Lassú, elégtelen és kiegyensúlyozatlan - így vélekedik az európaiak jó része a december végén kezdődött tömeges oltásokról az EU tagállamaiban. Az uniós országok között jelentősek a különbségek: míg Németországban például már több mint negyedmillió embert beoltottak, addig Franciaországban még ezret sem. Az Egyesült Királyságban és Izraelben például jóval előrébb tartanak a lakosság beoltásában, ezért az öreg kontinensen szinte mindenki elégedetlen a kampány ütemezésével és a célcsoportok kijelölésével. A tagállamok az oltás megszervezésében élenjáró külföldi országokhoz hasonlítgatják magukat, és Brüsszelre mutogatnak, amely kulcsszerepet játszott a vakcinák beszerzésében.
Az EU27-ek tavaly az Európai Bizottságot bízták meg azzal, hogy a nevükben előszerződéseket kössön a gyártókkal megfelelő mennyiségű oltóanyag megvásárlásáról. A testület több mint 2 milliárd adagot kötött le a legígéretesebbnek tűnő vakcinák előállítóinál, ami a szükséges készlet jóval több mint kétszerese. Ezek közül eddig csak az amerikai-német Pfizer/BioNTech készítménye kapott engedélyt a felhasználásra. Ebből a vakcinából a közösség mostanáig 200 millió adagot rendelt, újabb 100 millióra opciós szerződést kötött, de tárgyalásokat folytat további készletek beszerzéséről. Küszöbön áll a hasonló technológián alapuló amerikai Moderna engedélyezése is: a hírek szerint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már szerdán közzé teheti várhatóan kedvező véleményét, amelynek alapján az Európai Bizottság szinte órákon belül döntést hozhat a forgalomba hozataláról. Ebből 300 millió adag érkezhet az európai piacra. Harmadik a sorban a brit Oxford/AstraZeneca oltóanyaga, amely február előtt aligha kaphatja meg az európai jóváhagyást.
Az EMA a múlt év végén bejelentette, hogy januárban újabb tesztvizsgálatok eredményére vár, ettől is teszi függővé az értékelését. Az Egyesült Királyságban ugyan már forgalomba hozták a vakcinát, de az ottani sürgősségi engedélyezési folyamat eltér az európaitól, többek között azzal, hogy a gyógyszerrel összefüggő esetleges problémákért nem a gyártókra, hanem a kormányra hárítja a felelősséget. Az EU tagállamai 400 millió adagot kötöttek le ebből a készítményből. Versenyben vannak még a Johnson&Johnson, a német Curevac és a francia Sanofi-GSK vakcinái is, amelyekből 400-400, illetve 300 millió dózist rendeltek a huszonhetek. Ezeknek az engedélyezési eljárása azonban még el sem kezdődött, és elképzelhető, hogy csak az év második felében jelenhetnek meg a piacon.
Amikor az Európai Bizottság tavaly novemberben megegyezett a gyártókkal, még nem tudhatta, hogy melyik oltóanyag kerülhet forgalomba először. A megrendelések véglegesítésekor a vakcina ára is fontos szerepet játszhatott. A Pfizer/BioNTech és a Moderna készítménye például jóval drágább, mint az Oxford/AstraZenecáé. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint főként a közép- és kelet-európai országok kardoskodtak amellett, hogy az EU lehetőleg spóroljon a beszerzéseken.
Az oltóanyag terítésének lassúságát kifogásoló kormányoknak az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer azt üzente: ne legyenek türelmetlenek, az oltási kampány éppen csak elkezdődött, és várhatóan áprilisban fog kulminálni.
