Előfizetés

Kínát nem érdekli az igazság

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.01.11. 16:06

Fotó: ANTHONY WALLACE / AFP
Hosszas huzavona után a pekingi kormány bejelentette, hogy mégis beengedi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakembereit, akik régóta várnak arra, hogy beutazhassanak Kínába, a 2019 végén megjelent koronavírus eredetének feltárására. A WHO már tavaly július óta tárgyalt a kutatók beengedéséről, de mindeddig falakba ütköztek. Nemrég már úgy tűnt, hogy zöld utat kapott a tudóscsapat, melynek két tagja már neki is vágott az útnak, amikor kiderült, hogy vízumproblémák miatt mégsem léphetnek be Kínába. A történtek miatt még a Peking-barátsággal vádolt WHO-főtitkár, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is mély csalódottságának adott hangot. A kínai külügyminisztérium múlt szerdán azzal védekezett, hogy valami félreértés történhetett. Ennek tisztázására azonban úgy tűnik, több napra volt szükség, hiszen a szakemberek végül csak tegnap kapták meg a beutazási engedélyt Kínától. A hercehurca nem sok jót ígér a kutatók számára, akik azt szeretnék kideríteni, hogy hogyan és mikor terjedt át az eddig csak állatokban fellelhető vírustörzs az emberre. Az egész emberiség érdeke lenne ennek megállapítása, hiszen a tények ismeretében akár egy esetleges újabb világjárvány is megelőzhető lenne. A kínai kommunista állampárt ennek ellenére nem túlságosan készséges a kutatókkal. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a vizsgálatot kezdeményező tagállamokat nem pusztán egészségügyi megfontolások vezérelték; egy részük - élükön az Egyesült Államokkal - azt várja, hogy bebizonyosodik, Kínának felelőssége volt a koronavírus elszabadulásában, amit az ázsiai szuperhatalom nyilvánvaló okokból el szeretne kerülni. Nem valószínű, hogy a WHO majdani jelentése pontot tesz a vitára, hiszen - ENSZ -szervezet lévén - minden bizonnyal diplomatikusan fogja megfogalmazni végkövetkeztetéseit. Peking azonban érzékelhetően tart attól, hogy az esetlegesen feltárt tények ellentmondanak az általa hangoztatott sikerpropagandának. A világjárvány kapcsán Kína egyik legfontosabb célja, hogy meggyőzze a nemzetközi közvéleményt a saját koronavírus-narratívájáról. A propaganda elfeledtetné azt, hogy kezdetben megpróbálták eltussolni a kibontakozó járványt és megfenyegették azokat az orvosokat és újságírókat, akik mégis figyelmeztettek a rohamosan terjedő rejtélyes betegségre. Az állami média kétséget ébreszte arról, hogy a vírus Vuhanból terjedt szét a világon - kínai és angol nyelven egyaránt ontja magából az ezt alátámasztó alternatív elméleteket, legújabban például azt állítják, hogy a kór mirelit élelmiszerekkel érkezett Kínába, mely - a hivatalos verzió szerint - “sietve jelentette” a járványt a WHO-nak. Előbbi feltételezés több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, utóbbi pedig bizonyíthatóan hamis. Az ázsiai szuperhatalmat azonban nyilvánvalóan nem az igazság érdekli, a pekingi vezetés nyitott bármilyen olyan teóriára, amely mentesíti őket a világjárvány kirobbanásával kapcsolatban felmerülő felelősség alól. 
Hosszas huzavona után a pekingi kormány bejelentette, hogy mégis beengedi az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakembereit, akik régóta várnak arra, hogy beutazhassanak Kínába, a 2019 végén megjelent koronavírus eredetének feltárására.

