Előfizetés

Szabad szemmel - Lidércnyomásszerűen ér véget Trump elnöksége, és nem tudni, mire készül még

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.01.07. 07:04

Nemzetközi sajtószemle, 2021. január 7.
FT Lidércnyomásszerűen ér véget Trump elnöksége, de nagyok az aggodalmak, hogy mire készül még a hátralévő két hétben. A törvényhozás megrohamozása előtt másfél órával a politikus teljesen egyértelmű üzenetet küldött híveinek, akik azután behatoltak a Capitoliumba. Arról beszélt, hogy az ország nem lehet gyengeséggel visszaszerezni, erőt kell mutatni. Ügyvédje, Guiliani szintén arra szólította fel a tömeget, hogy próbálkozzon meg a harccal. Ezek után nyomult be a csőcselék, benne a „Tegyük ismét naggyá Amerikát” és más szélsőjobbos csoportok tiltakozóival. Megszentségtelenítették a parlamentet. Trump megkapta, amit akart: a képek, amint részben felfegyverkezett lázadók végig rohannak a Kongresszuson, az amerikai demokrácia történetének legsötétebb oldalaira kerül. Az elnök miatt nagyon sokan azt hiszik, hogy elcsalták a választást. Ezek után nem csoda, hogy közülük többen készek voltak az ostromra is, miközben odabent éppen Biden győzelmét kellett igazolni. Inkább csak az a meglepő, hogy csupán ennyien voltak. De a Pentagon magas rangú vezetői már jó ideje arról tárgyalnak, mitévők legyenek, ha Trump kihirdeti a szükségállapotot. Idevág, hogy a politikus lánya először hazafiaknak nevezte a támadókat, bár később törölte a Twitter-bejegyzést. A tömeg azért tudta ilyen könnyen áttörni a kordont, mert a rendőrök közül sokan rokonszenveztek az akcióval. Nem egy biztonsági ember szelfit készített a behatolókkal az épületen belül. Amikor júniusban meg kellett tisztítani a közeli Lafayette teret a feketék egyenjogúsága mellett tüntető tömegtől, hogy az elnök fényképezkedhessen, egészen másként jártak el. Nagy dilemma, hogy a republikánusok mennyire tartanak ki Trump nézete mellett, mármint hogy a demokraták ellopták a választásokat. A roham előtt nem sokkal McConnell, a szenátusi többség vezetője szembefordult az elnökkel, de bírálók szerint elkésett, arról nem beszélve, hogy idáig nem nagyon igyekezett kifejteni ellenvéleményét. A párt képviselői közül most a csőcselékhez kötötték sorsukat mindazok, akit beálltak a Fehér Ház lakója mögé. Ám lehet, hogy nem számítottak ilyen rettenetes fordulatra, de hát hazardíroztak. Egykor John Kennedy mondta beiktatási beszédében: Akik őrült módon megpróbáltak erővel a tigrisen lovagolni, azok a gyomrában végezték.
Spiegel Pence alelnök elítélte a tömegmegmozdulást, kiemelve, hogy mindenkinek joga békésen tüntetni, ám nem lehet eltűrni a Capitolium elleni támadást, és akik részt vesznek benne, azokra a törvény teljes szigorával kell lesújtani. Obama, az előző elnök azt üzente, hogy a történelembe hatalmas szégyenként vonulnak be az erőszakos jelenetek. A német külügyminiszter felszólította Trumpot, hogy végre fogadja el az amerikai szavazópolgárok döntését és ne tapossa lábbal a demokráciát. Mert drámai következményei vannak, amikor semmibe veszik a jogállami intézményeket. Norbert Röttgen, a Bundestag Külügyi Bizottságának CDU-s elnöke úgy látja, hogy Amerika döntő útelágazáshoz érkezett: itt az utolsó pillanat, amikor a republikánusok még választhatnak a demokrácia, illetve Trump között, miután az elnök a jogállami intézmények ellen uszított. A francia diplomácia vezetője azt írta, hogy az erőszakcselekmények súlyos támadást jelentenek a demokrácia ellen. Az olasz kormányfő hangsúlyozta, hogy az erőszak nem fér össze a politikai és demokratikus szabadságjogok gyakorlásával. Brit kollégája úgy fogalmazott, hogy szégyenletes, ami a Kongresszusban történt. Az USA az egész világon a demokráciát jelenti és elengedhetetlen, hogy a hatalomátadás békésen, rendezetten menjen végbe. Az EU külpolitikai főmegbízottja kijelentette, hogy az amerikai demokrácia ellen irányult a roham, láthatatlan támadás érte annak intézményeit, a jogállamot. Az Európai Tanács elnöke úgy értékelte, hogy sokkoló fényképek érkeztek Washingtonból. Az EP vezetője pedig úgy foglalt állást, hogy tiszteletben kell tartani a demokratikus választások kimenetelét.
