Előfizetés

Morzsák jutnak a legszegényebbeknek

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.12.31. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ötmilliárdos összértékben írt ki pályázatot a legszegényebb települések kisvállalkozásainak a kormány, ám úgy tűnik, ebből is a tehetősebbek részesülnek.
Mádon egy borász akár hatvanmillió forint vissza nem térítendő állami támogatást is kaphat gépek beszerzésére vagy telephely bővítésére. Ám ha valaki Rátkán vagy Tolcsván – mely települések szintén Tokaj-Hegyaljához tartoznak –, működtet hasonló vállalkozást, legfeljebb tízmilliót kérhet. Mi több, ennek csak hetven százaléka a támogatás, hárommillió forintot önerőként magának kell előteremtenie. Mindez a kormány által nemrégiben a hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatására kiírt, európai uniós forrásokat kezelő GINOP-1.2.9-20 nevű pályázatának mellékleteiből derül ki, amelyben két részre osztják – s egyben rangsorolják – a támogatandó települések körét. Meglepő módon a szegényebb helységeknek jut kevesebb. A szerencsések közé tartozhat akár Mészáros Lőrinc is, akinek Dereszla nevű borászata Bodrogkeresztúron található. Ugyanilyen aránytalanság más térségekben is szembeötlő: egy balmazújvárosi vagy egy csurgói pék akár hatszor kevesebb pénzt kaphat a vállalkozása fejlesztésére, mint egy abádszalóki vagy mezőhegyesi. Ennek az az oka, hogy a kormány két településtípust különböztetett meg anélkül, hogy ezt a rangsorolást bármivel is indokolná. Az úgynevezett „szabad vállalkozási zónában” valamivel több mint kétezer, főként az ország északkeleti és dél-dunántúli térségében lévő falu, illetve kisebb vagy közepes méretű város található. Rájuk szánnak kevesebbet, s ők kapják a pénzt rosszabb feltételekkel: az itt működő vállalkozások fejlesztésére együttesen kétmilliárd forint jut, legfeljebb tízmillió forintot kaphat egy-egy cég, de abból is vállalnia kell az egyharmados önrészt. A „gazdaságélénkítő és felzárkózó” települések alkotják a másik, jóval kisebb csoportot, ők százhatvanketten osztozhatnak a támogatási összeg nagyobbik felén, hárommilliárd forinton. Itt egy-egy vállalkozás akár hatvanmillió forintot is elnyerhet, ráadásul a teljes összeg ajándékpénz, nem kell visszafizetni. – Ezek az aránytalanságok kísértetiesen emlékeztetnek az 1940-es években elkezdődött folyamatra. Akkor átlagosan öt településből létrehozták a községi közös tanácsokat, aztán a központi falvaknak, kisvárosoknak jutott a támogatásokból, míg a peremtelepülések olyanok voltak, mint a mostohagyerekek: járni járt, de nem jutott nekik – fogalmazott Köteles László, Komlóska volt polgármestere, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tagja. Szerinte a legszegényebb falvak továbbra is csak alamizsnát kapnak, míg a kiválasztottak bőséges lehetőséget, és – tette hozzá – az utóbbi kategóriába tették azokat, a NER-nek kedves falvakat és városokat, ahova eddig is öntötték a pénzt. Ő ezek közé sorolja például a 2200 fős Mádot. Igazságtalanságot és aránytalanságokat lát a pályázati kiírásban Gulyás János, az Ózdhoz közeli Borsodbóta polgármestere is, aki maga is gyakorlott pályázatíró. Rámutatott: a decemberben megjelent kiírás szerint a dokumentációt jövő év január 19-étől február 18-ig lehet beadni azzal a kitétellel, hogy pályázatokat csak a forráskimerülésig fogadnak be. Így azok a tehetősebb vállalkozások lesznek előnyben, amelyek elég gyorsan képesek reagálni, azaz meg tudják fizetni a pályázatíró cégeket, s van tartalékként néhány millió forintjuk, hogy előzetesen finanszírozzák a költségeket. Ilyen eszközökkel egy olyan szegény, és valóban hátrányos helyzetű faluban, mint amilyen például Borsodbóta, nem rendelkeznek a vállalkozók.
A keleti országhatárnál lévő Ricsén három vállalkozóval beszéltünk, azt tudakolva, vajon melyikük tudja igénybe venni a támogatást: ketten jelezték, nem is hallottak erről a lehetőségről, a harmadik pedig olvasott ugyan róla, de úgy látja, esélye sincs ringbe szállni, mert nem tudja vállalni plusz emberek foglalkoztatását. Annak is örül, ha sikerül a jelenlegi létszámot megtartania, és nem mennek el a munkásai közül még többen az ország nyugati felébe, ott keresve a boldogulást. Úgy tűnik, akadnak azonban olyan települések is, ahol már felkészülten várták a pályázat megjelenését. Farkas László, a kormány támogatásával a Máltai Szeretetszolgálat szárnyai alá vont – az ország egyik legszegényebb településeként számon tartott – Tiszabura polgármestere három olyan vállalkozást is megnevezett, amelyek e program révén szeretnének bővülni a faluban: egy helyi trafikos, egy autószerelő és egy építőipari cég. Hogy mennyi pénzre pályáznak, azt egyelőre nem tudni, de a papírok kitöltésében az önkormányzat is segítséget nyújt majd – tette hozzá. Szerettük volna megtudni, vajon a kormány miért támogatja kevésbé kétezer hátrányos helyzetű település vállalkozásait, s miért segíti jobban százhatvan másikét, ám a kiírást jegyző Pénzügyminisztérium sajtóosztályáról napokig nem kaptunk választ az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

