járvány;halálozás;koronavírus;járványok;

2021-01-09 06:00:00

Elindult a számmágia: szépségtapasszal egyenesítené ki a halálgörbét a kormány

Új megközelítéssel javítana a miniszterelnök a járványstatisztikák megítélésén, de a számok így sem őt igazolják.

„Meg tudjuk mondani, hogy Magyarországon mennyien haltak meg 2020-ban összességében. És azt is tudjuk, hogy mennyien haltak meg 2019-ben. És a kettő közötti különbséget kis korrekciókkal tekinthetjük úgy, az a Covid-áldozatoknak a száma.” – fogalmazott Orbán Viktor kormányfő péntek reggeli rádiónyilatkozatában. Ennek a számítási módnak szerinte azért van jelentősége, mert a korábbi adatok alapján nehéz volt összevetni a statisztikákat: néhol ugyanis Európában csak azokat rögzítették, akik közvetlenül a Covid miatt haltak meg, másutt viszont, így például Magyarországon, minden fertőzött áldozatot a vírus áldozataként regisztráltak.

A december közepéig közzétett halálozási adatok alapján nem mutatkozik nagy különbség a kétféle számítási mód között – legalábbis látszólag. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020 január elseje és december 13-a között 6211-el többen haltak meg Magyarországon mint 2019 azonos időszakában. December 13-án pedig 6965 koronavírus áldozatról tett jelentést az operatív törzs. Csakhogy akad több olyan tényező, amit a kormányfő figyelmen kívül hagyott, de legalábbis nem említett rádiónyilatkozatában. Mindenekelőtt az, hogy csak márciusban jelentették be az első magyarországi fertőzöttet. Márpedig 2020 első két hónapjában – tehát még a járvány berobbanása előtt – 3300 fővel kevesebben haltak meg, mint 2019-ben. Ha ezt figyelembe véve márciustól, tehát az első fertőzött azonosításától vetjük össze az adatokat, akkor már másféle kép bontakozik ki. 2020 március eleje és december 13-a között 9544-el többen haltak meg Magyarországon mint 2019 azonos időszakában. Ehhez képest December 13-án 6965 koronavírus-áldozatot jelentett az operatív törzs.

A múlt év eleji adatok kapcsán Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke, statisztikus egyetemi oktató lapunk érdeklődésére kiemelte: 2017 és 2019 első negyedéve is kiugróan magas halálozást hozott az erős influenza járványok következtében, ehhez viszonyítva 2020 sokkal jobban indult. – Az egymást követő évek ilyen eltérő halálozása azonban nem meglepő, jellemzően minden második év hoz több áldozatot követelő influenza járványt, ezért korábban a KSH is kétéves halálozási adatokkal dolgozott az eltérések kiegyenlítésére – tette hozzá a szakértő.

Egy lapunknak nyilatkozó epidemiológus szerint a tavalyi „többlethalálozásoknak kevesebb mint nyolcvan százaléka lehetett covid halálok, de a különbséget később elemezni kell majd.” A tisztánlátáshoz viszont elengedhetetlen lesz a pontos halálokokat megnevező statisztikák elkészítése, és nyilvánosságra hozatala. A 2020-as halálozási statisztikákat ugyanis sokféle hatás befolyásolhatja: ilyen például az, hogy a korlátozások miatt tavaly kevesebb baleset történt – vagyis ez jótékony hatással volt az összesítésekre. Ugyanakkor ellentétes irányú hatások is akadtak: például az, hogy feltételezések szerint az egészségügy leállítása miatti megfelelő ellátás híján nagy lehet a nem covidos többlethalálozás.

Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter arra figyelmeztetett, nem igaz a miniszterelnök kijelentése, hogy az eltérő statisztikai adatrögzítés miatt nem hasonlíthatók össze a magyar és a nemzetközi halálozási statisztikák, hiszen a megbetegedést és annak szövődményeit, s az elhalálozás tényét mindenhol rögzíteni kell. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) népegészségügyi szakértője kifejezetten veszélyesnek nevezte, „ha egy kormányfő járványügyi szakembernek képzeli magát”, mert – mint mondta – abból ilyen csúsztatások születnek. Mert igaz ugyan, hogy 2020 ismert halálozási adatai sokáig jobbak voltak az egy évvel korábbinál, de októberben 15, majd novemberben már ötven százalékos volt a halottak számának emelkedése, és a magyar adatok nemzetközi összehasonlításban mind a mai napig kifejezetten rosszak. Az utolsó 14 nap mutatói szerint az EU tagállamok és Nagy-Britannia 28-as listáján az új fertőzöttek lakosságszámhoz viszonyított számát tekintve jól állunk, a 22 helyen vagyunk, de halálozásban a 6. helyet foglaljuk el – tette hozzá. Kökény Mihály szerint ezekben a kifejezetten a koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható halálesetekben nagy valószínűséggel az egészségügyben dolgozó, intenzíves ellátásra felkészített személyzet létszámhiánya, a szervezetlenség és a magyar lakosság nemzetközi összevetésben is rossznak tekinthető egészségi állapota köszön vissza.