Tagesspiegel Bár a napokban Manfred Weber és Vera Jourová is jelezte, hogy elég volt a magyar kormány módszeres jogsértéseiből, Orbán Viktor a jelek szerint nemigen izgatja magát. Barlai Meláni, az Andrássy-egyetem politológusa szerint a hatalom ezúttal is szabadságharcnak állítja be, hogy szembemegy Brüsszellel. Merthogy a miniszterelnök szívesen csatázik az EU-val. Így természetesen a pénzügyi csomag ügyében elért kompromisszumot is saját győzelmeként tünteti fel. Miközben más országokkal együtt következetesen próbálja aláásni az uniót, ami tökéletesen ellenkezik a szervezet megalakításakor meghirdetett tervekkel. A szakértő szerint Orbán most időt nyert a választás előtt, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy időben megszületik az Európai Bíróság döntése a jogállami mechanizmus törvényességéről. Úgy hogy bizonytalan, élhet-e addig Brüsszel a pénzmegvonás eszközével. De a magyar közvéleményt egyébként sem nagyon befolyásolja, hogy mi van az EU-ban. A korrupciót sokan bocsánatos bűnnek tekintik, ezért az új szabályozásnak aligha lesz jelentős következménye a belpolitikában. Példa rá a Szájer-ügy, hiszen a Fidesz törzsszavazóinak csakis az számít, amit a hatalom üzen: erős a pártvezetés és egyszerűen nem tűr el olyan kilengést, amelyen egyik alapító tagját rajtakapták. Itt összesen 2-2,5 millió emberről van szó, és közülük főként azok a fontosak, akik vidéken élnek. Barlai egy civil szervezettel együtt két éve kutatja a választási csalásokat és több mint ezer választási biztos megkérdezése alapján arra jutott, hogy a visszaélések meghatározott mintát követnek: voksokat vásárolnak, buszokkal viszik szavazni az embereket, meghamisítják a jogosultak névsorát és manipulálják a voksokat az idős otthonokban. Minden eszköz megengedett, főleg vidéken, ahol erősek a függőségi viszonyok. 
Project Syndicate A volt német külügyminiszter szerint Európa viszonylag sértetlenül vészelte át a múlt évet, hála Merkelnek. A szociáldemokrata Sigmar Gabriel, aki jelenleg a transz-atlanti viszony, illetve a német-amerikai együttműködés előmozdítására hivatott Atlanti Híd nevű civil szervezet elnöke, úgy véli, hogy a német uniós elnökség nagy sikertörténet. Hiszen az EU jelentős szolidaritást tanúsított a járvány kapcsán. Tető alá hozta a Brexit-megállapodást, részben, mert Johnson nem akart teljesen magára maradni, részben pedig mivel az unió tudta, hogy nem tanácsos teljesen szakítania a szigetországgal, figyelembe véve annak geostratégiai jelentőségét, valamint gazdasági, katonai és egyéb súlyát. A szervezet azonban megosztott a közös gazdaságpolitika, a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása kapcsán. Ráadásul a németek és a franciák véleménye ütközik a Macron által szorgalmazott stratégiai autonómia ügyében. A francia elnök joggal gondolja úgy, hogy Európának többet kell tennie a saját biztonsága érdekében, mert Amerikára már nem számíthat úgy, mint korábban. Berlin számára viszont közeledik az igazság pillanata, mert az EU nem lehet hiteles világpolitikai tényező, ha Németország nem veti latba teljes gazdasági, politikai, és – igen! – katonai erejét. Vagyis a labda a németek térfelén pattog. Fel kell adniuk eddigi, tartózkodó álláspontjukat. Gabriel hozzáteszi, hogy a francia politikus joggal tart igényt vezető szerepre Európában a britek távozása, illetve a német habozás miatt. Egyedül azonban nem boldogul. A német kormány azt hangsúlyozza, hogy a stratégiai autonómia csak akkor lehetséges, ha az kiegészíti és megerősíti, és nem veszélyezteti a transz-atlanti partnerséget. A kancellár ugyanakkor legalább akkor közbe szokott lépni, amikor az unió egysége a tét. Ezt megmutatta, amikor összehozta a megegyezést Magyarországgal és Lengyelországgal, miután mindkettő vétóval fenyegetőzött a jogállami mechanizmus megakadályozására.

