Előfizetés

Délről is jöhet az orosz gáz

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.29. 07:40

Fotó: Vitaly Timkiv / Sputnik/AFP
A közműhatóság "beépíti a tarifába" a várhatóan Szerbia felől érkező orosz fűtőanyag fogadásához szükséges rövid belföldi vezeték árát. Ettől a díjunk nem nő, de tovább szűkül a rezsicsökkentés mozgástere.
A közműhatóság hozzájárult ahhoz, hogy a délről érkező orosz gáz továbbszállítása érdekében a Mol-tulajdonú FGSZ egy 15 kilométeres vezetéket építsen a szerb-magyar határ és Kiskundorozsma között - hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a gázvezetékcég. Múlt hét kedden, Moszkvában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megemlítette a fejlesztést. A beruházás ismereteink szerint úgymond technikai okokból szükséges. Mégpedig azért, mert Magyarország és Szerbia között eddig csak északról dél felé áramlott gáz. (Szomszédunk jelenleg csak innen kap fűtőanyagot.) A csövön viszont nem fordítható meg az áramlás. A beruházásnak az engedély által nem pontosított árát szakmai forrásaink 10-15 milliárd forint körülire becsülik. Bár ez a költség a gáz száz forint körüli árában csupán "néhány fillér", az engedélyezés elvi problémákat érint. Az eljárások alapelve, hogy a gázcsövek költségét ne közvetlenül a fogyasztók, hanem a gázkereskedők fizessék meg, saját vállalkozói kockázatukra. Az egyeztetéseken valahogy mégis rendre sikerül meggyőzni a hatóságot, hogy a vezeték árát "építsék be" a hazai fogyasztók gáztarifájába, levéve ezzel a kockázat terhét a vállalkozókról. Bár e tárgyban az utóbbi idők során némi szigorodás tapasztalható, saját kockázatra azóta se vágott senki nálunk nemzetközi csőépítésbe. A török-bolgár-szerb szállítási útvonalat két éve még szükségtelennek ítélő hatóság most is csak egy "rövid", illetve "technikailag fontos" vezetéket fogadott a tarifába. (Jellemző módon a hazai vezetékfejlesztési stratégia központjában két éve még a román- és horvát-magyar gázszállítások lehetősége állt. Előbbiből egyelőre nem lett semmi, de még Horvátországból sem jön a gáz.) A vezetékköltségek "befogadása" természetesen nem vezet rezsiemeléshez. Viszont még tovább csökkenti a gáz nagyon alacsony tőzsdei vételára és 2014 óta magasan tartott lakossági eladási ára között keletkező, állami extrahaszonból képzendő tartalékkeretet. Amiként arra korábban felhívtuk a figyelmet, az alap tavaly alig harmincmilliárdon zárt, ami nagyságrendekkel szerényebb annál, ami a két ár különbségéből elvben következne és ami akár a lakossági gázár megfelezését is lehetővé tenné. A "tarifába építést" az válthatná ki, ha a hazai központi gázvezetékrendszert birtokló FGSZ pályázatot írna ki a vezeték használatára a kereskedők között és a nyertesre terhelné a szállításokhoz szükséges vezetéképítést. Csak hogy ezt a pályázatot az FGSZ nemrég lefújta. A lépés mögött a világpolitika legnagyobb játékosainak kulisszák mögötti bokszmeccsét sejthetjük. Sem az EU, sem az USA nem támogatná ugyanis, hogy a - biztos befutónak tartott - orosz állami Gazprom akár 15 évre kibérelje a magyar-szerb vezetéket. Az ügyet övező feszültségekre jellemző, hogy a hatóság évi 6 milliárd köbméternél több gázbehozatal esetére már komolyabb vezetékfejlesztéseket ír elő, amit viszont úgymond már csak pályázaton nyertes kereskedővel fizettethetnek meg. A hírhez kapcsolódik a török Hürriyet által szétkürtölt, a hétvégi online sajtó által gyorsan felkapott, utóbb kacsának bizonyult hír is, miszerint "a Mol csatlakozik a Török Áramlathoz". Az FGSZ lapunk szombati megkeresésére élesen cáfolta, hogy akár a Mol, akár az FGSZ a déli gázvezeték-fejlesztés kapcsán bármihez is csatlakozna. A többszörös félreértés abból adódhatott, hogy a török lap újdonságként értelmezhette a déli irányú orosz gázvezetékterv iránt az Orbán-kormány (és vele együtt a Mol-FGSZ) által évek óta hangoztatott nyitottságot. Ennek legújabb fejleménye kétségkívül a pótvezetékre kiadott közműengedély. A felvetés ugyanakkor már csak azért is téves, mivel az orosz-török-bolgár-szerb-magyar útvonalú Török Áramlat mögött (néhány más példától eltérően) nem áll egy központi beruházó, amiben részt lehetne vásárolni. Annak nyomvonalát ugyanis - leginkább Brüsszel és Moszkva korábbi csörtéi miatt - a nemzeti gázvezetékcégek fejlesztik és birtokolják. Az más kérdés, hogy - például a már említett bérlet révén - a Gazprom nyilvánvaló szándéka, hogy a gázkereskedelem mellett - az EU-tilalmakat megkerülve - a szállítási útvonal felett is minél nagyobb befolyást szerezzen.

