Előfizetés

A Semmelweist is utoléri a magánosítás

Danó Anna Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.01.09. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az intézmény 2022. januárjától már alapítványi formában működhet.
A Semmelweis Egyetem sem ússza meg a magánosítást. Információink szerint erről tájékoztatta Merkely Béla rektor csütörtökön a rektori értekezletet és a szakszervezeteket. Az intézmény 2022. januárjától már alapítványi formában működhet. A váltás konkrét tervei nyárig elkészülnek. Az átalakítás adminisztratív előkészítésére 600 millió forintot kap a kormánytól az évi mintegy 130 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó Semmelweis. Hasonlóan az alapítványi gazdálkodásúvá eddig átalakított felsőoktatási intézményekhez, az egyetemi autonómiát felváltaná a kuratóriumi irányítás. (Egyelőre nem tudni semmit a felállítandó kuratóriumról, és az egyetem feltőkésítésének részleteiről.) Az átalakulásról szóló bejelentés új megvilágítást ad annak is, hogy tavaly októberben kancellárváltás volt a Semmelweis Egyetem élén. A kormány új küldöttje Pavlik Lívia lett. Ő korábban hat évig a Budapesti Corvinus Egyetem kancellárja volt, és így kulcsszereplője is az ott már lezajlott magánosításnak. Lapunk úgy tudja: a rektor az új működtetési formától azt reméli, hogy a jövőben több forráshoz juthat a Semmelweis Egyetem. Az universitás évek óta el akarja érni, hogy bekerüljön Európa 100 legnagyobb egyeteme közé. Forrásaink szerint ehhez sok mindenen kellene változtatni, s ezekhez sok-sok beruházás kell. Mind az egyetemi infrastruktúra, mind az oktatás és a kutatás jelentős bővítésre, átalakításra szorul. Egyelőre kérdés az is, hogy az új működési forma teremt-e alkalmat arra a jó ideje lebegtetett tervre, miszerint az oktatás és a betegellátás egységét megbontanák, azaz az egyetemi klinikákat leválasztanák az egyetemről.  A Semmelweis Egyetem alapítványi fenntartásba kerülésének terve egy lassan két éve indult folyamat része lehet. Ugyanakkor a napokban megjelent hírek – a magyarnarancs.hu információi szerint a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, a hvg.hu szerint pedig a Pécsi Tudományegyetem is magánalapítványokhoz kerülhet – egy tavaly nyár óta megválaszolatlan kérdésre is választ adhatnak. Tavaly júliusban ugyanis a Szegedi Tudományegyetem Dékáni Kollégiuma kiadott egy aggódó hangvételű állásfoglalást az egyetem egységének megőrzéséről.  A szeged.hu akkor arról írt, hogy az intézménytől elvehetik az egészségügyi karokat, s a többi orvosképző egyetem átszervezésével egyetlen „nemzeti orvosegyetem” jöhet létre. A hírt nem sokkal később valamennyi érintett intézmény vezetése cáfolta, ám most már világosan látszik, mi állhatott a dékánok aggodalma mögött: a vidéki tudományegyetemek modellváltásának tervezése már akkor megkezdődhetett. Bár az alapítványosítás tényéből még nem következik, hogy végül mégis lesz egy önálló, egységes orvosegyetem, a modellváltás utat nyithat az orvosképzés átszervezése előtt.  

Felsőoktatási átszervezés

A magyar egyetemek közül elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem került alapítványi fenntartásba még 2019. júliusában, majd egy évvel később, 2020 nyarán az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a győri Széchenyi István Egyetem is vagyonkezelő alapítványokhoz került. A Színház- és Filmművészeti Egyetemet szeptemberben adták át egy, az intézmény fenntartására létrehozott alapítványnak, meglehetősen botrányos körülmények között. Egy tavaly novemberi törvényjavaslat szerint idén februártól a Szent István Egyetem, szeptembertől a veszprémi Pannon Egyetem is alapítványokhoz kerül; előbbi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működik majd tovább. A modellváltással a kormány célja – hivatalosan – a versenyképesség növelése és a jelenleginél kiszámíthatóbb működési környezet megteremtése. Ugyanakkor – ahogy azt a Színház- és Filmművészeti Egyetem példája jól mutatja – a politikai kinevezettekkel teletömött alapítványi kuratóriumokkal az egyetemi autonómiát is „rugalmasabban” tovább lehet szűkíteni, az állami vagyon megbízható kezekbe juttatásáról nem is beszélve.  J.D.

