Előfizetés

Szabad szemmel: a magyar és a lengyel vezető kibillent az egyensúlyából

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.06. 07:26

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 6.
Politico Az elemzés azt ajánlja Bidennek, hogy egyelőre hagyja a csudába az általa bejelentett nemzetközi csúcstalálkozót a globális demokrácia védelmében, inkább Európában lépjen fel a tekintélyelvű erős emberek, Orbán és Kaczynski ellen. Emlékeztet arra, hogy a politikus tavalyelőtt maga jelentette ki: az autokrácia, a nacionalizmus és az illiberalizmus gyorsan terjed a világban, és nem csupán Oroszországban, valamint Kínában, hanem olyan szövetségeseknél is, mint Törökország és Magyarország. Az jó, hogy felismerte a bajt, a demokrácia fenntartására fantáziadús és határozott politikára van szükség a tekintélyelvűséggel szemben. Az viszont nem biztos, hogy a helyes utat választja. Hiszen teljesen felesleges egy nemzetközi konferencián megerősíteni a magasztos elveket és értékeket, amikor sokkal többet lehet elérni egy jól irányzott csapással. Nem kell hozzá más, mint hogy hivatalba lépése után közölje, vagy személyesen, vagy a külügyminiszter útján, hogy az Egyesült Államok támogatja az EU intézkedéseit azoknak a tagoknak a megbüntetésére, amelyek nem tartják be a jogállami normákat. Az egyértelmű üzenetet a magyar és a lengyel vezetőnek kell címezni, kitérve arra, hogy az USA egyetért, ha az unió további nyomást gyakorol Budapestre és Varsóra. A jogállami mechanizmus nagy valószínűséggel nem lép életbe még két évig, vagyis egy klasszikus diplomáciai halandzsát sikerült tető alá hozni. Brüsszel azonban nem lépett vissza az elveitől, csak késlelteti a szabályozás hatályba lépését, de hát nagyon kell az anyagi támogatás a járvány miatt súlyos helyzetben lévő országoknak. Ha Washington nyilvánosan kiáll, azzal nem buktatja meg a magyar és a lengyel vezetést, de betereli őket a sarokba, jelezve, hogy azok helyzetét a saját politikájuk fenyegeti a nyugati közösségen belül. A két autoriter politikusnak főhet utána a feje, mert hazai közvéleményük támogatja az uniós tagságot és rokonszenvvel van az USA iránt. Így nem venné jó néven az elszigetelődést. Biden azután rátehet még egy lapáttal, ha a bírálatot megismétli nemzetközi fórumokon. És ott van még a gazdasági nyomásgyakorlás lehetősége is. Orbánnak és Kaczynskinak ugyanakkor nem nagy a mozgástere. Nem jött be az az elképzelés, hogy ha Európa türelemmel van az orbáni illiberalizmussal szemben, akkor a nyájban tarthatja Magyarországot. A miniszterelnök az EU-tagok közül a legbensőségesebb viszonyt ápolja Putyinnal, bár messze nincs szó szövetségről. De a jó indulatú hallgatás itt már nem segít. Az Egyesült Államoknak azért kell mielőbb cselekednie, mert a magyar és a lengyel kormány iskolát teremtett a földrészen. A washingtoni figyelmeztetés viszont jelezné a lehetséges követőknek, hogy következményekkel kell számolniuk. Egyben biztatást nyújtana a demokrácia magyar és lengyel híveinek. Ugyanakkor Bidennek ugródeszkát jelentene a demokrácia újjáélesztésére az egész világon. Hiszen amíg Budapest és Varsó belülről gyengíti az uniót, addig nehéz lesz elérni a globális szolidaritást. Pedig az új elnöknek szüksége van a transz-atlanti szövetségre, Kína és Oroszország, a klímavédelem és más okok miatt. Sokszorosan megtérülhet számára, ha beáll az európai többség mögé, Orbán és Kaczynski ellenében. Még akkor is, ha temérdek teendője van odahaza. Az autokraták visszaszorítása nem sétagalopp, de a magyar és a lengyel vezető már kibillent egyensúlyából, miután Trump vereséget szenvedett. Itt az idő, hogy az új világ segítsen megoldani egy súlyos gondot az öreg kontinensen.  