Polt Péter szerint a magyarok bíznak az ügyészségben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.12.30. 22:35
Csak semmi politika, kérem! – Orbán Viktor kormányfő és Polt Péter legfőbb ügyész
Fotó: Népszava
Szerinte „az úgynevezett korrupcióérzékelési mutató és a bűnügyi statisztika között Magyarországon széles a szakadék”.
A polgárok bíznak az ügyészségben, az ügyészség döntéseiben és elfogadják azokat – állította Polt Péter legfőbb ügyész szerdán a Kossuth rádió A nap kérdése című műsorában. Az nem derült ki az interjúból, hogy mindezt milyen felmérés, elemzés alapján tette. Mindenesetre a korrupcióról úgy nagy általánosságban azt mondta:
„az úgynevezett korrupcióérzékelési mutató és a bűnügyi statisztika között Magyarországon széles a szakadék”.

Hozzátette: a nyáron az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete, az Eurobarométer és a Transparency International közös felmérése azt mutatta, hogy a magyar lakosság szerint a leginkább – 13 százalékban – az egészségügyben jelent problémát a korrupció, ezt követte 3 százalékkal a gazdaság, a hivatali életben pedig mindössze 1-2 százalék volt ez az arány. A politikát Polt Péter meg sem említette. Szerinte tény, hogy a korrupciós bűncselekményeket nehezebb felderíteni, de – mint mondta, ebben is jelentős eredményeket sikerült elérni, s bár – a nyomozások, a felderítések és az eredményes vádemelések száma is nőtt ebben a bűncselekménytípusnál – szerinte vannak még tartalékok. Itt sem a politikára, hanem a versenyszférára gondolt. Polt Péter kiválónak nevezte az együttműködést az OLAF-fal és azt mondta, az OLAF ajánlásaira minden esetben nyomozást rendelnek el, vagy azt a már meglévő nyomozáshoz csatolják.
„Ennek az olajozott együttműködésnek az eredménye, hogy az OLAF-ajánlások 47 százalékában emeltek vádat az elmúlt évek átlagában, ami jóval magasabb az uniós átlag 39 százalékánál”

– tette hozzá a legfőbb ügyész.

Arra reagálva, hogy ellenzéki politikusok megkérdőjelezték az ügyészség függetlenségét, Polt Péter az alaptörvényre hivatkozva kijelentette:
„Ha összehasonlítjuk a magyar szabályozást és gyakorlatot bármelyik külföldi szabályozással és gyakorlattal, azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar ügyészség független és ennek a függetlenségnek rendkívül szigorúan körbehatárolt jogszabályi feltételei és követelményei vannak.”

Polt Péter a parlamentben
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Polt Péter „a személyét érő támadásokról” szólva azt mondta:
Csak a törvényt és az ügyészségre vonatkozó szabályokat kell szem előtt tartania. Az ügyészség szakmai szervezet, ezek a támadások pedig politikai jellegűek – jelentette ki, felhívva a figyelmet arra: „az Alkotmánybíróság már 2004-ben kimondta egy nagyon fontos döntésében, hogy a legfőbb ügyész politikai felelősséget senki iránt nem visel.”

Káel Csaba készítheti elő a fertődi Esterházy-kastély felújítását

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.12.30. 19:50
A fertődi Esterházy-kastély
Fotó: Ian Trower / robertharding via AFP
Káel Csaba kormánybiztos nemrég az SZFE-ügyben tűnt fel, most 250 millióból turisztikai beruházást készíthet elő.
A fertőd-eszterházai Esterházy-kastély és környezete hosszútávú fejlesztéséről, az „ESZTERHÁZA Turisztikai Beruházás” előkészítéséről döntött a kormány, és ehhez csaknem negyedmilliárd forintot is átcsoportosítanak a feladatra, még az idei költségvetésből – derült ki a szerdai Magyar Közlönyből.  A kormányhatározat alapján az Esterházy-kastély teljes körű felújítása és a nemzetközi színvonalú kulturális és turisztikai központ megvalósítását célzó program előkészítésével – kormányzati felelősként – a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, Káel Csabát jelölik ki.
Káel Csaba rendező 2020. augusztus 19-én vette át a Kossuth-díjat Áder János köztársasági elnöktől és Kövér László házelnöktől
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Káel még októberben közvetítőként tűnt fel a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) autonómiájáért küzdő hallgatói és tanárai, valamint a felsőoktatási intézmény új vezetése között. Most kastélyügyben Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel kell együttműködnie.  Nem véletlenül, ugyanis a kormány Varga Mihály pénzügyminisztert hívta fel arra, hogy éppen a Miniszterelnökség büdzséjéből csípjék le a 250 millió forint többletforrást. A pénzt vissza nem térítendő támogatás formájában az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. kapja majd. Arról nem szól a döntés, hogy a Fideszhez közel álló, idei Kossuth-díjas filmrendező, egyben a Müpa vezérigazgatója akár filmes központot is kialakíthatna a kastély területén, ugyanakkor a határozat felhívja a pénzügyminisztert:
„vizsgálja meg a beruházásnak a 2021–2027 programozási időszakban Magyarország számára hozzáférhető európai uniós források terhére történő finanszírozásának lehetőségét”.