Elindult a számmágia: szépségtapasszal egyenesítené ki a halálgörbét a kormány

Gulyás Erika Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.01.09. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Új megközelítéssel javítana a miniszterelnök a járványstatisztikák megítélésén, de a számok így sem őt igazolják.
„Meg tudjuk mondani, hogy Magyarországon mennyien haltak meg 2020-ban összességében. És azt is tudjuk, hogy mennyien haltak meg 2019-ben. És a kettő közötti különbséget kis korrekciókkal tekinthetjük úgy, az a Covid-áldozatoknak a száma.” – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő péntek reggeli rádiónyilatkozatában. Ennek a számítási módnak szerinte azért van jelentősége, mert a korábbi adatok alapján nehéz volt összevetni a statisztikákat: néhol ugyanis Európában csak azokat rögzítették, akik közvetlenül a Covid miatt haltak meg, másutt viszont, így például Magyarországon, minden fertőzött áldozatot a vírus áldozataként regisztráltak. A december közepéig közzétett halálozási adatok alapján nem mutatkozik nagy különbség a kétféle számítási mód között – legalábbis látszólag. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 január elseje és december 13-a között 6211-el többen haltak meg Magyarországon mint 2019 azonos időszakában. December 13-án pedig 6965 koronavírus áldozatról tett jelentést az operatív törzs. Csakhogy akad több olyan tényező, amit a kormányfő figyelmen kívül hagyott, de legalábbis nem említett rádiónyilatkozatában. Mindenekelőtt az, hogy csak márciusban jelentették be az első magyarországi fertőzöttet. Márpedig 2020 első két hónapjában – tehát még a járvány berobbanása előtt – 3300 fővel kevesebben haltak meg, mint 2019-ben. Ha ezt figyelembe véve márciustól, tehát az első fertőzött azonosításától vetjük össze az adatokat, akkor már másféle kép bontakozik ki. 2020 március eleje és december 13-a között 9544-el többen haltak meg Magyarországon mint 2019 azonos időszakában. Ehhez képest December 13-án 6965 koronavírus-áldozatot jelentett az operatív törzs. A múlt év eleji adatok kapcsán Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke, statisztikus egyetemi oktató lapunk érdeklődésére kiemelte: 2017 és 2019 első negyedéve is kiugróan magas halálozást hozott az erős influenza járványok következtében, ehhez viszonyítva 2020 sokkal jobban indult. – Az egymást követő évek ilyen eltérő halálozása azonban nem meglepő, jellemzően minden második év hoz több áldozatot követelő influenza járványt, ezért korábban a KSH is kétéves halálozási adatokkal dolgozott az eltérések kiegyenlítésére – tette hozzá a szakértő. Egy lapunknak nyilatkozó epidemiológus szerint a tavalyi „többlethalálozásoknak kevesebb mint nyolcvan százaléka lehetett covid halálok, de a különbséget később elemezni kell majd.” A tisztánlátáshoz viszont elengedhetetlen lesz a pontos halálokokat megnevező statisztikák elkészítése, és nyilvánosságra hozatala. A 2020-as halálozási statisztikákat ugyanis sokféle hatás befolyásolhatja: ilyen például az, hogy a korlátozások miatt tavaly kevesebb baleset történt – vagyis ez jótékony hatással volt az összesítésekre. Ugyanakkor ellentétes irányú hatások is akadtak: például az, hogy feltételezések szerint az egészségügy leállítása miatti megfelelő ellátás híján nagy lehet a nem covidos többlethalálozás. Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter arra figyelmeztetett, nem igaz a miniszterelnök kijelentése, hogy az eltérő statisztikai adatrögzítés miatt nem hasonlíthatók össze a magyar és a nemzetközi halálozási statisztikák, hiszen a megbetegedést és annak szövődményeit, s az elhalálozás tényét mindenhol rögzíteni kell. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) népegészségügyi szakértője kifejezetten veszélyesnek nevezte, „ha egy kormányfő járványügyi szakembernek képzeli magát”, mert – mint mondta – abból ilyen csúsztatások születnek. Mert igaz ugyan, hogy 2020 ismert halálozási adatai sokáig jobbak voltak az egy évvel korábbinál, de októberben 15, majd novemberben már ötven százalékos volt a halottak számának emelkedése, és a magyar adatok nemzetközi összehasonlításban mind a mai napig kifejezetten rosszak. Az utolsó 14 nap mutatói szerint az EU tagállamok és Nagy-Britannia 28-as listáján az új fertőzöttek lakosságszámhoz viszonyított számát tekintve jól állunk, a 22 helyen vagyunk, de halálozásban a 6. helyet foglaljuk el – tette hozzá. Kökény Mihály szerint ezekben a kifejezetten a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható halálesetekben nagy valószínűséggel az egészségügyben dolgozó, intenzíves ellátásra felkészített személyzet létszámhiánya, a szervezetlenség és a magyar lakosság nemzetközi összevetésben is rossznak tekinthető egészségi állapota köszön vissza.