Biztonságosnak nyilvánították a Capitoliumot - Négy halálos áldozata van a zavargásoknak

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.01.07. 06:38

Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP
Köztük van az a nő, akit az erőszakos behatolás közben mellbe lőttek. Az ügyben vizsgálat indult.
Csaknem négyórányi zavar után biztonságosnak nyilvánították az amerikai törvényhozás épületét, amelyet Donald Trump távozó elnököt támogató tüntetők ostromoltak meg, így helyi idő szerint szerdán este folytatódott az elektori szavazatok hitelesítése. Paul Irving, a képviselőház illetékes tisztségviselője arról számolt be, hogy a hatóságok kiszorították a tiltakozókat a Capitoliumból, a törvényhozók így elhagyhatták az irodáikat. Ezt követően az épület környékéről is kiszorították a tüntetőket a nemzeti gárda részvételével. Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke bejelentette, hogy a kongresszus folytatni fogja az elektori szavazatok hitelesítését, amit félbe kellett szakítani. "Teljesíteni fogjuk célunkat" - fogalmazott. Eközben a rendőrség szóvivője azt közölte, hogy a nő, akit az erőszakos behatolás közben mellbe lőttek, életét vesztette. Az ügyben vizsgálat indult. Három másik ember is meghalt, haláluk okát egyelőre nem közölték. A Demokrata Párt és a Republikánus Párt székházánál is csőbombát találtak az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) tájékoztatása szerint. Ötvenkét embert vettek őrizetbe az eseményekkel kapcsolatban, harmincat pedig az elrendelt, este 6 órai kijárási tilalom megsértése miatt. Donald Trump a legfrissebb Twitter-üzenetében "kiváló hazafiaknak" nevezte a demonstrálókat. Mike Pence alelnök később elítélte az erőszakot, amely szerinte soha nem vezethet győzelemre, illetve a munka folytatására szólított fel. George W. Bush volt republikánus amerikai elnök is elítélte a történteket. 
"Visszataszító és szívszorító látvány volt. Banánköztársaságokban vonják így kétségbe a választási eredményeket, nem a mi demokratikus országunkban"

- írta.

Mitt Romney republikánus szenátor, egykori elnökjelölt pedig úgy vélekedett, hogy az erőszak "egy önző ember sértett büszkeségének, illetve az általa szándékosan félreinformált emberek dühének" következménye. Barack Obama korábbi demokrata párti elnök hangsúlyozta, hogy "hatalmas gyalázatként és szégyenként fog bevonulni ez a nap az ország történelmébe", az erőszakot pedig a jelenlegi elnök szította a választási eredménnyel kapcsolatos "alaptalan hazugságaival". Hasonlóan nyilatkozott Bill Clinton volt elnök is, aki szerint Trump "gyújtotta be" a példa nélküli megmozdulás tüzét. Stephanie Grisham, a first lady, Melania Trump kabinetfőnöke a zavargások miatt bejelentette azonnali hatályú lemondását. A washingtoni eseményekkel párhuzamosan több más városban is tüntettek Trump hívei szerte az Egyesült Államokban, például Atlantában és Salemben.  A Facebook és a Youtube internetes portálok törölték a Trump által feltöltött videót, amelyben távozásra szólította fel a támogatóit a Capitoliumról, mivel úgy ítélték, hogy abban hamis állítások hangzottak el a választások tisztaságával kapcsolatban. A Facebook és az Instagram később egy napra blokkolta az elnök oldalát a szabályok megsértésére hivatkozva. A Twitter pedig 12 órára zárolta Trump fiókját, miután szerdán három bejegyzésének törlését is kezdeményezték amiatt, hogy "erőszakra buzdíthatnak".

