Előfizetés

Az új diákvárosba telepítik a kínai egyetemet

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.01.06. 06:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A főváros déli városkapujában, a Nagyvásártelep közelében kaphat helyet a Fudan Egyetem budapesti campusa - tudta meg a Népszava.
Az új Atlétikai Centrummal átellenben, a Kvassay-híd másik oldalán épülhet fel a kínai Fudan Egyetem első európai campusa. Az viszont egyelőre nem tisztázott, hogy az egykori Nagyvásártelep, a Kvassay Jenő út, illetve a Ráckevei Duna-ág határolta telekegyüttesből mely ingatlan(oka)t kapja meg a kínai egyetem a fejlesztéshez. A telkeket mindenesetre a kormány vásárolja meg a Fudan Egyetem európai belépéséhez több százmillió forintért.
A meglehetősen homályos december végi kormányhatározat szerint „a kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez (…) szükséges ingatlanok tulajdonjogának az (...) állam javára történő megszerzésével”– szúrta ki néhány napja az Mfor. Az online portál szerint már meg is találhatták a kérdéses ingatlant, hiszen fillérre pontosan meghatározták, hogy mennyit is szánnak az ügyletre. A kormányhatározat értelmében 821 millió forintot biztosítanak a kiszemelt ingatlanok megvásárlására a magyar költségvetésből. A hatalmas területen egyébként több olyan ingatlan is található, amelyet az államnak még nem sikerült megvásárolnia.
A Népszava most kiderítette, hogy a kiszemelt ingatlan a korábban olimpiai falunak, majd később „Budapest Diákváros – Déli Városkapu” néven emlegetett kormányzati fejlesztés megvalósítására kijelölt dél-pesti területen található. A fent említett kormányhatározatban megjelölt 2018-as törvény hivatkozott melléklete egyébként nevesíti is a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág - a Kvassay Jenő út - a Soroksári út - a Galvani utca vonalában megépülő új Duna-híd határolta területet, ahol több ütemben mintegy 8500 férőhelyes kollégiumi, sport, rekreációs, egyéb kapcsolódó infrastrukturális, valamint kiegészítő funkciókat magába foglaló új városnegyed épül Budapest Diákváros néven. A kormányhatározat megfejtését a Népszava tervekre rálátó forrása is megerősítette.
Látványterv
Fotó: Snohetta
A területre az oslói székhelyű Snohetta építésziroda készített mestertervet, amelyben a kollégium és sportcélú épületek mellett kereskedelmi –, lakó- és irodafejlesztés is szerepelt. Ez utóbbi funkciókra szánt területen épülhet fel a kínai campus. De bőven marad még hely minden másra is, hiszen az egykori ipartelep 130 hektáron terül el. Az első ütemben állami beruházásként a Nagyvásártelep épületegyüttese újulhat meg. A nemzetközi építészpályázatot december közepén hirdette meg a fejlesztést előkészítő Budapest Fejlesztési Központ (BFK). Az épület a Diákváros első kollégiumi épületeként születhet újjá. A műemléki védelem alatt álló épületegyüttese egy közel 10 ezer négyzetméteres csarnokból és egy csaknem 6 ezer négyzetméter összterületű irodaépületből áll, ezekhez kapcsolódik egy főtér, ami összeköti a Duna-parttal. A tervpályázatra olyan pályaműveket vár a BFK, amelyek az épületegyüttes tervezett új funkcióit beillesztik a közvetlen környezetébe és a leendő egyetemi városnegyedbe. Kiemelt szempont az egykori ipari épület szellemiségének kortárs értelmezése a fenntarthatóság jegyében. Az új épület megközelítőleg 3 ezer négyzetméter összterületen szolgál diákszállásként, a kollégium földszintjén mintegy 1000 négyzetméteren biztosítani kell a sportolási lehetőséget is. Közvetlen közelében épülhet fel a Fudan Egyetem magyarországi bázisa. A sanghaji egyetem hazai megjelenését a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte. Orbán Viktor 2018-ban adta áldását a tervre, éppen akkor, amikor a CEU ellen heves hadjáratot indítottak. 2019 decemberében Palkovics László miniszter pedig alá is írta az új campusról szóló megállapodást az egyetem képviselőivel. Az akkori elképzelések szerint 2024-re készülhet el a campus, ahol négy-öt karon (gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok) folyna az oktatás, bár kezdetben csak mesterképzés lesz. Az öt-hat ezer hallgatót 500 tanár oktatná. Bár a a Fudan az egyetemek világranglistáján az előkelő 34. helyen áll, erős bizalmatlanság övezi. A 444.hu korábbi beszámolója szerint az egyetem alapító okiratában tavaly lecserélték a szabad gondolkodás és a demokratikus vezetés kifejezéseket klasszikus államszocialista fogalmakra és a Kínai Kommunista Párt irányításának hangsúlyozására.