Még egyet szorít a kormány a települési kasszán

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.06.29. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormány eltörli a decemberi iparűzési adó feltöltési kötelezettséget, az önkormányzatok mégsem kapnak automatikusan likviditási hitelt.
A kormány visszavonta saját javaslatát, így még átmeneti hitelt sem vehetnek fel a települések a az év végén elmaradó iparűzési adóbevétel pótlására. A parlament előtt lévő 2021-es költségvetést megalapozó salátatörvény egyik passzusa szerint ugyanis már ez évtől eltörlik a cégek decemberi helyi iparűzési adófeltöltési kötelezettségét. A döntést a vállalkozások örömmel fogadták, ugyanis ezzel egy komoly adminisztrációs tehertől szabadulnak meg. A cégek általában az éves beszámoló elkészítésekor, tehát az idei eredményeket nézve, majd 2021 májusában tudják pontosan, hogy mekkora bevételük, így mekkora adófizetési kötelezettségük keletkezik, ezért volt minden évben komoly kihívás, hogy december 20-áig az adó 90 százalékát meg kellett fizetniük, ám ha nem jól becsülték meg, és egytizednél nagyobb az eltérés, akkor májusban mulasztási bírságot kellett fizetniük. Ezt a feltöltési kötelezettséget törli el a salátatörvény, amely cégeknél átmenetileg 80-85 milliárd forintot hagy, ugyanakkor az önkormányzatokat ugyanekkora bevételtől "szabadítja meg" idén. Ezt a pénzt ugyanis csak 2021 májusában fizetik be a cégek az adóhatóságon keresztül a településeknek. Az önkormányzatok idei gazdálkodásában ez egy újabb jelentős érvágás. A kormány eleve elhalasztotta az idei májusi adóbefizetési határidőket is szeptember végére a koronavírus-járványra hivatkozva, így az önkormányzatok már ehhez a pénzhez is késve jutnak hozzá. Ugyanakkor a válság miatt visszaesik a vállalkozások termelése, s emiatt akár százmilliárd forinttal is csökkenhetnek a az önkormányzati adóbevételek, ráadásul ami befizethetnének a cégek, azt sem kapják meg a megszokott időben a feltöltési kötelezettség megszüntetése miatt. A kormány eredeti javaslatában még az szerepelt, hogy az önkormányzatok - a kormány külön engedélye nélkül -, a kieső iparűzési adóbevételek befolyásáig hitelt vehettek volna fel. A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén azonban a kormány visszavonta erre vonatkozó saját javaslatát, mondván, hogy az átmeneti - 2020 decemberétől 2021 májusáig tartó, féléves - időszakra szóló likviditási hitelfelvétel megtiltásával megakadályozható a helyi önkormányzatok eladósodása és az újabb adósságspirál kialakulása. A javaslatot a törvényalkotási bizottság kormánypárti többsége megszavazta, így az várhatóan beépül a törvénybe, bár a végső szót a plenáris ülés mondja ki. Ha jelen formájában fogadják el a módosítást, akkor a feltöltési kötelezettség eltörlése hatályba lép, de az az így keletkező finanszírozási rést az érintet településeknek saját hatáskörben kell megoldaniuk. Látva a kormányzati módosító javaslat indoklását, arra sem számíthat minden önkormányzat, hogy likviditási hitel felvételére külön engedélyt kap a kormánytól, bár ez esetben minden egyes település kérelméről a kormány egyedi döntést hozz.    

