tíz, idén kivégzett ember közül öt fehér, négy fekete, egy pedig indián volt. Az Egyesült Államok ötven tagállama közül amúgy 39-ben nincs halálbüntetés vagy ha van, legalább öt éve nem hajtották végre. A Gallup tavalyi felmérése szerint a lakosság 60 százaléka nem is ért egyet vele. Még a leghalálosabb államokban, Ohióban és Texasban is egyre ritkább a kivégzés. A konzervatív többségű legfelsőbb bíróságtól egyelőre nem várható, hogy országosan megtiltsa az emberi élet kioltását, de a szövetségi ügyekben az is elég, ha az új elnök ilyen értelmű utasítást ad az igazságügyi tárcának.

Házakról leomló téglák, menekülő tömegek, gyerekek romok alatt - videók a horvát földrengésről

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.29. 17:20

Fotó: MTI/AP
Az egyik ismert tévécsatornán épp élőben jelentkeztek a helyszínről, amikor megmozdult a talaj.
Élő adásban volt az al-Dzsazíra riportere, amikor elkezdtek potyogni a téglák a házakról. Mint ahogy a hvg.hu által felfedezett videón jól kivehető, a házakról elkezdtek potyogni a téglák, az emberek pedig futásnak eredtek az után. 
Az ABC News videóján pedig az látható, ahogy egy gyereket igyekeznek kimenteni a romok és a törmelékhalmaz alól. 
Ebben a videóban egy összeállítás látható, ami amatőr felvételeket mutat be a fölrengés pillanatairól: 

Egy halálos áldozat van és további sérültek is lehetnek

Az MTI beszámolója szerint Petrinjában egy férfit autójából mentettek ki, amelyre rádőlt egy épületrész. Egy másik összedőlt házból egy apát és egy gyermeket hoztak ki, a gyerek belehalt súlyos sérüléseibe. Feltételezik, hogy további sérültek is lehetnek a romok között. Húsz sérültet szállítottak a közeli, sziszeki kórházba, közülük kettőt súlyos sérülésekkel. Eközben a kórház egyik szárnyából, amely nem biztonságos, egy másik, félig kész szárnyba evakuálják a betegeket. Sziszek városában nem sérült meg senki, a földmozgás azonban itt is súlyos károkat okozott az épületekben.  
A kormányfő a sajtónak úgy nyilatkozott: Petrinjában az épületek nem biztonságosak, ezért a legtöbb ember nem térhet vissza otthonába. "Ez egy igazi tragédia" -fogalmazott.

Konténereket és sátrakat állít fel a katonaság a lakosság részére. A közeli Glina településen is közel kétszázan maradtak biztonságos fedél nélkül. A nemzeti válságstáb azonnali hatállyal feloldotta a január 8-ig tartó lakhelyelhagyási tilalmat, amelyet a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére rendelt el még december 23-án. Az ország egyes részein nincs áramszolgáltatás, nem működik a telefon és az internet. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy hagyják szabadon a még működő telefonvonalakat. A földrengés Zágrábban is megrongált épületeket, a lakosság egy része elhagyja a fővárost, pánik és rémület lett úrrá körükben. Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett. 
Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy utórengésekre kell számítani.

A horvát fővárost és környékét korábban március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, és több ember megsérült. Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A belvárosban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket. Zágrábban a márciusi földrengés óra folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezret jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet. A keddi földregés harmincszor erősebb volt, mint a tavaszi zágrábi - írta a sajtó.