Botrányos ítéletek a kárpátaljai szociális program körül

„A magyar nemzetpolitika céljaival nem összeegyeztethető tevékenységet folytat” – ezzel az indoklással utasítottak el több mint száz kárpátaljai pályázót. A miniszterelnökségtől nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Több, mint 100 magyar iskolában oktató tanár, egészségügyben, közművelődésben dolgozó kárpátaljai magyar pályázatát is elutasította a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ) Jótékonysági Alapítványa arra hivatkozva, hogy tevékenységük nem összeegyeztethető a magyar nemzetpolitika céljaival.

A magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül hirdeti meg 2015 óta minden évben a kárpátaljai szociális programját, amelynek keretében évi egyszeri anyagi segítségben részesülnek az Ukrajnában magyar nyelven oktató tanárok, művészeti és zeneiskolák pedagógusai, egészségügyi dolgozók, a magyar nyelvű média munkatársai, a szakmai tevékenységüket magyarul végző könyvtárosok, színészek, előadóművészek és a magyar egyházak lelkészei is. 2019-ben mintegy 15 ezer személy számára nyújtott támogatást ez az alap. 2020-tól a támogatottak köre a gyermekotthonokban dolgozókkal, illetve a sportegyesületekben, sportiskolában tevékenykedő oktatókkal, edzőkkel bővült. A 2015-ben 791 millió forinttal induló pályázat keretösszege is nőtt, 2020-ban már 2,56 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a budapesti Bethlen Gábor Alap. Ez a támogatás, ebben a formában más határon túli területeken nem adott, csak a legnehezebb gazdasági-politikai helyzetben lévő kárpátaljai magyarság számára. Az ukrajnai magyar kulturális –oktatási intézményrendszer fenntarthatatlan magyarországi támogatás nélkül, az anyanyelvű oktatást, kultúrát diszkriminatív törvények lehetetlenítik el, a magyar intézményekben dolgozó személyzet bére pedig rendkívül alacsony. Egy kórházi ápoló havi bére mintegy 50 ezer forint, ezért számukra, akárcsak más magyar intézmények dolgozói számára, a 210 ezer forintos egyszeri támogatás komoly anyagi segítséget jelent.

A tavalyi támogatásokat december 30-án folyósították, január első napjaiban a közösségi médiában már az elutasított pályázók kezdték nyilvánosságra hozni, milyen indokkal vonták meg tőlük azt a támogatást, amelyre kiírás szerint jogosultak lennének. Sem a budapesti kormány, sem a program kárpátaljai lebonyolítója, az Orbán-kormány ukrajnai kizárólagos partnere, a KMKSZ alapítványa a pályázat kiírásában nem tünteti fel, hogy bármiféle politikai hovátartozás vagy szimpátia kritérium lenne.

A facebookon egyre többen vállalják névvel a történteket- orvosok, tanárok hozták nyilvánosságra a KMKSZ Jótékonysági Alapítványának indoklását. Még kedden megkerestük a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, de sem Semjén Zsolttól, sem sajtóosztályától azóta sem kaptunk választ arra, hogy netalán új kritériumot vezettek be a támogatáspolitikában? Érdeklődtünk arról is, hogy a végrehajtó KMKSZ budapesti utasításra cselekedett-e, vagy önhatalmú bosszú a kárpátalajai magyar párt részéről azok iránt, akik az őszi helyhatósági választásokon nem a KMKSZ-el, hanem valamely ukrán párttal működtek együtt.

Kerestük a KMKSZ-t is, de vélhetően az Ukrajnában hivatalos ünnepnek számító pravoszláv karácsony miatt a magyar pártnál is csak az üzenetrögzítő válaszolt. Brenzovics László KMKSZ elnök pedig november vége óta nincs Ukrajnában, amióta az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a politikus otthonában és több magyar intézményben razziázott egy szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozva. Brenzovics az újévi videóüzenetben üdvözölte a kárpátaljaikat, de a támogatási botrányról nem ejtett szót. Ukrán és kárpátaljai magyar médiaértesülések szerint a politikus Magyarországon tartózkodik. Ez vélhetően igaz is, hiszen az Orbán-kormány már olyan erdélyi magyar politikusoknak is nyújtott menedéket, akiket a román Korrupcióellenes Ügyészség vádolt meg. Brenzovicsot ugyanakkor családi szálak is fűzik Magyarországhoz, sőt a magyar kormányhoz is, pontosabban gyerekeik házassága révén Grezsa István, kárpátaljai fejlesztésekért felelős miniszteri biztoshoz.

Az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése után, máig nem bizonyított vádakra hivatkozva teljességgel kiszorította a támogatáspolitikából az akkori nagyobb kárpátaljai magyar szervezetet, az UMDSZ-t. A szervezettől megvonták a schengeni vízumhoz szükséges támogató nyilatkozatok kiadási jogát is és mindent a KMKSZ-hez irányítottak át, aki ezzel át is vette a vezetőszerepet az ukrajnai magyar politikában.