Aleksandar Vucic szerb államfő jelenlétében január 1-jén, pénteken a vajdasági Boldogasszonyfalván (Gospodinci) megnyitották a Török Áramlat szerbiai szakaszát, a Balkáni Áramlatot – idézi az MTI a helyi sajtót. A vezeték az orosz eredetű Török Áramlat folytatása, amely Bulgárián és Szerbián át szállítaná a fűtőanyagot Magyarországra. A szerb fő szakasz hossza 403 kilométer, amely Magyarország felé Horgosnál hagyja el déli szomszédunkat. A teljes vezeték 930 kilométer hosszú és évente 31,5 milliárd köbméter gáz szállítására alkalmas - írják.
Bár a most átadott csatlakozóállomás légvonalban mintegy 130 kilométerre fekszik a magyar határtól, odáig már a meglévő szerb vezetékhálózat továbbítja a gázt – tudtuk meg az újévi bejelentés kapcsán hazai szakértőktől. A szállítások folytatása tehát a magyar lépésektől függ. Az évtizedek óta meglévő szerb gázkapcsolatunk csak észak-déli szállításokat tesz lehetővé. (Oroszország ezen keresztül látta el eddig Szerbiát és szomszédait.) Az irány megfordításához a határon egy 15 kilométeres vezetékszakaszt kell építeni. Ennek kivitelezése ugyanakkor, legalábbis annak tükrében, hogy a tőlünk délre fekvő nyomvonalállamok mára elkészültek, késedelmet mutat. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter négy éve még 2019-re, tavalyelőtt pedig „2021-től” ígérte a déli irányú gázszállítások megindulását.
A közműhatóság júniusban kiadott engedélye szerint ugyanakkor a szerb-magyar cső csak ez év októberére készülhet el. Innen első körben évi hatmilliárd köbméter érkezhet, ami a nyomás növelésével tízmilliárdra emelhető. (Az átmérő a nyomvonalállamok saját fogyasztása függvényében szűkül.) E gáz konkrét vevője nem ismert, de szembetűnő, hogy a magyar kormány bejelentése szerint az eredetileg 1995-ben kötött, többször meghosszabbított magyar-orosz gázszerződés pont idén októberben jár le. Nem kizárt tehát, hogy akkortól dél felől kaphatjuk az orosz gázt. Igaz, a szakma szerint évi hárommilliárd köbméternél több gáz megvásárlására nem kellene az oroszok felé hosszú távon elköteleződnünk. De nyugat-európai vevők sem kizártak. (Bár az osztrák kapcsolat csak magyarországi irányú szállításokra alkalmas, a déli forrás éppenséggel csökkentené terheit, hisz a kereskedők papíron egyszerűen kivonnák a Szerbiából érkező, Nyugatra tartó gázt az onnan ide szántból. Ez az úgynevezett swapolás.) A déli gáz továbbszállítására – így Észak-Magyarország új irányú ellátására – a hazai gázrendszer felkészült.
A horvátországi Krk szigeten szintén 1-jén kezdte meg működését a tengeren szállított, cseppfolyósított földgázt (lng-t) lefejtő, úszó üzem. Elsőként egy amerikai szállítmányt fogadtak. A horvát állam tulajdonában álló, 234 millió euróból létrehozott állomás évi 2,6 milliárd köbméter földgáz átfejtésére alkalmas. Az elkövetkező hét évre a magyar állami MVM ebből egymilliárd, a kormányközeli MET pedig három évre elosztva összesen 1,3 milliárd köbmétert kötött le. Igaz, iparági hírek szerint ezek jó része – a már említett swapolások miatt - ténylegesen nem kerül át hozzánk. Ugyanakkor kétségkívül a krki lefejtő Magyarország első, orosztól eltérő gázforrása.
Az Orbán-kormány sokáig vérmes reményeket fűzött a Fekete-tenger román szakaszának földgáz-találataihoz is, ám az ennek kapcsán három éve ott kialakult patthelyzet azóta sem látszik feloldódni.