Politico Miután Krekó Péter és családja halálos fenyegetéseket kapott, a portál úgy értékeli, hogy a magyar kormánypárti sajtó és az ország politikai vezetése szándékosan félreértelmezi azt, amit a Political Capital igazgatója a minap a Politicónak mondott az oltásokról. Hiszen a szakember azt hangsúlyozta, hogy ha egy hatalom gyengíti az emberek hajlandóságát, mármint hogy beadassák maguknak a járvány ellenszerét, akkor annak a politikai következményei az adott kormányra (értsd: Orbán Viktorra) üthetnek vissza, hiszen a hivatalos stratégia hónapok óta a kínai és az orosz vakcina beszerzésére összpontosít. Vagyis egyértelmű, hogy a megjegyzés kifejezetten a magyar állami irányvonalra vonatkozott. „Közeli” orgánumok mégis cikkek tucatjaiban úgy állították be, hogy Krekó a bizalom aláásására és így emberi életek feláldozására buzdított ellenzéki vezetőket. A miniszterelnök a hét végén kijelentette, hogy ritkán hallani ennél gonoszabb nyilatkozatot.  
FT A vezércikk arra figyelmeztet, hogy nem szabad fellélegezni, mert járvány-ügyben még csak most jön a nagy próbatétel, ezért bármennyire is adják be az oltásokat, nem szabad enyhíteni a tilalmakon. A legnehezebb időszak pont akkor következik be, amikor már felcsillant a remény, hogy fokozatosan oldani lehet a korlátozásokon és hónapokon belül helyre lehet állítani a viszonylag normális állapotokat. Csakhogy a briteknél és Dél-Afrikában felbukkant két, minden eddiginél veszélyesebb törzs. Márpedig ezek hatalmas emberi és gazdasági veszteségekkel fenyegetnek. Az eddiginél is több lehet a halott és erősödik a nyomás az egészségügyi ellátásra. Tudósok tudták persze, hogy a vírus mutálódhat, de arra nem számítottak, hogy ilyen nagy mértékben, és hogy ennyire gyorsan. Szerencsére úgy néz ki, hogy mindegyik reagál a meglévő vakcinákra, ráadásul a BioNTech/Pfizer ellenszerének feltalálója szerint ha mégsem, akkor hat héten belül elő tudják állítani a módosított oltást. De az is jelentős késedelemmel jár. Ezért a mostaninál nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy nyomon kövessék a kórokozó szerkezetének változását. Emellett amilyen gyorsan csak lehetséges, oltani kell az embereket, miközben fenn kell tartani a szigorú szabályokat. Mindenekelőtt a leginkább veszélyeztetett rétegeknek kell beadni a vakcinát, mert akkor fokozatosan feloldhatják a korlátozásokat. De e pillanatban több szakember is attól fél, hogy kialakul egy rezisztens válfaj, mivel idáig csak viszonylag kevesen kapták meg az oltást, ugyanakkor változatlanul sebesen terjed a fertőzés. Úgyhogy nagyon is helyénvalóak a kemény ellenintézkedések. A kormányok joggal igyekeznek egyensúlyt teremteni az emberéletek és a gazdaság megóvása között. Ha lazítanak a szigoron, az óhatatlanul az áldozatok számának megugrását vonja maga után és csak késlelteti a normális viszonyok visszaállítását. A célvonal már látszik, ám egyelőre kitartásra és elszántságra van szükség, ami persze sokba kerül.
New York Times Amit Trump művel ezekben a napokban, az ismerősen csenghet mindazoknak, akik figyelték az eseményeket például a tekintélyelvű Oroszországban vagy Magyarországon. Ruth Ben-Ghiath, az „Erős emberek: Mussilinitől napjainkig” c. könyv szerzője azt mondja, a mai autokraták választással kerülnek hatalomra, de utána manipulálják a szabályokat, mígnem annyira erősek lesznek, hogy ki tudják kényszeríteni örökös uralmukat. Pontosan ezt csinálta Putyin és Orbán. Az Egyesült Államokban a választás elleni lázadás a Fehér Házból indul, Trump annak a demokráciának okozhat súlyos károkat, amit meg