Akadálypályán jutnak el az egészségügyi dolgozók a vakcináig

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.05. 18:59

Fotó: Komka Péter / MTI
Szervezetlenség és átláthatatlan ügymenet – a Magyar Orvosi Kamara szerint ez jellemzi az egészségügyiek oltását. A testület szakértői „rendszerhibát” látnak.
Bár Orbán Viktor kormányfő december közepén még arról beszélt, hogy ha egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, akkor erre is képesek lennének, valójában azonban még a legkönnyebben megszervezhető társadalmi csoport, az egészségügyiek oltása is nehézkesen halad. December 26-tól keddig a 120 ezer egészségügyi dolgozó közül csak mintegy 15 ezret oltottak be, pedig ez idő alatt már majd 40 ezer embernek elég vakcina állt már rendelkezésre. Az oltás akadozását a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is szóvá tette. A testület úgynevezett Realitás projektje kedden nyilvánosságra hozott újabb részében az egészségügyiek koronavírus-elleni oltását vette nagyító alá. Svéd Tamás, a kamara titkára szervezetlenségről, átláthatatlan ügymenetről, az oltásra jelentkezés nehézségeiről számolt be az összefoglalóban. Az írás szerint a kórházak többé-kevésbé megszervezték saját munkatársaik beoltását, de a máshol dolgozók nehéz helyzetbe kerülnek, amikor jelentkeznének, helyet, időpontot kérnének valamelyik oltóponton. „Az oltóhelyek honlapján az online időpontkérés helyenként működik, másutt nem, de a működők is gyorsan betelnek” – írta Svéd Tamás, aki szerint a megadott telefonszámok egy része hibás vagy elérhetetlen, a vonalak foglaltak, túlterheltek. A kamarai titkár beszámolója szerint a sokadik hívásra elért, hajszolt ügyintéző aztán vagy tud időpontot és információt adni, vagy nem, gyakran türelmet kér vagy az online felületre próbálja visszaterelni az egyre frusztráltabb próbálkozókat.
Az összegzés szerint Budapesten különösen nehéz a helyzet, mert az egyes oltópontok illetékessége is kérdéses. Az oltóponttal nem rendelkező budapesti kórházak több dolgozóijától többször is begyűjtötték az elérhetőségüket, így január 4-én meglepetésként érte őket, hogy a szakrendelők dolgozóihoz és az alapellátókhoz hasonlóan nekik is maguknak kell helyet szerezniük valamelyik oltóponton. „Egy NEAK finanszírozott, azaz közellátást is végző fogorvos kolléga nagy türelemmel végigtelefonálta és végül elérte Budapest valamennyi, már üzemelő oltópontját. Semelyik nem érezte magát oltásában illetékesnek.” – idézett egy másik példát Svéd Tamás. A Korányi központban üzemelő oltóhelyet az év legelején telefonon elérve email-es jelentkezést kértek, de a levélre válasz nem érkezett. A Dél-Pesti Centrum Kórház oltóhelyének honlapja volt a leginkább használható, működő online jelentkezéssel – ennek megfelelően gyorsan be is teltek a foglalható helyek, „jelenleg csak egy erről szóló, türelmet kérő üzenet van kint.” Több kórház és a Semmelweis Egyetem (SE) klinikái központilag szervezték dolgozóik beoltását, de ez sem volt zavartalan. A minap az egyik klinika gyakorlatilag teljes orvosi kara és szakdolgozóinak mintegy fele – körülbelül száz ember – volt hivatalos az Ortopéd Klinikán üzemelő oltópontra, előre meghatározott sorrendben, három percenként behívva. Csakhogy ugyanerre a napra, ugyanide az egyetem meghirdette minden dolgozójának a szabad személyes bejelentkezést. Így az előre meghatározott sorrend felborult, a behívás véletlenszerűen történt. A kamarai jelentés szerint az átlagos várakozási idő 30-60 perc volt az első vizsgálatra, ugyanennyi az oltásra, majd még egyszer ennyi a lepecsételt papírokra. Végeredményben száznál több egészségügyi dolgozó töltött másfél-három órát egy nem nagy területű alagsori helyiségben összezsúfolódva. Ugyanezen a klinikán egyébként a vírushelyzetre tekintettel a járvány kezdete óta nem tartottak orvosgyűlést. Most bepótolták. „Végül is a cél az érintettek immunrendszerének stimulálása volt – de azért nem lenne mindegy, hogyan!” – jegyezte meg a kamara titkára. Az összefoglalóban azt is szóvá tették, hogy az egészségügyiek közötti oltási sorrend nem feltétlenül tükrözte a dolgozók veszélyeztetettségét. A kamara azt várta volna, hogy a rendelkezésre álló vakcinamennyiség elosztása egy központilag meghatározott, szigorú priorítási sorrendben történik. „Például első lépésben COVID-osztályok és ellátó helyek dolgozói (semmilyen szkafander és védőfelszerelés nem nyújt 100 százalékos biztonságot), majd az előszűrés nélküli betegekkel foglalkozók, így sürgősségi osztályok, baleseti sebészetek dolgozói, munkájuk révén rendszeresen aeroszolnak kitett egészségügyi dolgozók, a fentiek mellett a légutat biztosító aneszteziológusok és jelenleg is dolgozó fogorvosok.” – áll a jelentésben. Ehhez képest a valóságban egészen másként alakult az oltási sorrend. „A hozzánk eljutó hírek és egyebek között a megváltoztatott, oltottságot hirdető Facebook-profilok alapján az első napokban kapott oltást csecsemővel otthon tartózkodó kismama, a járvány kezdete óta az ellátásban nem résztvevő, nyugdíjas professzor, valamint számos adminisztratív munkatárs. Kapott oltást a SE Magatartástudományi Intézetének pszichológiai ambulanciáját üzemeltetők fele – akik az ellátást online végzik. Mindez azonban semmiképpen sem az oltásért jelentkezők és az azt megkapók hibája – a hiba a rendszerben van.” – rögzítette a Magyar Orvosi Kamara. Cikkünk megjelenése után a MOK jelezte: helytelenül közölték, hogy a SE Magatartástudományi Intézetének beoltott dolgozói csak online terápiát folytatnak, Purebl György tanszékvezető tájékoztatása szerint a terápiák egy része személyes jelenléttel zajlik.

