Sokan várnak uniós gyógyírt a hazai egészségügy bajaira

Már az egészségügy megítélésében is végletesen kettészakadt az ország: a kormánypártok híveinek 82 százaléka elégedett az ellátással, míg az ellenzéki vagy bizonytalan pártválasztók 92 százaléka úgy látja, komoly bajok vannak az ellátórendszerben.

Ez is kiderül abból a december közepén végzett felmérésből, amelyet a Publicus Intézet és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciója (S&D) készített a magyar egészségügyi rendszer és az Európai Egészségügyi Unió megítéléséről.

A hazai egészségügy színvonalával összességében csak a kérdezettek harmada elégedett, s ugyanennyien érzik úgy, hogy baj esetén biztonsággal számíthatnak az állami ellátásra. A legkritikusabbak a 30-44 év közöttiek, a diplomások, a megyeszékhelyeken élők és a nem dolgozó aktív korúak. Nagyjából ez a kör úgy látja, hogy az utóbbi években nem javult, sőt inkább romlott az ellátórendszer állapota. Érdekes, hogy csak a 29 év alattiak – azaz az orvosokat általában ritkábban felkeresők – között voltak többen azok, akik szerint jobb lett a helyzet az utóbbi években az egészségügyben. A válaszolók kétharmada szerint a betegeknek egyre mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, mert mind több embernek kell magánellátóhoz fordulnia mivel az állami rendszerben nem kapnak megfelelő szolgáltatást. Mindez sokak szerint most különösen szembeötlő: a kérdezettek 71 százalék úgy látja, a járvány megmutatta az egészségügy gyenge pontjait.

A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság majdnem 40 százaléka hallott már az Európai Egészségügyi Programról. A programnak – amelynek kezdeményezése Ujhelyi István szocialista EP képviselő nevéhez fűződik – egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy a tagállamokban egységes színvonalú ellátást kapjanak az állampolgárok. A kutatás szerint a kérdezettek 71 százaléka támogatja ezt az ötletet. Figyelemre méltó, hogy – az ellenzéki pártok híveinek elsöprő támogatása mellett – még a Fidesz szavazók 36 százaléka is egyért a kezdeményezéssel. Ennek tükrében kevéssé meglepő, hogy az emberek többsége szerint szükség van minimum követelményekre ezen a területen, Magyarországnak pedig a jelenleginél sokkal többet kellene költenie az egészségügyre. A megkérdezettek több mint fele jónak tartaná, ha az EU jobban beleszólhatna az egyes országok egészségügyének működésébe azért, hogy jobb legyen az ellátás.

Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, az Európai Egészségügyi Unió stratégiáját először az EP szociáldemokrata frakciója fogadta be, az állásfoglalást novemberben az Európai Bizottság is elfogadta és elindította az ehhez kapcsolódó járványkezelési és gyógyszer-stratégiai lépéseket. – Az, hogy elsöprő többség támogatja az Európai Egészségügyi Unió megvalósítását, egyértelműen visszaigazolja az eddigi munkánkat – értékelte a felmérést Ujhelyi István. A politikus ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy az adatok egyben az ország végletes megosztottságát, a kormánypárti propaganda hatását mutatják, mert míg a megkérdezettek több mint kétharmada szerint egyértelműen romlottak az állapotok az egészségügyben, addig kizárólag a Fidesz támogatóinak többsége pont fordítva vélekedik erről.