kellene védenie. Ennélfogva az amerikai jogállam nemzedékek óta nem nézett szembe ekkora töréspróbával. Igaz, 220 éve nem is volt olyan elnök, aki megtagadta volna a hatalom békés átadását. Elutasítja az elektorok döntését és keresztüllép a szavazópolgárok akaratán. De ettől még szinte bizonyos, hogy Bident két hét múlva beiktatják. Ez azonban nem enyhít azon, hogy Trump rombolja a demokráciát, hiszen aláássa a közbizalmat a választási rendszer iránt. A republikánusok georgia-i képviselőjével folytatott beszélgetés lélegzetelállítóan mutatja, milyen messzire hajlandó elmenni uralma fenntartására. Persze már régóta vita tárgya, hogy mennyire elkötelezett a jogállami értékek mellett. Nem sokat tett, hogy eloszlassa a kétségeket, például amikor csodálatát fejezte ki az olyan erős emberek iránt, mint Putyin, Orbán, Hszi, és Erdogan. Irigyelte, hogy azokat nem kötik a fékek és ellensúlyok. Két éve jelent meg a „Miként halnak meg a demokráciák” c. tanulmánykötet. Annak egyik társszerzője, Ziblatt most azt mondja, annak idején sokan lekapták őket a tíz körmükről, hogy miért riogatnak. Hát, bebizonyosodott, hogy nagyon is jogos volt az aggodalmuk. Az elemző szerint a demokráciához legalább két párt kell, amely tudja, miként kell versengeni és veszíteni. De aki végigkísérte, mit csinált Trump az eltelt 4 évben, az nem lepődhet meg a végjátékon.
Reuters Portugália az unió soros elnökeként a január 28-án esedékes belügyminiszteri értekezlet előtt tárgyalni kíván mindazokkal a kormányokkal, amelyek közvetlenül érintettek a migrációs gondok miatt, így Magyarországgal és Lengyelországgal is, mert egyik sem hajlandó befogadni menekülteket. Lisszabon a következő hat hónap egyik fő feladatának tartja, hogy kimozdítsa a holtpontról a menedékpolitika reformját. Alaptétele az, hogy szolidaritás szükséges, ám az nem lehet önkéntes. Azt szorgalmazza, hogy alakítsanak ki rugalmas, de kötelező szolidaritást, mert rendezni kell a legális bevándorlás kérdését, illetve fel kell készülni az esetleges újabb válságra. A Bizottság múlt szeptemberben felvetette, hogy minden tagállam vegyen át menedékkérőket, de a javaslat megfeneklett. A portugál vezetés most azon van, hogy megtalálja a közös pontokat, és így túl tudjon lépni az egyezség útjában álló akadályokon.
Der Standard Paul Lendvai úgy látja, hogy Európa a háború óta nem került szembe akkora gondokkal, mint a járvány, annak gazdasági következményei, a Brexit vagy a magyar és lengyel nacionalisták vétófenyegetése, ám Merkel bebizonyította az elmúlt fél évben, hogy nincs párja az európai politikusok között. Nagy szerencse, hogy pont Németország volt a soros elnök az EU-ban, mert akkora a kancellár tapasztalata és tekintélye. Szeptemberben ugyan visszavonul, de szó sem volt arról, hogy béna kacsa volna, kiállta a bátorságpróbát válságmenedzserként. Szakított azzal a német tabuval, hogy az unió csak ne vegyen fel hitelt, így létrejöhetett a 750 milliárdos segélycsomag, miközben új életre kelt a német-francia tandem. Az elnökség megkoronázását jelentette a Brexit-megállapodás, valamint a Kínával kötött beruházási szerződés. Merkelt persze sokan bírálják, mondván, hogy rossz kompromisszumot alkudott ki Magyarországgal és Lengyelországgal, valamint Pekinggel. Úgy néz ki, hogy hosszabb távon megoldhatatlan az értékvita, nem csupán Magyarországgal és Lengyelországgal, hanem több más, olyan állammal, amely a korrupció mocsarába süpped. Így Bulgáriával, Romániával és Máltával. Amikor az egyhangú döntéshozatal elvéről van szó, túl kellene lépni az értékközösség képmutató hangoztatásán. Itt az idő, hogy áttérjenek a többsebességes Európára.

