Csehország;Szerbia;Kína;Horvátország;Koszovó;Albánia;közmédia;Konrad Adenauer Alapítvány;

2021-01-07 00:00:00

Kínai médiaterjeszkedés a balkáni országokban

Peking mind nagyobb befolyást gyakorol a balkáni országok televíziós műsoraira és honlapjaira. Ingyen ajánl fel tartalmakat, amelyeket mindenfajta kritika nélkül közölnek.

Arról, hogy Kína Európában is komoly gazdasági babérokra tör Európában is, arról Magyarországon kívül Szerbia, Montenegró, Görögország és Olaszország is tudna mesélni. Ám Peking egyre nagyobb befolyást kíván gyakorolni a kontinens médiumaira is, derült ki a Konrad Adenauer Alapítvány megrendeléséből készült kutatásból. A vizsgálatot Vlagyimir Sopov, a Nemzetközi Kapcsolatok Bulgáriai Intézetének alapítója végezte nyolc balkáni országban. Kutatásának eredményeit a „Kína novekvő médiajelenléte Délkelet-Európában” című munkájában tette közzé, amely mindenki számára elérhető az alapítvány honlapján. 2020 vége felé három hónapig vizsgálódott, újságcikkek elemzése mellett mintegy negyven beszélgetést folytatott szakértőkkel a témában.

A kínaiak egyszerű, de hatékony stratégiát követnek: a helyi médiumokkal megállapodást kötnek arról, hogy azok szabadon használhatják fel anyagaikat, ezzel egyes európai médiumok óhatatlanul is Peking álláspontját közvetítik. A csekély bevétellel rendelkező internetes portáloknak különösen jól jön a kínai „segítség”. Azért is kedvező terep a Balkán az ázsiai állam számára, mert ezekben az országokban nincs meg a megfelelő háttér sem politikai, sem gazdasági szempontból, hogy jelentős oknyomozó tevékenység alakuljon ki.

Albánia már a múltban is átfogó médiaegyüttműködést kötött Pekinggel, még abban az érában, amikor Enver Hodzsa állama Kína egyedüli európai szövetségese volt. A kínaiak hatalmas adóberendezéseket építettek a világtól a rendszerváltásig teljesen elzárkózó balkáni államban, minek következtében a rövidhullámon igen jó minőségben lehetett fogni az albán rádió külföldieknek, köztük a magyaroknak szóló adását. Később Tirana és Peking viszonya megromlott, de mostanság új reneszánszát élheti az együttműködés. A helyi hírügynökség már 2012 óta cserél anyagokat az Újkína (Hszinhua) hírügynökséggel. 2019-ben pedig a tiranai közszolgálati médium írt alá együttműködési megállapodást a kínai partnerrel, illetve albán újságírókat utaztatnak Kínába tanulmányútra. Bár nem figyeltek meg Kína iránti elfogultságot a helyi médiumokban, az ázsiai országgal kapcsolatos híradások száma jelentősen nőtt.

Bosznia-Hercegovinában a többetnikumú társadalom és a nem egységes államrendszer miatt nehezebb a médiaegyüttműködés Kínával, ugyanakkor az Újkína hírügynökség szintén 2012 óta működik együtt a FENA hírügynökséggel, s itt is megállapodás született a BHRT közszolgálati médiummal. A Hszinhua emellett együttműködési megállapodást írt alá a bosnyákok legnagyobb politikai ereje, a Demokratikus Akciópárthoz (SDA) közel álló Patria hírügynökséggel.

Az Újkína itteni tudósítói nagy aktivitást fejtenek ki, többek között előadásokat tartanak helyi egyetemeken, állapítja meg az elemzés. A kínai nagykövetség itt is szervez tanulmányokat az ázsiai államba újságírók számára, visszatérésükkor a résztvevőket arra ösztökélik, hogy kedvező színben tüntessék fel az országot. A boszniai médiumokban jelentősen nőtt a Kínáról szóló beszámolók száma. Ezek nagy része barátságosan közelít Pekinghez. Boszniában egyébként Moszkva és Ankara is „nyomul”, Oroszország a Boszniai Szerb Köztársaságban, Törökország pedig a bosnyák részen. A moszkvai propagandaügynökség, a Szputnyik és a török Anadolu ügynökség is rendelkezik bosnyák nyelvű szolgáltatással.

Bulgária különösen kedvező médiaterep Kína számára. Az állami hírügynökség, a BTA szintén együttműködik az Újkínával, s a szófiai közszolgálati médium és a kínai CCTV között ugyancsak szorosak a kapcsolatok. Itt sem hiányoznak a tanulmányutak helyi újságírók számára, ezeket a Huawei szófiai irodája szervezi. Bulgáriában a nézők, illetve a hírek szerelmesei töviről hegyire megismerhetik Hszi Csin-kínai elnök beszédeit. A 24 óra nevű internetes portál pedig külön blokkban foglalkozik Kínával, amelyben mindenfajta kritika nélkül veszik át a kínaiak által megírt cikkeket. De más bulgáriai médiumban is az a trend figyelhető meg, hogy Kínával kapcsolatban pozitív tartalmú tudósításokat jelentetnek meg és kínai, vagy Pekinghez közeli forrásokra hivatkoznak. Így egyre jobban átveszik a kínai propaganda állításait. Ez az oka annak, hogy a hongkongi tüntetésekről, vagy az ujgurokkal szembeni fellépésről nem sok szó esik sok bolgár médiumban. A Peking és az Egyesült Államok közötti konfliktusról is inkább Kína szemszögéből közelítettek.

Szerbia 2016-ban között Kínával együttműködési megállapodást, amely „információcserét” is magánan foglal. Ennek meg is lett az eredménye, írja a jelentés, az elmúlt években jelentősen nőtt a Kínával kapcsolatos tudósítások száma, amelyekben igen kedvező képet festenek az országról. Alig lehetne olyan példát találni, amikor a beszámoló hangvétele nem pozitív. A kínai hitelt például gyakran „befektetésnek” nevezik, ami azért igen komoly eufémizmus.

Montenegróban Kína vált a legnagyobb befektetővé, a médiaéletben ez még nem köszön vissza. Igaz, itt nincs együttműködés a helyi hírügynökség és az Újkína között, utóbbi belgrádi regionális irodájából tudósít az itteni eseményekről. Bár a kínai tartalmakat itt is ingyen bocsátják a médiumok rendelkezésére, a lapok viszonylag ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, politikailag ráadásul nem is érzékeny témáktól van szó. Horvátországban és Koszovóban ezzel szemben jóval kisebb a kínai befolyás, mint a térség többi államában.