Előfizetés

Előbb kijelölnek, csak aztán kérdezik a háziorvosokat

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.08. 09:54

Fotó: Balázs Attila / MTI
Az országos tisztifőorvos szerint a háziorvosok alkalmasak az oltások beadására. Kijelentése meglepő, mert egy háziorvos a közösségi portálon azt írta, csak szerda délben kapott levelet az illetékes kormányhivataltól arról, hogy 16 óráig nyilatkozzon: alkalmas-e a rendelője tömegek oltópontjának? A levél szerint ugyanis a kormányzat 5000 háziorvosi rendelőt jelölt ki erre a célra, ezért érdeklődnek, hogy az övé valóban megfelelő-e.
– A háziorvosi rendelők nagy része biztosan nem alkalmas a feladatra, mert nincs külön fektető, illetve olyan helyiség, ahol az oltás utáni fél órás várakoztatást meg lehet oldani – mondta lapunknak Cserni István verőcei háziorvos, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója. – Ha csak valaki elájul és ezért tíz perce le kell fektetni, már borul az egész rendszer. Hozzátette: rendelési időben biztosan nem lehet oltani, ráadásul sok helyen váltott műszakban használják az orvosok a helyiségeket. Így az ilyen helyeken oltásra elkülöníthető időszakok sincsenek. „Nem tudok 10 percenként oltani, és nem is tudom hová leültetni a beteget utána fél órára. A rendelő ajtaja előtt körülbelül 4 négyzetméteren 6 szék van. Ekkora helyen három azonos időben dolgozó háziorvos páciensei várakoznak” – jelzett lapunknak további problémákat egy másik háziorvos. Cserni István szerint a lehetőségeket felmérő levélre nem is nagyon lehet válaszolni, mert sok részlete tisztázatlan a tömeges oltásnak. Így például nem mondta meg még senki, hogy a saját körzetük pácienseit vagy másokat is kell-e oltaniuk. Ahogy azt sem, hogy milyen oltási reakciókkal kell számolni. Mindenki óvatos, a háziorvosok nem tudják, hogy mi is a feladat, mivel állunk szemben. Így azt sem, hogy kié a felelősség, hogyan kerül az oltópontra a vakcina, meddig és milyen körülmények között tárolható. Mindez komoly logisztikát is igényel, amelynek részletei még szintén nem ismertek.

Meghalt 115 Covid-beteg, 2907 új fertőzöttet azonosítottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.08. 09:24

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Kórházban 5 297 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 372-en vannak lélegeztetőgépen.
Orbán Viktor miniszterelnök után a kormányzati tájékoztató oldal is közölte a friss járványügyi adatokat. Eszerint újabb 2 907 magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 337 743-ra nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Meghalt 115, többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 10 440-re emelkedett. A gyógyultak száma összesen 186 449, míg az aktív fertőzötteké 140 854 fő.
Az oldal térképe szerint eddig Budapesten (63 738) és Pest megyében (42 135) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Győr-Moson-Sopron (19 376), Hajdú-Bihar (19 368) és Borsod-Abaúj-Zemplén (18 989). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Tolna (6827). Kórházban 5 297 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 372-en vannak lélegeztetőgépen. Az eddigi védelmi intézkedések és Orbán Viktor miniszterelnök mai bejelentése értelmében február 1-ig érvényben maradnak, valamint a középiskolákban is marad a digitális oktatás február 1-ig. Immár 25 kórházi oltóponton zajlik az egészségügyi dolgozók oltása, és fokozatosan megkezdődik az idősotthonok lakóinak és dolgozóinak oltása is. Eddig három szállítmány Pfizer-vakcina érkezett, amely 79 ezer ember oltását teszi lehetővé. A vakcinákat 25 kórházi oltópontra szállították ki: több budapesti kórház mellett Győrbe, Kecskemétre, Szolnokra, Tatabányára, Kaposvárra, Pécsre, Miskolcra, Szegedre, Székesfehérvárra, Debrecenbe, Balassagyarmatra, Szombathelyre, Veszprémbe, Nyíregyházára, Egerre, Békéscsabára, Szekszárdra, és Zalaegerszegre. Csütörtökön megkezdődött négy nagylétszámú idősotthonban is a védőoltás. Budapesten a Pesti úti idősotthonban, az Olajág idősotthonban, valamint egy pécsi és egy miskolci idősotthonban.