Átlépte a 86,3 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.06. 07:11

Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Már 1 868 421 halt meg a járvány következtében.
A világban 86 385 273-ra emelkedett a koronavírus-fertőzöttek, 1 868 421-re a halálos áldozatok és 48 439 113-ra a gyógyultak száma a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerda reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 85 653 549 fertőzöttet tartottak nyilván, 1 853 133 volt a halálos áldozatok és 48 119 088 a gyógyultak száma. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol már 21 046 196-an fertőződtek meg, és 357 228-an haltak meg a kórban. Indiában 10 356 844 fertőzöttet, 149 850 halálos áldozatot és 9 975 958 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 7 810 400 fertőzöttről, 197 732 halálos áldozatról és 6 994 845 gyógyultról tudni. Oroszországban 3 250 713-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 58 706-ra, a gyógyultaké pedig 2 635 242-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 2 782 709 a fertőzöttek száma, és 76 428-an haltak meg a betegségben. Franciaországban 2 737 884 fertőzöttet, 66 417 halálos áldozatot és 203 425 gyógyultat regisztráltak. Törökországban 2 270 101 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 21 879, a gyógyultaké 2 155 338. Olaszországban 2 181 619 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 76 329-re nőtt, és 1 536 129-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Spanyolországban 1 982 544 fertőzöttet és 51 430 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 1 814 565 a fertőzöttek száma, 36 757 a halottaké, 1 472 311-en meggyógyultak. Kolumbiában 1 702 966 fertőzöttet és 44 428 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 1 662 730 a fertőzöttek és 43 785 a halottak száma. Mexikóban 1 466 490 az igazolt vírusbetegek és 128 822 a halálos áldozatok száma. Lengyelországban 1 330 543 fertőzöttet regisztráltak, 29 502-en meghaltak és 1 078 892-en felépültek a kórból. Iránban 1 255 620 fertőzöttet, 55 748 halálesetet és 1 029 028 gyógyultat tartanak számon. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 127 759 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 30 524-en meghaltak, 920 879-en pedig felgyógyultak. Ukrajnában 1 117 256 fertőzöttet, 19 929 halálesetet és 774 834 gyógyultat tartanak nyilván. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 96 310 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4787 halálos áldozatot és 90 306 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Több mint ötven demokráciapárti aktivistát vettek őrizetbe Hongkongban

MTI
Publikálás dátuma
2021.01.06. 07:04

Fotó: PETER PARKS / AFP
Ismert személyiségek, volt törvényhozók is vannak az érintettek között, többségük ellen „felforgatás" gyanújával indult eljárás.
Több mint ötven demokráciapárti aktivistát vettek őrizetbe szerdán Hongkongban a pekingi központi vezetés által tavaly bevezetett nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt – jelentette a helyi média. Ismert személyiségek, volt törvényhozók is vannak az érintettek között, többségük ellen „felforgatás” gyanújával indult eljárás. A Demokrata Párt arról számolt be, hogy a szervezet több tagját, volt vezetőjét is őrizetbe vették, amiért tavaly előválasztást rendeztek az azóta már elhalasztott törvényhozási választások előtt. Peking törvénytelennek, illetve „súlyos provokációnak” minősítette az előválasztást, amelyen mintegy 600 ezren vettek részt. Sajtóhírek szerint eddig ez a demokratikus ellenzéki erők elleni legsúlyosabb fellépés az éles nemzetközi bírálatok kiváltó, tavaly júniusban hatályba lépett jogszabály alapján. Az egyebek mellett „a lázadást, elszakadási törekvések hangoztatását és felforgató cselekményeket” tiltó törvény jórészt felszámolta a demokráciapárti tüntetéseket Hongkongban, a tiltakozásokban részt vevők elleni megelőző rendőri fellépés pedig új normává vált. Szakértők szerint ezen jogszabállyal lényegében felszámolták Hongkong autonómiáját, amelyet Pekingnek ötven évig kellett volna garantálnia az 1997-ben visszatért volt brit gyarmat számára. Számos hongkongi másként gondolkodó menekült a kínai anyaállamtól 1949-ben elszakadt, demokratikus Tajvanra.