Nő az áldozatok száma

Meghalt 115 beteg, az elhunytak száma így 10 440-re emelkedett. Újabb 2907 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a koronavirus.gov.hu pénteken. 5297 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 372-en vannak lélegeztetőgépen.

Középiskolák: marad a távoktatás

Február 1-jéig meghosszabbítják a járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket, a középiskolákban is marad az online oktatás – jelentette be Orbán Viktor. A kormányfő ismertette: eddig 42 549 egészségügyi dolgozót oltottak be. A hétvégén már minden olyan idősotthonban oltanak, amelyben 150-nél többen élnek. Hozzátette: a jelenlegi adatok szerint az idősotthonok lakóinak mintegy 80 százaléka, a dolgozóknak viszont csak 50 százaléka vállalja az oltást. Hangsúlyozta: az oltások biztonságosak és szükségesek, és ha sor kerül rá az oltási tervben, akkor ő is beoltatja magát. A munkanélküliségi adatokról Orbán Viktor azt mondta: a válság előtti állapotnál 26 ezerrel dolgoznak kevesebben, ennyi az elveszített munkahelyek száma – kevés ilyen ország van a világon –, ráadásul "ezt is vissza fogjuk nyerni". Annak kapcsán, hogy novemberben 26 ezerrel dolgoztak kevesebben, mint a járvány előtt Katona Tamás, a KSH volt elnöke lapunknak azt mondta: a foglalkoztatási adatokat negyedéves bontásban szokás mérni, így egy kedvező havi eredmény ugyanolyan torzítás, mint egy rossz év után bekövetkezett halálozási visszaesés eredményként való bemutatása, anélkül, hogy lehetne tudni a halál okát.

Kiplakátolta Varga Mihály irodáját a Párbeszéd politikusa, a miniszternek Washington jutott róla eszébe

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.08. 22:38

Tordai Bence úgy véli, a II. és a III. kerületet érintő elvonásokért a fideszes politikus a felelős. A tárcavezető egyben a városrész országgyűlési képviselője is.
A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese, Tordai Bence a pénzügyminiszter irodájánál akciózott. "Ellopott orvosi rendelő" - ez volt olvasható több plakáton is. A történteket a Facebookon is dokumentálta. A performanszot azzal indokolta, hogy egy december 31-ei rendelettel a kormány "megszorítással" sújtotta a két kerületet és több milliárd forintnyi rendelőfejlesztésre szánt forrást vont el az érintett önkormányzatoktól. Megítélése szerint az érintett intézmények a 70-es évek színvonalán állnak, miközben a vidékieket nagyrészt megújítják. Szerinte az elvonásokért Varga Mihály a felelős. 
"A washingtoni események láthatóan megindítóan hatottak Tordai Bencére. Pesthidegkúti irodám előtt tartott produkciója akár a rongálás vétségét is felveti."

- reagált Varga Mihály.

A tárcavezető azt írta Facebook-oldalán, a kormány nem tett le arról, hogy a kerület egészségügyi intézményei megújuljanak, de ebben az önkormányzatoknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk. (A kabinet egy korábbi döntésével az iparűzési adó felét is elvonta a helyhatóságoktól - a szerk.) A fideszes politikus szerint Tordai figyelmét az is elkerülte, hogy Budán és Óbudán jelenleg is több egészségügyi fejlesztés zajlik - ORFI, Szent János Kórház, Szent Margit Kórház, Budai Irgalmasrendi Kórház, Szent Ferenc Kórház, háziorvosi rendelők. Utóbbi projektekről "a II. kerületi önkormányzatba delegált családtagjától is képet kaphatott volna. Képviselő úrnak érdemes volna megfontolnia, hogy az adóemelésekre vonatkozó javaslatai mellett ne a II. és III. kerület polgárainak megtévesztésével töltse az időt." - zárta bejegyzését a miniszter.