Orbán Viktor: A korlátozó intézkedéseket február elsejéig meghosszabbítjuk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.08. 07:37

Fotó: kormany.hu
Újabb 2907 fertőzöttet azonosítottak az országban, és meghalt 115 Covid-beteg az elmúlt 24 órában.
Az Operatív törzs péntek reggeli jelentése szerint 42 549 egészségügyi dolgozót oltottak be eddig a koronavírus elleni vakcinával – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.  Tegnap elkezdődött az idősotthonok dolgozóinak és lakóinak beoltása. Orbán kijelentette, hogy szeretne mindenkit megnyugtatni, hogy az oltások biztonságosak, és ő maga is be fogja oltatni majd magát.
Közölte, hogy a korlátozó intézkedéseket február elsejéig meghosszabbítják. A középiskolákban is marad az online oktatás, február elején meglátják a többit annak függvényében, „hogy állunk”.

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár csütörtökön jelentette be, hogy az új vírusmutációra is tekintettel az óvatosság mellett döntöttek, ezért az Operatív törzs azt javasolja a kormánynak, hogy január 11. után is folytatódjon a digitális tanrend a középiskolákban és a szaknevelésben. Döntést péntekre ígért. Orbán Viktor ismertette a friss járványügyi adatokat. Elmondta, hogy az Operatív törzs péntek reggeli adatai szerint 
kórházban ma 5907 embert kezelnek koronavírus-fertőzéssel, lélegeztetőgépen 372 ember van. Újabb 2907 fertőzöttet azonosítottak az országban, és meghalt 115 Covid-beteg.

Úgy fogalmazott, hogy most már csak karnyújtásnyira van a győzelem, méghozzá a végső győzelem, ez pedig a vakcina.
– Nem várni, hanem szerezni kell vakcinát, és minden bejáratott oltóanyagra le kell csapni, ezért tárgyalunk az izraeliekkel, a kínaiakkal és az oroszokkal is

– állapította meg.

Hozzátette, hogy van olyan ország, ahol sokat gyártanak, de nem engednek ki addig az országból vakcinát, amíg be nem oltották a lakosságot, amit nehéz nehezményezni.  Arra a kérdésre, hogy hol vannak az európai gyártók és vakcinák, azt felelte, hogy ezt a kérdést majd Brüsszelben feltesszük. Beszélt az oltási tervről. Arra alapozva készítették, hogy azokat kell először beoltani, akik belehalhatnak a vírusfertőzése, akik a legnagyobb veszélyben vannak. Ezek a krónikus betegek és az idősek. Úgy véli, hogy ha őket sikerült beoltani, akkor megtettük, amit kellett. Leszögezte azonban, hogy most nem tudunk mindenkit beoltani, akinek a vírus elveheti az életét, ezért kell az intézkedéseket betartani.  – Hányszor leírták ezt az egészségügyet? – kérdezte. Pedig az a benne dolgozó emberek munkájától függ, és az egészségügyi dolgozók rengeteg ember életét mentették és könnyítették meg. Példaként említette, hogy az oktatás is gyorsan át tudott állni a digitális rendre, pedig az oktatás minőségét is gyakran kifogásolták itthon. Úgy fogalmazott, hogy rendezettséget kell mutatnunk, és Európában kiemelkedő az az összefogás, amit Magyarország mutat. Ahogyan az ország küzd, az elismerésre méltó. Nagy Katalin műsorvezető felvetette, hogy folyamatosan támadják az országot Brüsszelből is, amiért az orosz vakcináról tárgyal Magyarország. Orbán Viktor látja a frusztrációt azzal kapcsolatban, hogy egyelőre nincs elég vakcina. Elismerősen beszélt arról, hogy a britek nem az Európai Unióra bízták, hanem maguk kezdtek tárgyalni a vakcinákról. Kifejtette, hogy csak azokat a jogköröket kell átadni Brüsszelnek, amikben biztosak vagyunk, hogy ott jobban kezelnék, mint mi magunk. Van, amit Brüsszelen keresztül kell kezelni, és van, amit nemzeti alapon. Kijelentette, hogy sokkal több mindent kellene nemzeti alapon kezelni, és jogköröket kellene visszaadni a tagállamoknak. Szerinte a baloldal nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy százezrek veszítették el munkájukat a vírus miatt. Orbán Viktor szerint a valóság az, hogy  4 496 ezer ember dolgozik most, ez pedig 26 ezerrel kevesebb, mint a válság előtt volt, tehát 
az elvesztett munkahelyek száma 26 ezer.