Erről is Brüsszel tehet

Noha a már Magyarországon lévő oltóanyagot sem képes gyorsan felhasználni a kormányzat, Menczer Tamás, az ország nemzetközi megjelenítéséért felelős külügyi államtitkára az Uniót hibáztatva azt közölte: Brüsszel késve és rossz megállapodást kötött, "ezért nem tudunk most több vakcinát kapni". Arról nem tett említést, hogy a hazai készlet felhasználása miért akadozik.

Bayer Zsolttal és kormánypárti médiumokkal is perre megy a Political Capital

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.05. 18:17

Fotó: Népszava
Szándékosan kiforgatták Krekó Péter szavait, akit családjával együtt halálosan megfenyegettek. Állítását a Politico is igazolja.
Krekó Péter, a Political Capital kutatóintézet ügyvezető igazgatója számos halálos fenyegetést kapott, melyek mind őt, mind a családját érintették azóta, hogy a Politico című, amerikai központú lapnak nyilatkozatot adott december 26-án – olvasható az intézet honlapján megjelent közleményben. A fenyegetésekről Krekó hétfőn a 444-en publikált véleménycikket.
Bejelentették: sajtóhelyreigazítási pereket indítanak a valótlanságokat terjesztő kormányzati irányítású médiatermékek ellen, és személyiségi jogi pert a cikkek szerzői, köztük Bayer Zsolt ellen.

Felidézték, hogy a politikai elemző a Politico cikkéhez adott interjújában a magyar kormány oltási terveiről szólva, melyek hónapokon át az orosz és kínai vakcinák beszerzésére összpontosítottak azt mondta:
„Az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve.”

A közlemény szerint az elhangzottakat a magyar kormánypárti irányítású média és az ország vezetése hamis színben tűntette fel.
„A kormányzati irányítású média több tucat cikket közölt, amelyek hamisan állították, hogy azzal az elemző ellenzéki politikusokat biztat az oltásokba vetett bizalom aláásására és az állampolgárok életének feláldozására, politikai előnyökért cserébe”

– írták.

Hozzáfűzték, hogy a Politico kedden egyértelművé tette, hogy Krekó Péter december 26-ai nyilatkozatát „szándékosan félreértelmezte a kormányzati irányítású média”. – Egy hétvégi rádióinterjújában Orbán Viktor maga jelentette ki, hogy „ritkán hallani ilyen gonosz mondatot”. Miután egyértelművé vált, hogy nem mondtak igazat, felszólítjuk a kormányzati irányítású média propagandistáit, hogy hagyjanak fel lapos, hazugságokon alapuló kampányukkal – szólította fel az érintetteket, így Bayer Zsolt publicistát a Political Capital. Leszögezték, hogy nem lehet a Political Capitalt elhallgattatni. Végül megjegyezték:  „Jellemző, hogy Bayer Zsolt tegnap egy orosz dezinformációs kampányoldalon, a Citizengon indított petíciót, és védelmébe vette nemcsak a magyar, de az orosz lakosság, illetve az orosz orvosok által is elutasított Szputnyik-V vakcinát – ami mögül azóta már a kormány is kihátrált”.