A szenátus elutasította a pennsylvaniai eredmény elleni kifogást

Az amerikai szövetségi szenátus vita nélkül elutasította csütörtök hajnalban Donald Trump elnök híveinek kifogását az elnökválasztás pennsylvaniai eredményének hitelesítése ellen. Az államban Joe Biden demokrata párti jelölt győzött az elektori szavazatok és a helyi hitelesítés szerint. A szövetségi felsőház 92:7 arányban utasította el a kifogást. A szavazás után Mitch McConnell, a szenátus republikánus párti többségének vezetője a teremben kijelentette: nem számít arra, hogy lesz több szavazás elektori szavazatok elleni kifogásról. Egy másik állam is volt, amelynek választási eredménye ellen több republikánus párti kongresszusi tag kifogást emelt: Arizona, de ezt a kifogást már mindkét házban leszavazták. McConnell bejelentése azt jelenti az AP hírügynökség szerint, hogy ha a képviselőház - amelyben a demokraták vannak többségben - szintén leszavazza a pennsylvaniai eredmény kifogásolását, akkor a kongresszus ezzel befejezi Biden győzelmének hitelesítését.

Kínai médiaterjeszkedés a balkáni országokban

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.01.07. 00:00

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Peking mind nagyobb befolyást gyakorol a balkáni országok televíziós műsoraira és honlapjaira. Ingyen ajánl fel tartalmakat, amelyeket mindenfajta kritika nélkül közölnek.
Arról, hogy Kína Európában is komoly gazdasági babérokra tör Európában is, arról Magyarországon kívül Szerbia, Montenegró, Görögország és Olaszország is tudna mesélni. Ám Peking egyre nagyobb befolyást kíván gyakorolni a kontinens médiumaira is, derült ki a Konrad Adenauer Alapítvány megrendeléséből készült kutatásból. A vizsgálatot Vlagyimir Sopov, a Nemzetközi Kapcsolatok Bulgáriai Intézetének alapítója végezte nyolc balkáni országban. Kutatásának eredményeit a „Kína novekvő médiajelenléte Délkelet-Európában” című munkájában tette közzé, amely mindenki számára elérhető az alapítvány honlapján. 2020 vége felé három hónapig vizsgálódott, újságcikkek elemzése mellett mintegy negyven beszélgetést folytatott szakértőkkel a témában. A kínaiak egyszerű, de hatékony stratégiát követnek: a helyi médiumokkal megállapodást kötnek arról, hogy azok szabadon használhatják fel anyagaikat, ezzel egyes európai médiumok óhatatlanul is Peking álláspontját közvetítik. A csekély bevétellel rendelkező internetes portáloknak különösen jól jön a kínai „segítség”. Azért is kedvező terep a Balkán az ázsiai állam számára, mert ezekben az országokban nincs meg a megfelelő háttér sem politikai, sem gazdasági szempontból, hogy jelentős oknyomozó tevékenység alakuljon ki. Albánia már a múltban is átfogó médiaegyüttműködést kötött Pekinggel, még abban az érában, amikor Enver Hodzsa állama Kína egyedüli európai szövetségese volt. A kínaiak hatalmas adóberendezéseket építettek a világtól a rendszerváltásig teljesen elzárkózó balkáni államban, minek következtében a rövidhullámon igen jó minőségben lehetett fogni az albán rádió külföldieknek, köztük a magyaroknak szóló adását. Később Tirana és Peking viszonya megromlott, de mostanság új reneszánszát élheti az együttműködés. A helyi hírügynökség már 2012 óta cserél anyagokat az Újkína (Hszinhua) hírügynökséggel. 2019-ben pedig a tiranai közszolgálati médium írt alá együttműködési megállapodást a kínai partnerrel, illetve albán újságírókat utaztatnak Kínába tanulmányútra. Bár nem figyeltek meg Kína iránti elfogultságot a helyi médiumokban, az ázsiai országgal kapcsolatos híradások száma jelentősen nőtt. Bosznia-Hercegovinában a többetnikumú társadalom és a nem egységes államrendszer miatt nehezebb a médiaegyüttműködés Kínával, ugyanakkor az Újkína hírügynökség szintén 2012 óta működik együtt a FENA hírügynökséggel, s itt is megállapodás született a BHRT közszolgálati médiummal. A Hszinhua emellett