– Aki mást mond, az nem a valóságról, és nem a valóságos életről beszél – jegyezte meg.  Kijelentette, hogy ez minősíti a válságkezelés eredményességét, és nagyon kevés ország van a világon, amely úgy vitte át a gazdaságát a válságon, hogy 4,5 millió munkahelyből 26 ezret veszített el. Szerinte nem csak pótolják az elvesztett munkahelyeket, de újakat is teremtenek, és hatalmas beruházásokat ígért. Azt akarja, hogy egy kiemelkedően jó év legyen a magyaroknak a 2021-es év, és úgy látja, „ennek az esélye valóságos”. Nagy Katalin erre reagálva megjegyezte, hogy turizmus jelenleg nincsen, és gyakori az a kérdés, hogy miért kell a beruházásokat támogatni. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ő a beruházásokban hisz, különösen akkor, ha 26 ezren veszítették el a munkájukat. 
– Amennyiben valóban százezrek veszítették volna el, ott valóban kellene bértámogatást adni

– mondta.

Hangsúlyozta, hogy a vállalkozások tudnak munkát adni, ezért azokat kell segíteni beruházásokkal, mert a beruházások meghozzák az eredményt. Ezért Magyarországnak rendkívül jó esélye van arra, hogy a 2021-es évet sikeresnek minősítsük végül. Elismerte, hogy az eredményességet befolyásolja, hogy a korlátozásokat mikor tudjuk feloldani, ez viszont a vakcinától függ, vagyis az a 2021-es év gazdasági eredményességét is befolyásolja. Az amerikai elnökválasztásról és a Capitoliumban történtekről azt mondta, hogy részvétet nyilvánít az elhunytak családjainak. A politikai szempontról elmondta, hogy nem szeretjük mi sem, ha „minket minősítgetnek”, ez most az amerikaiak dolga, nekik kell megoldaniuk. Úgy fogalmazott, hogy ő egy olyan ország miniszterelnöke, ami ismeri ezt a problémát, majd a baloldal felelősségéről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a baloldal Magyarországon is próbálkozott erőszakkal, amikor rendőrökkel kellett védeni a Parlamentet a baloldali tüntetőktől. Akkor szerinte a magyar rendőrök kiválóan teljesítettek, és általában véve is jól teljesítenek. Van egy menetrend, hogy melyik gyártó mennyi vakcinát hoz Magyarországra. Ezek nem boldogító számok, hanem kicsi számok. – Az biztos, hogy ha csak ezekre a nyugati vakcinákra támaszkodunk, akkor még hónapokig fenn kell tartani a korlátozásokat – szögezte le. Ezt a folyamatot álláspontja szerint akkor lehet felgyorsítani, ha egyéb – például orosz, kínai – vakcinákról is tárgyalunk.

Jönnek a központi írásbeli felvételik

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke lapunknak nyilatkozva korábban emlékeztetett: január 23-án kezdődnek a központi írásbeli felvételik a középiskolákban, ám kérdéses, ezekre milyen hatással lesz a jelenlegi helyzet. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsgákat az iskolákban tartják majd, ahol a belépés általános szabályai lesznek érvényesek. Maszk viselése a vizsga ideje alatt csak a felügyelő tanároknak kötelező, a diákoknak ajánlott. Egy teremben maximum tíz vizsgázó tartózkodhat, az ülésrendnél biztosítani kell a minimum 1,5 méteres távolságot. A csoportosulást érkezéskor és távozáskor is kerülni kell, a dolgozatokat másnap reggelig elzárják. Azok a diákok, akik a vizsga napján igazoltan Covid-19 fertőzésben szenvedtek vagy hatósági házi karanténba kerültek, február 5-én kapnak lehetőséget a pótlásra. A felvételi több tízezer diákot érint: a KSH adatai szerint tavaly 81 ezer tanuló vett részt a középfokú felvételin. (J. D.