Skócia a status quo ellen

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.01.11. 15:17

Fotó: Julien Marsault / AFP
A koronavírus-válság, a Brexit valósággá válása és a Salmond-botrány következményei egyaránt bonyolítják az északi tartomány jövőjét.
Az év eleje óta alaposan felbolydultak a kedélyek Skóciában, egyben kiéleződött a függetlenségről szóló vita is. Mint arról lapunk egy héttel ezelőtt beszámolt, évnyitó, a BBC Andrew Marr politikai magazinjának adott átfogó interjújában Boris Johnson határozottan kiállt amellett, hogy a 2014-es kudarcot vallott, az önállóságról szóló referendum, az "indyref" után legalább egy nemzedék erejéig kell várni, mielőtt a kérdést érdemes újra feltenni a skót nemzetnek. A kormányfő szerint a két EU-szavazás, 1975 és 2016 alapján a következő skót függetlenségi voksra legkorábban 2055-ben kerülhetne sor. Johnson után egy héttel az ellenzék vezére is lehetőséget kapott a megszólalásra a közszolgálati televízió szárnyashajó műsorában. Sir Keir Starmer a skót szuverenitásról szólva igyekezett diplomatikusan fogalmazni. Úgy vélte, "nincs szükség egy újabb referendumra, nem gondolja, hogy egy további, megosztó népszavazás jelentené a helyes utat előre". Bár elismerte, hogy a "status quo nem működik, de nem ért egyet azzal az érvvel sem, hogy az egyetlen megoldás a referendum". Sir Keir nem tudja elfogadni, hogy "amikor az egészségügyi ellátást összeomlás fenyegeti, a gazdaságra súlyos nyomás nehezedik, Skóciában rengeteg egyén és család küzd a munkahelyekért és a jövőért, semmi másról nem esik szó a tartománnyal kapcsolatban, mint hogy lesz- e egy újabb népszavazás". A Munkáspárt vezetőjének meggyőződése, hogy ha "valaki magukat a skótokat kérdezné meg a prioritásaik felől, - és ez az elmúlt kilenc hónapban sokszor megtörtént, - a legtöbbjük válasza értelemszerűen a gazdaság, a munkahelyek, az egészségügy és a közszolgáltatások" lenne. John Swinney, a skót autonóm kormány helyettes vezetője gyorsan reagált a brit ügyészség korábbi vezetőjének szavaira. A BBC Politics Scotland adásában "elengedhetetlen prioritásnak nevezte a függetlenségi referendumot, mivel ez lehetőséget ad a nemzetnek, hogy maga döntse el, miképpen építi újra a tartományt a Covid-19 legyőzése után. Míg a Skót Nemzeti Párt (SNP) westminsteri frakciójának második embere, Kirsten Oswald is az "alapvető" szót alkalmazta a népszavazással kapcsolatban, a Skót Konzervatívok alkotmányjogi szóvivője "hihetetlennek" minősítette, hogy Swinney, egyben a skót kormány "a függetlenségi népszavazás megismétlésének követelését hangoztatja akkor, amikor egy világválság visszaszorításának van igazi elsőbbsége. Az igazi feladat az oltási program megszervezése, hiszen ez ad az embereknek reményt". Skócia változatlanul nem tudja túltenni magát a 2016-os népszavazás idején is elutasított Brexit végleges megvalósulásán sem. A skót nacionalisták westminsteri vezetője, Ian Blackford "gazdasági vandalizmusként" éli meg a történteket. Az edinburgh-i kormány becslése szerint a vámügyek és az export területén bekövetkezett változások az Egyesült Királyság egészének évi 7 milliárd font veszteséget fognak okozni, míg a skót GDP a következő évtizedben 6 százalékkal esik vissza. A köpcös politikus friss nyilatkozatai egyikében "megbocsáthatatlannak" nevezte, hogy Skóciának "ilyen megsemmisítően magas árat, - emelkedő költségeket, bürokratikus nehézségeket és fennakadásokat - kell lenyelnie Boris Johnson szélsőséges Brexit-megállapodása miatt". Blackford úgy érzi, London kötelessége egy több milliárd fontos kártérítési csomag kifizetése Edinburgh-nak, hogy ezzel enyhítse az üzleti életet, az ipart és a közösségeket ért veszteségek hatását. A valóságban a központi kormányzás mind a Brexit, mind a pandémia miatt több száz millió fontot pengetett ki a decentralizált skóciai hatalomnak, és ha hinni lehet a hivatalos forrásoknak, ebből a pénzből egy fillér sem jutott el a karantén miatt bezárásra kényszerült üzleti vállalkozásokhoz. Nicola Sturgeon, a skót kormány feje látszólag sokkal szorosabban és határozottabban vezeti a pandémia elleni háborút, mint Boris Johnson, ám a valóságban a számok nem térnek el lényegesen az országos arányoktól. A Skót Nemzeti Párt vezetőjének renoméját súlyosan károsítják elődje, Alex Salmond molesztálási botrányának utózöngéi. A volt skót First Minister, Sturgeon egykori mentora és személyes jó barátja sokkoló információval lepte meg a bizonyítékok híján összeomlott bűnügyi pere után indított vizsgálat részvevőit. Azt állította, hogy utódja megsértette a miniszterek etikai kódexét, amikor a valóságosnál későbbi időpontra tette első értesülését a Salmond elleni szexuális gyanúsításokról. A Daily Express már Sturgeon lemondását rebesgeti, miután eddigi tanúvallomásai során "takarékosan bánt az igazsággal". A koronavírus-járvány kétségtelenül elősegítette a skót függetlenség és általában a tartományi önállóság ügyét. Skóciában sorozatban tizenhét közvélemény-kutatás adott többséget az elválás gondolatának. A pandémia ugyanakkor el is húzhatja a döntéshozatalt, amennyiben megkérdőjeleződött a május 6-ra kiírt széles körű helyhatósági, főpolgármesteri és tartományi választások időpontja. A Skóciára vonatkozó törvény akár hathónapos késést is lehetővé tesz, ugyanakkor igaz, hogy a világ számos országában, köztük az Egyesült Államokban is rendeztek választást a járvány idején.  

Késsel rontott neki volt élettársának a korábbi rendőrfőnök

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.01.11. 15:14
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tettes Nagyvárad egyik fontos embere volt, több fontos posztot is betöltött.
Vasárnap este egy brutális incidens miatt hívták a román egyenruhásokat: a nagyváradi Őssi lakótelepen egy lakóház előtt parkoló autóból veszekedést hallottak, majd hirtelen a járműben lévő férfi kést rántott és vitapartnerét - egy nőt - többször megszúrt. Ezt követően magán is sebeket ejtett.  Az áldozatot kórházba szállították, s annak ellenére, hogy az őt ért öt késszúrásból kettő a tüdőt érte, és légzéstámogatásra szorul, az állapota stabil. Az elkövetőt pár órával később elfogták és a Főtér helyi sajtójelentésekre hivatkozva azt írja: 
egy jelenleg is aktív helyi rendőrről van szó, aki korábban a polgármesteri hivatalban és a helyi rendőrségnél is fontos vezetői tisztségeket töltött be.

A cikk megjegyzi, volt élettársa novemberben hagyta el, és három hónapra érvényes távoltartási parancsot kért ellene.