együttműködési megállapodást írt alá a bosnyákok legnagyobb politikai ereje, a Demokratikus Akciópárthoz (SDA) közel álló Patria hírügynökséggel. Az Újkína itteni tudósítói nagy aktivitást fejtenek ki, többek között előadásokat tartanak helyi egyetemeken, állapítja meg az elemzés. A kínai nagykövetség itt is szervez tanulmányokat az ázsiai államba újságírók számára, visszatérésükkor a résztvevőket arra ösztökélik, hogy kedvező színben tüntessék fel az országot. A boszniai médiumokban jelentősen nőtt a Kínáról szóló beszámolók száma. Ezek nagy része barátságosan közelít Pekinghez. Boszniában egyébként Moszkva és Ankara is „nyomul”, Oroszország a Boszniai Szerb Köztársaságban, Törökország pedig a bosnyák részen. A moszkvai propagandaügynökség, a Szputnyik és a török Anadolu ügynökség is rendelkezik bosnyák nyelvű szolgáltatással. Bulgária különösen kedvező médiaterep Kína számára. Az állami hírügynökség, a BTA szintén együttműködik az Újkínával, s a szófiai közszolgálati médium és a kínai CCTV között ugyancsak szorosak a kapcsolatok. Itt sem hiányoznak a tanulmányutak helyi újságírók számára, ezeket a Huawei szófiai irodája szervezi. Bulgáriában a nézők, illetve a hírek szerelmesei töviről hegyire megismerhetik Hszi Csin-kínai elnök beszédeit. A 24 óra nevű internetes portál pedig külön blokkban foglalkozik Kínával, amelyben mindenfajta kritika nélkül veszik át a kínaiak által megírt cikkeket. De más bulgáriai médiumban is az a trend figyelhető meg, hogy Kínával kapcsolatban pozitív tartalmú tudósításokat jelentetnek meg és kínai, vagy Pekinghez közeli forrásokra hivatkoznak. Így egyre jobban átveszik a kínai propaganda állításait. Ez az oka annak, hogy a hongkongi tüntetésekről, vagy az ujgurokkal szembeni fellépésről nem sok szó esik sok bolgár médiumban. A Peking és az Egyesült Államok közötti konfliktusról is inkább Kína szemszögéből közelítettek. Szerbia 2016-ban között Kínával együttműködési megállapodást, amely „információcserét” is magánan foglal. Ennek meg is lett az eredménye, írja a jelentés, az elmúlt években jelentősen nőtt a Kínával kapcsolatos tudósítások száma, amelyekben igen kedvező képet festenek az országról. Alig lehetne olyan példát találni, amikor a beszámoló hangvétele nem pozitív. A kínai hitelt például gyakran „befektetésnek” nevezik, ami azért igen komoly eufémizmus. Montenegróban Kína vált a legnagyobb befektetővé, a médiaéletben ez még nem köszön vissza. Igaz, itt nincs együttműködés a helyi hírügynökség és az Újkína között, utóbbi belgrádi regionális irodájából tudósít az itteni eseményekről. Bár a kínai tartalmakat itt is ingyen bocsátják a médiumok rendelkezésére, a lapok viszonylag ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, politikailag ráadásul nem is érzékeny témáktól van szó. Horvátországban és Koszovóban ezzel szemben jóval kisebb a kínai befolyás, mint a térség többi államában.  

Nem sok jóra számítanak Prágában

Petr Kellner, Csehország leggazdagabb embere, felvásárolta a Central European Media Enterprises (CME) nevű cég részvényeit az amerikai AT&T-től, hírek szerint 1,85 milliárd euróért. A cég egy sor neves csatornát működtet Közép- és Kelet-Európában. Csehországban azonban attól tartanak, hogy a Nova televízió ezáltal a Kínai Kommunista Párt egyfajta szócsövévé válik. Kellner ugyanis vélekedések szerint az utóbbi években jelentősen hozzájárult a kínai befolyás csehországi kiterjesztéséhez, s ebben segítéségére volt Milos Zeman elnök is. A cseh üzletember számos Pekinghez kötődő vállalkozással is rendelkezik, gazdasági érdekeltségeinek további erősítéséhez szüksége van a kínai hatóságok támogatására, ezért egyesek szerint egyfajta megállapodás állhat a CME részvényeinek megszerzése mögött: segít Pekingnek abban, hogy komoly média-hídfőállásokat szerezzen Európában, cserében még fontosabb kínai megbízásokat kaphat.