Nem szállt be a Mol sehova

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.06.27. 20:25

Fotó: Isa Terli / AFP/Anadolu Agency
A Mol bejelentette, hogy csatlakozik a Török Áramlat gázvezetékhez - közölte a török Hürriyet. A hírt az olajcég illetékes leányvállalata lapunknak cáfolta. A kacsa - eddig is ismert - alapja az lehet, hogy a Mol hálózata felkészült a délről érkező gáz fogadására.
„Egy magyar cég június 27-én bejelentette, hogy csatlakozik a Török Áramlat gázvezeték-projekthez” – idézte a Hürriyet című török újság internetes kiadását a szombati online média. A tudósítás szerint a Molról lenne szó. Nos, először is a Mol ma nem jelentett be semmit. Az ellenben, hogy a magyar gázrendszer kész fogadni a tervek szerint Törökország felől hozzánk érkező orosz gázt, a magyar kormány által évek óta hangoztatott, közismert tény. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az ügy kapcsán annyi újdonságot jelentett be Moszkvában, hogy ehhez egy 15 kilométeres cső megépítése szükséges. A Mol gázvezeték-üzemeltető leányvállalata, az FGSZ pedig pénteken azt tette közzé, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elfogadta a magyar gázvezetékrendszer fejlesztési tervet, ami magába foglalja e 15 kilométeres szakaszt is. Információink a kivitelezés körülbelül 15 milliárd forintba kerül, amit - szokás szerint - "beépítenek" a hazai gáztarifába. (Ennek köbméterenként néhány filléres költségét nyilvánvalóan szétterítik, így emiatt sem kell emelni a gázárat.) Ezzel egybecsengően a Népszava megkeresésére szombat este az FGSZ - röviden, de határozottan - cáfolta, hogy bárhová is beszálltak volna és hogy erről bármilyen közleményt jelentettek volna meg. A vezetéküzemeltető az egész hírt valótlannak minősítette. Az a kifejezés amúgy, hogy a Mol beszállt volna a Török Áramlatba, fogalmilag is kizárt. A fejlesztés mögött ugyanis nem áll egy központi cég, amiből részesedést lehet vásárolni. (Igaz, a felállás nem eleve ördögtől való. A múlt évtizedben a Kaszpi-térség gázát Európába szállítani tervezett, végül meghiúsult Nabucco-vezeték mögött például cég állt, amiben ráadásul a Mol is részesedett.) A Török Áramlat ugyanakkor - jelentős részt épp Brüsszel és Moszkva korábbi csörtéi miatt - az országonként különböző tulajdonú vezetékrendszerek összekötésével jön létre. Így ugyanis az EU már nem kifogásolhatja, hogy a vezeték üzemeltetője és a benne szállított molekula gazdája egybeesik. Ennek megfelelően a Török Áramlat gázát Magyarország a szerb-magyar határon fogadja, majd a saját rendszerében továbbszállítja, a hagyományos kereskedelmi, vezeték-lekötési szabályok szerint. A magyar rendszer tulajdonosa változatlanul a száz százalékban Mol-tulajdonú FGSZ marad, amely - a mai megfogalmazásokkal ellentétben - nem száll be sehova és az FGSZ-be se száll be senki. Persze a vájtfülűek azért találhatnak az ügyben finomságokat. A gyanúperrel ugyanis változatlanul érdemes élni, miszerint a molekulát birtokló orosz Gazprom a tilalmak ellenére azért igyekszik a vezetékek felett is minél nagyobb befolyásra szert tenni. Így Európa-szerte - például Szlovákiában vagy Csehországban - több olyan "nyílt pályázatot" nyert el az orosz állami multi, amivel akár több évtizedre is kibérelte az ottani, kulcsfontosságú gázcsöveket. Magyarország ugyanakkor - például rövidebb távú kiírásokkal - az ilyen törekvéseket a látványos Orbán-Putyin-barátság ellenére is igyekszik kisiklatni. A "hír" azért sem tekinthető újnak, mert a déli orosz vezeték kivitelezése már most több éves csúszást szenved. (Oroszország ezért is kényszerült megújítani tavaly év végén gáztovábbítási szerződését Ukrajnával.) A cső a legfrissebb ígéretek szerint 2021 október elejére állna készen a kereskedelmi célú gázszállításokra. A Törökországban még évi 31,5 milliárd köbméter továbbítására alkalmas vezeték a tervek szerint Magyarországra évi 6 milliárdot lesz képes eljuttatni. Nem kizárt, hogy ezt követően már innen kapjuk a tervezett új magyar-orosz hosszú távú szerződésben megrendelt mennyiséget. Ám ha megmarad az ukrán betáplálás lehetősége, a délről érkező gáz nagy része Ausztria vagy Szlovákia felé akár el is hagyhatja az országot.